A moldovai parlament elfogadta a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaság reintegrálását célzó ukrán rendezési tervet, és egyben felszólította Moszkvát a térségben állomásozó orosz erők szinte azonnali visszavonására. Bár Moszkva bírálja a javaslatot, az EU támogatását élvező terv rövidesen megvalósulhat.

Teljessé vált a néhány éve még Moszkva megbízható szövetségeseként számon tartott Moldova külpolitikai pálfordulása. A volt szovjet tagköztársaság parlamentje - Vladimir Voronin államfő kezdeményezésére - ugyanis a múlt pénteken olyan nyilatkozatot fogadott el, amely gyakorlatilag teljesen kizárja Oroszországot a Románia és Ukrajna közé ékelődött Moldovától 1992-ben elszakadt, más országok által el nem ismert Dnyeszter-menti Köztársaság (PMR) reintegrálásának folyamatából.

A chisinaui parlament képviselői által egyhangúan támogatott terv több elemből áll. A dokumentum gerincét az a Viktor Juscsenko ukrán államfő által előterjesztett rendezési terv adja, amely szerint a moldovai parlamentnek néhány héten belül el kell fogadnia a Moldovától az 1992-es rövid polgárháború után elszakadt terület státusának alapelveit meghatározó törvényt, majd ősszel, az EBESZ megfigyelőinek jelenlétében választást kell rendezni a Moldova keleti részén lévő, jelentős részben oroszok és ukránok lakta, 700 ezer embernek otthont adó térségben. Miközben az így kiegészült moldovai parlament még az év vége előtt elfogadja a PMR jövőbeli státusáról döntő törvény végleges szövegét, az Európai Unió megfigyelőket vezényel a moldáv-ukrán határ PMR-re eső szakaszára. Az ő feladatuk az lesz, hogy figyelemmel kísérjék, Ukrajna valóban szigorítja-e a határ ellenőrzését, hiszen ezen a szakaszon keresztül jelenleg akadálytalanul juthatnak el a csempészáruk, illetve az illegális bevándorlók Ukrajnába és onnan Európa többi országába.

A parlamenti döntés másik fontos eleme, hogy Moldova felszólította Oroszországot, 2005 végéig vonja ki a PMR-ből az ott békefenntartóként szolgálatot teljesítő mintegy 1200 orosz katonát, és szállítsa el a térségben őrzött húszezer tonnányi fegyvert, lőszert és egyéb katonai felszerelést. Az orosz egységeket egyébként már régen ki kellett volna vonni: az 1999-es isztambuli megállapodás értelmében Moszkva kötelezettséget vállalt arra, hogy 2002 végéig hazaviszi katonáit. Míg a Juscsenko-terv nem határozta meg pontosan a PMR jövőbeli státusát, a chisinaui parlament határozatából az is kiderült, hogy Moldova immár nem hajlandó föderációvá átalakítani a négymilliós országot: a moldovai vezetés csak azt szavatolja, hogy széles körű politikai, gazdasági és kulturális autonómiát ad a Tiraspol központú PMR-nek, és lehetővé teszi, hogy nemzetközi ellenőrök kövessék figyelemmel az önkormányzati elvek betartását.

A parlamenti döntés előkészítése, illetve elfogadása azt bizonyítja, hogy Voronin - aki az idei parlamenti választások előtt fordult szembe korábbi szövetségesével, Moszkvával - csak az EU-tól, illetve a NATO-tól és az Egyesült Államoktól várja az ország területi egységének helyreállítását. A szavazás napja előtt Voronin Brüsszelben tárgyalt, ahol felkérte az EU-t a válság rendezésében való részvételre, majd találkozott a NATO vezetőivel, köztük Jaap de Hoop Scheffer főtitkárral, hogy az észak-atlanti szövetség és Moldova közti katonai és biztonságpolitikai együttműködés elmélyítését szorgalmazza.

Moszkva elutasítóan reagált a chisinaui döntésre. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint elsősorban azért elfogadhatatlan a javaslat, mert Voroninék anélkül erőltetik rá akaratukat a Dnyeszteren túl élőkre, hogy megkérdeznék az ottaniak véleményét. "A kikényszerített kapituláció feltételeinek megfogalmazása egyértelműen zsákutcába vezet, és egyben ellentmond az EBESZ elveinek. Aki ezt nem akarja megérteni, az ki akarja provokálni az értelmetlen szembenállás folytatását" - mondta Alekszandr Jakovenko külügyi szóvivő. Az orosz illetékesek azt is hangsúlyozzák, hogy az orosz békefenntartók a térségbeli stabilitás szavatolói, és már csak azért sem lehet kivonni őket a Chisinau által megadott határidőre, mert jelenlétükhöz a PMR vezetői és polgárai is ragaszkodnak. Az oroszok egyébként továbbra is azt szeretnék, ha a válságot a 2003-ban kidolgozott, és Chisinau által először elfogadott, majd az utolsó pillanatban EU-nyomásra mégis elutasított moszkvai rendezési terv alapján oldanák meg: a békefenntartók még legalább egy évtizedig a térségben maradnának, és Moldova föderális állammá válna.

A Dnyeszter-mentieknek sem tetszik a rendezési terv. A PMR külügyminisztere, Valerij Lickaj szerint a javaslat több mint kilencven százalékban Chisinau érdekeit szolgálja. A politikus szerint egyébként a parlament döntése nem jelent sokat, a képviselők állásfoglalása inkább reklámfogás, mintsem végleges határozat.

"Egyértelmű, hogy az oroszok nem akarnak kivonulni, ám akkora nemzetközi nyomás nehezedik majd rájuk az EU, illetve az USA részéről, hogy néhány éven belül visszavonják katonáikat. A rendezési javaslatnak vannak ugyan gyenge pontjai, az nagyon fontos azonban, hogy végre napirendre került egy konkrét javaslat, illetve hogy Moldova és Ukrajna kész az együttműködésre" - mondta a HVG-nek adott nyilatkozatában Nicolae Chirtoaca, a chisinaui Euroatlanti Központ igazgatója. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna valóban le fogja zárni a határt az ember-, fegyver- és kábítószer-csempészek előtt, Chirtoaca kijelentette, bár Ukrajnában nagyon sokan érdekeltek az Európa közepén lévő "fekete lyuk" fenntartásában, az EU azt akarja, hogy Románia 2007-ben esedékes EU-csatlakozása előtt megoldódjon a moldovai válság, így Brüsszel jelentős nyomást gyakorol majd Kijevre a szigorú határellenőrzés fenntartása érdekében. Chirtoaca azt is megerősítette, hogy Chisinau végleg levette a napirendről az ország föderalizálásának a tervét. A politológus rámutatott: "A lakosságnak immár legalább hetven százaléka ellenzi ezt, és közben a PMR-ben is nő a moldovai nemzetiségűek aránya, így ott is növekszik a reintegrációt szorgalmazók száma."

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ön észrevette a "Szeretlek, Zsolti"-feliratot az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében?

Ön észrevette a "Szeretlek, Zsolti"-feliratot az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében?

Népszava: A amerikai rakétavásárlást is veszélyezteti Budapest és Oslo vitája

Népszava: A amerikai rakétavásárlást is veszélyezteti Budapest és Oslo vitája

Az abortusz lehet Trump 2020-as kampányának központi témája

Az abortusz lehet Trump 2020-as kampányának központi témája

Ez történt: kínosan egyszerűen buktatták le a kormány informatikai trükkjét

Ez történt: kínosan egyszerűen buktatták le a kormány informatikai trükkjét

Theresa May vagánykodik

Theresa May vagánykodik

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani