Az iraki parlament megválasztotta az ország háromfős elnökségét, és Dzsalal Talabáni személyében kurd politikus az államfő. A síita Ibrahim Dzsafari megkezdhette az új kormány megalakítását, amelynek egyik legnehezebb feladata a szunniták bevonása a politikai életbe és az erőszak visszaszorítása.

HVG
Ha Szaddám Huszein, Irak volt diktátora valóban tévén nézte Dzsalal Talabáni múlt szerdai elnöki beiktatását, eltűnődhetett azon, mekkorát fordult a világ. A kurd gerillából iraki elnökké emelkedett Talabáni - aki az első nem arab egy arab ország államfői székében - esküdt ellensége volt a 2003. márciusi amerikai invázió által megbuktatott és az év decemberében történt elfogása óta egy bagdadi börtönben sorsára váró Huszeinnek. Ami azonban nem jelentette azt, hogy útjuk olykor nem találkozott, például amikor Talabáni 1991 tavaszán - nyilván taktikai megfontolásból - átmenetileg behódolt Huszeinnek.

A kurdok - az elnyomás végében bízva - akkor is ünnepelték hősüket, mint ahogy most is. Talabáni elnökké választása kétségkívül történelmi jelentőségű, hiszen jelzi az ország lakosságának ötödét adó kurdok politikai erejét. Bár az elnöki poszt leginkább ceremoniális, Talabáni aligha elégszik meg csupán protokollfeladatokkal. Egyik első elnöki interjújában máris közölte, hogy személy szerint ellenzi a halálbüntetést, amivel talán az ország lakosságát akarta felkészíteni egy alkura.

Az új bagdadi kormányzat hírek szerint "komolyan fontolgatja", hogy megkegyelmez Huszeinnek, akit a halálbüntetés helyett életfogytiglanra ítélnek csupán, ami a volt elnökhöz hű szunnita lázadók központi követelése az erőszakról való lemondásért cserébe. Huszein és társainak tárgyalása várhatóan ez év második felében kezdődhet el, de sokan máris türelmetlenek, és kötelet követelnek a volt diktátornak.

Talabáni - és két alelnöke, a síita Adel Abdul Mahdi és a szunnita Gazi Javar - megválasztásával két és fél hónappal a parlamenti választás után Irak jelentős lépést tett az új ideiglenes kormány felállítása felé. A kurd elnök azon nyomban meg is bízta a síita Ibrahim Dzsafarit a kormányalakítással. Bár a januári törvényhozói választáson a síiták megszerezték a 275 fős parlament helyeinek a többségét, és a másodikként befutó kurd blokkal kétharmados többséget tudhatnak magukénak, a síita-kurd szövetség stratégiai okokból nem akarta kizárni a hatalomból a múlt rendszerben uralmon lévő szunnitákat sem. Az ország lakosságának 20 százalékát kitevő szunniták egyébként a választás bojkottálása miatt csupán 17 helyet szereztek a törvényhozásban.

Dzsafari jelezte, hogy a talán két hét múlva létrejövő kormányában több miniszteri posztot is szán a szunnitáknak, akik egyébként megkapták a parlamenti elnöki posztot is. Várhatóan szunnita lesz a védelmi miniszter, ami ismét csak üzenet a főként szunnita lázadóknak. Valószínű az is, hogy az előző kormányban a külügyekért felelős kurd Hosjar Zebari megőrzi posztját. Ijad Allavi, a múlt héten lemondott átmeneti kormányfő - akinek világi listája 40 helyet szerzett a parlamentben - jelezte, kész csatlakozni az új kormányhoz, de lapzártánkig nem derült ki, milyen feladatot kap. Részvételével a koalíció végképp nemzeti egységkormány jelleget ölt majd.

Ám ha sikerül is megegyezni a kormánytagokban - komoly vita övezi például, hogy ki legyen az olajipari tárca gazdája -, még nehezebb feladatnak ígérkezik az új, végleges alkotmány létrehozása, amit az átmeneti rendelkezések szerint augusztus közepéig be kéne fejezni. Az 58 éves Dzsafari - aki a síita iszlámista lista egyik meghatározó pártjának a vezetője - mérsékelten vallásos, de eddig nem körvonalazta igazán, hogy mekkora szerepet szán az iszlámnak az új alkotmányban. Az inkább világias kurdok és szunniták attól félnek, hogy a síiták - ha nem is az iránihoz hasonló muszlim teokráciában gondolkodnak, de - túl nagy hangsúlyt helyeznek a vallási előírásokra. A másik komoly vita az északi kurd autonómia határa. A kurdok maguknak követelik Kirkukot, az északi olajmezők központját, és az olajjövedelmekből is magasabb arányt akarnak kicsikarni.

Az állami berendezkedést illetően a kurdok és a szunniták ugyan egy táborban találhatják magukat, a kurdok "olajéhsége" a síitákat és a szunnitákat sodorhatja egy oldalra. Ám a választást megnyert síita iszlámista szövetség sem egységes, nem is beszélve arról, hogy a tavaly kétszer fellázadt, de mostanáig csöndben maradt Moktada al-Szadr radikális síita hitszónok több tízezer híve tüntetett szombaton Bagdadban az amerikai jelenlét ellen és Huszein tárgyalásának mihamarabbi megkezdését követelve.

Talán a legnagyobb kihívás az új kormánnyal szemben az ellenállás letörése, a biztonság megteremtése lesz. Kétségtelen, hogy egyre több jel mutat a szunniták megbékélése irányába. Április elején például 64 szunnita imám és vallásvezető közös közleményben szólította fel a szunnitákat, hogy csatlakozzanak az új iraki hadsereghez. Az is elképzelhető, hogy Huszein életének meghagyásával talán sikerül pacifikálni az előző rezsimhez kötődő katonai és egyéb fegyveres szolgálatok volt tagjait. De nem egészen világos, hogy a volt diktátorhoz és az egykori Baath Párthoz tartozó körök mekkora szeletét képviselik a megosztott és sokszínű ellenállásnak. Az al-Káida terrorhálózat iraki szárnyának tartott, a jordániai Abu Muszab al-Zarkavi vezette csoport például elutasította a Talabáni és Dzsafari által is szóba hozott esetleges amnesztiaajánlatot.

Míg az amerikai katonák elleni támadások száma kétségtelenül csökkent, az öngyilkos merényletekben továbbra is sokan halnak meg. Nem hivatalos adatok szerint a civil áldozatok száma például a tavaly novemberi 328-ról februárban 543-ra emelkedett. Az adatok azt mutatják, ahogy az iraki erők kezdik átvenni a biztonsági feladatokat az amerikai erőktől, a gerillák támadásai mindinkább az irakiak ellen irányulnak. A jelenleg 151 ezer fős új iraki fegyveres erőkből azonban csak néhány egység valóban hadra fogható.

Az ellenállás fegyveres tagjainak számát legalább húszezerre teszik, de ebben benne vannak a volt rezsim tagjai is. Más kérdés, hányan lehetnek az erőszak jó részéért felelős bűnözők. Huszein 2002 októberében - hónapokkal az invázió előtt - kinyittatta a börtönök kapuit, és a politikai foglyokkal együtt több tízezer gyilkos, tolvaj, gengszter is kiszabadult. Iraki kormányforrások azt sem zárják ki, hogy számuk akár a 110 ezret is elérheti. A bagdadi kormány múlt héten közzétett első becslése szerint a gerillák és a gengszterek az utóbbi két évben összesen hatezer irakit öltek meg, és ötezret raboltak el, utóbbi szám a be nem jelentett eseteket nyilvánvalóan nem is tartalmazza.

Aligha csoda ezek után, hogy Irak egyik legnépszerűbb televíziós műsora a "Terrorizmus az igazságszolgáltatás markában" című valóságshow, amelyben a szereplők nem önként jelentkezők, hanem elfogott fegyveresek, akik azt mesélik el, hogyan öltek, raboltak vagy fejeztek le embereket. A The Washington Post szerint a műsorból sokszor kiderül, hogy a magukat ellenállóknak nevezők alig ötven dollárért bármit megtesznek úgymond az iszlám nevében.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Lezuhant egy siklóernyős Iszkaszentgyörgynél

Lezuhant egy siklóernyős Iszkaszentgyörgynél

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

11 évesen éttermet nyitott

11 évesen éttermet nyitott