A vártnál kevésbé látványos politikai fordulat jellemezte a szocialista spanyol kormány első évét. Nem sikerült felszámolnia a tavaly márciusi madridi merényletek óta keletkezett társadalmi megosztottságot, sőt néhány intézkedésével még mélyítette is azt.

Tényleg! Már egy éve kormányoznak a szocialisták!? - így reagáltak legtöbben Madridban arra a kérdésre, miként értékelik a baloldali kabinet első évét. Az, hogy az átlagemberek közül sokaknak nem tűnt fel az első esztendő elmúlása, nem meglepő, hiszen a José Luis Rodríguez Zapatero vezette kormány a HVG által megkérdezett szakértők szerint sem vitt végbe látványos politikai vagy gazdasági fordulatot Spanyolországban.

Pedig az indulás igen zajosra sikeredett, és nagy változásokat ígért. A tavaly március 11-ei, 191 halálos áldozatot követelő madridi merényletek (HVG, 2004. március 20.) után három nappal tartott parlamenti választáson a korábban esélytelen ellenzéki szocialisták (PSOE) váratlanul legyőzték a nyolc éven át kormányzó Néppártot (PP). A PP-kabinet saját magának köszönhette bukását: rosszul reagált a merényletre, váltig ragaszkodott ahhoz, hogy az elkövetők a Baszkföld elszakadásáért fegyverrel harcoló Baszkföld és Szabadság (ETA) tagjai voltak, és késlekedett nyilvánosságra hozni az egyre bizonyosabbá váló iszlámista szálra utaló tényeket.

A választók ezért megbüntették a konzervatív pártot, amelyet egyébként is hibáztattak, amiért az USA és Nagy-Britannia mellett harmadik biztos pillérként belerángatta Spanyolországot az iraki háborúba. A PSOE taktikusan kihasználta az iszlámisták iraki bosszújaként beállított merénylet adta lehetőséget, és kampányának egyik legfontosabb üzenete az volt, "a fiúkat haza kell hozni Irakból".

A népharag által megbuktatott PP máig nem tudta kiheverni a nem várt vereséget, dermedt ellenzékként még most is a sebeit nyalogatja. Mindössze annyi tellett tőle, hogy a márciusi tragédia első évfordulójára időzítve összeállított egy rövid videót, mely a merénylet körülményeit elemezve lényegében azt állítja: az akciót a muszlim alvilággal és az ETA-val egyaránt titkos kapcsolatba lépett PSOE rendelte meg, hogy megbuktassa a PP-t.

A szocialisták hatalomra kerülésük óta mást sem tesznek - magyarázta a HVG-nek Javier Zarzalejos, akit a PP korábbi elnöke és kormányfője, José María Aznar első számú tanácsadójaként tartanak nyilván -, mint tovább ássák a választásokon kialakult mély politikai árkot. A politikus úgy véli, a Zapatero-kormány hibát hibára halmozott, legnagyobb tévedése pedig az elkapkodott iraki kivonulás volt. Zapatero ugyanis tavaly április 18-ai beiktatása után haladéktalanul, gyakorlatilag néhány nap alatt hazarendelte a spanyol csapatokat Irakból anélkül, hogy - mint azt a kampányban ígérte - megvárta volna az ENSZ-határozatot, illetve konzultált volna a szövetségesekkel. A többségében háborúellenes közvélemény üdvözölte ugyan a katonák visszahívását, a módot azonban még a baloldalon is sokan elhamarkodottnak tartották. A jobboldal pedig egyenesen azzal vádolja most a szocialistákat, hogy a szerződésszegő kivonulással tönkretették Spanyolország általuk nagy nehezen kivívott nemzetközi tekintélyét, és a világpolitika első vonalából a másodikba húzták vissza az országot.

A kivonulást elhamarkodottnak ítélte Andrés Ortega politikai elemző, az amerikai Foreign Affairs magazin spanyolországi változatának főszerkesztője is, ám a Zapatero-kormány külpolitikáját elemezve határozottan cáfolta a HVG-nek, hogy Spanyolország veszített volna presztízséből. Szerinte sokkal inkább a PP-kabinet képzelt magának egy olyan nemzetközi politikai szerepet, amilyet Madrid soha nem töltött be. Ortega szerint a PSOE most visszakormányozta Spanyolországot a hagyományos francia-német-tengelyhez.

Belpolitikai téren a Zapatero-kormány talán leglátványosabb döntése a homoszexuálisok házasságának az engedélyezése volt, ami a vártnál kisebb társadalmi ellenállást váltott ki. Nagyobb viharra számítottak az elemzők akkor is, amikor a szocialisták döntöttek a PP-kormány idején bevezetett iskolai hittanórák kötelezővé tételének eltörléséről. A két intézkedés ugyanakkor fagyossá tette a viszonyt a katolikus egyházzal, amely azt is igencsak rossz néven vette, hogy Zapatero a múlt héten mindössze egynapos hivatalos gyászt rendelt el Európa egyik legmélyebben katolikusnak tartott országában, miközben például a szomszédos Portugáliában három napig gyászoltak, a baloldali Inácio Lula da Silva által vezetett Brazíliában pedig egy egész héten át.

A pápa halála meglepő módon nem okozott akkora megrendülést Madridban, mint azt várni lehetett volna, a templomok ugyan zsúfolásig megteltek, és az ablakokban sokfelé gyászszalagos lobogó virított, a város nyüzsgő élete - szemben a tavaly márciusi merénylet utáni napok döbbenetével - azonban egy pillanatra sem szakadt meg. A mozik és a színházak nem tartottak szünnapot, a bárokban és éttermekben hömpölygött a tömeg, a futballmeccseket sem halasztották el, és bár a tévécsatornák még a múlt héten is szinte folyamatosan közvetítették Rómából az eseményeket, a hírekben már egyre több szó esett Fernando Alonso bahreini Forma-1-es győzelméről, illetve a Real Madrid és a Barcelona múlt vasárnapi összecsapásának előkészületeiről.

Spanyolország sokat változott az utóbbi két évtizedben, és bár a nagy többség ma is katolikusnak vallja magát, már sokkal kevesebben járnak templomba, és az egyháznak is csökkent a befolyása - magyarázta a helyzetet a HVG-nek Victor Pérez Díaz, a madridi Complutense egyetem professzora. A kormány társadalmi intézkedéseit pozitívan értékelő szociológus ugyanakkor hozzátette: nem tartja szerencsés iránynak a múlt sebeinek feltépését, az ugyanis tovább mélyíti az ország megosztottságát. Ezzel arra célzott, hogy a Zapatero-kormány éles politikai vita után márciusban eltávolította Franco diktátor lovas szobrát a környezetvédelmi minisztérium előtti madridi San Juan de la Cruz térről, ahol harminc éven át békésen állt a lombok alatt. A hely azóta a gyér számú szélsőjobb hívek számára amolyan zarándokhellyé vált, virágcsokrok, nemzeti színű szalagok, Francót dicsőítő és a kormányt gyalázó feliratok lepik el az üres talapzatot.

A Zapaterónál 1982-ben sokkal radikálisabban baloldali kormányfőként indult Felipe Gonzáleznek eszébe sem jutott volna a Franco-szobor elvitele, de az új PSOE-generáció számára már egyáltalán nem szent az egykor társadalmi konszenzussal kivívott átmenet. A fiatalabb szocialista vezetők kevésbé tartják veszélyesnek az alkotmány esetleges megváltoztatását is, ami pedig az utóbbi években talán a legsúlyosabb belpolitikai kérdéssé vált. Elemzők szerint a PSOE a hétvégi baszkföldi választásra figyel, ha ugyanis az ottani nacionalista erők meghatározó többségbe kerülnek, könnyen elképzelhető az északi országrész önállósulásának elindulása, melynek első lépése a jelenlegi baszkföldi elnök, Juan José Ibarretxe által kiírni tervezett népszavazás (HVG, 2005. február 12.) a Madriddal létrehozandó úgynevezett szabad társulásról. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, amit a PSOE újabban már nem zár ki, még ha tudatában is van, hogy ezzel más tartományokban is felkelti az önállósodási vágyat, ami a mostani nemzetállam helyett hosszabb távon akár egy szövetségi rendszer kiépüléséhez - a borúlátóbbak szerint az ország széteséséhez - vezethet.

VASS PÉTER / MADRID

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elegük lett a turistabuszokból az I. kerületieknek

Elegük lett a turistabuszokból az I. kerületieknek

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Egy kis kínai mobilgyártó állítja: jobb ujjlenyomat-olvasója van, mint a Samsungé

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Salvini többé nem megbízható – mondja koalíciós partnere

Salvini többé nem megbízható – mondja koalíciós partnere

A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

Felhős lesz a hosszú hétvége

Felhős lesz a hosszú hétvége