Többhetes tüntetések, zavargások és a kereskedelmet megbénító útblokádok után pillanatnyi nyugalmat hozott Bolíviába a múlt héten lemondott államfő helyére kinevezett utód. Kérdés azonban, hogy a nehezen orvosolható szociális gondok miatt mikor bontakozik ki újabb elégedetlenségi hullám.

Polgárháború szélére sodródott az ország - értékelte a helyzetet a múlt hét elején Carlos Mesa bolíviai elnök, aki úgy vélte, képtelen úrrá lenni a válságon, és jobbnak látta, ha távozik az ország éléről. Hasonlóképpen gondolta három hónappal ezelőtt is, de a parlament akkor nem fogadta el a lemondását. Most azonban a képviselők pillanatok alatt döntöttek, sőt a hét végére már az utódot is megnevezték: az államfői székbe - ideiglenes jelleggel - Eduardo Rodríguez Veltzét, a legfelsőbb bíróság addigi vezető bíráját ültették.

Olyan gyorsan iktatták be Rodríguezt, hogy még a nemzetiszínű elnöki szalag előkerítésére sem volt idő. Az ünnepélyes aktusra a szokásokkal ellentétben nem a kormányzati fővárosban, La Pazban, hanem az onnan 450 kilométernyire délkeletre lévő Sucréban került sor. A sietség érthető volt, az országban tényleg polgárháborús vészhelyzet alakult ki, az Andok magas hegyei közé, egy katlanba szorult fővárost, La Pazt útblokádok vették körül, az élet szinte megbénult, a városban tüntetők törtek-zúztak, csaptak össze több ezer rendfenntartóval, és az összetűzések nyomán egy ember meg is halt, ami csak tovább szította az indulatokat.

Bármily gyorsan jelölték is ki Rodríguezt, előtte már ketten - Hormando Vaca Diez, a szenátus, illetve Mario Cossío, a képviselőház elnöke - is visszautasították, hogy az alkotmány szerint átvegyék az államfői posztot. A tüntetők ugyanis jelezték: bármelyikük lép is Mesa helyébe, vérfürdőtől sem riadnak vissza. A tüntetők - többségükben szegény indián és mesztic földművesek, bányászok, illetve vidéki és városi nincstelenek - szemében ugyanis mindketten a gazdag és korrupt fehér kisebbséget jelképezték, mint ahogy minden korábbi államfő.

Az elegánsan öltözködő, magas, ősz és szemüveges 49 éves Rodríguez is a lakosság kisebbségét kitevő fehér elithez tartozik, ám ő legalább demokratikus gondolkodású, tiszta ember hírében áll, akinek neve sem az üzleti, sem a politikai életben nem használódott még el. Ráadásul - Vaca Diez elsietett múlt heti felhívásával ellentétben - a válsághelyzetet nem úgy akarja megoldani, hogy a tömegbe lövet.

A tüntetésekkel való véres leszámolásra ugyanis nemrég volt már példa Bolíviában: 2003 októberében hatvanan haltak meg, miután a rendőrség és a katonaság erőteljes fellépéssel vetett véget a vidékről és a La Paz külvárosát alkotó szegénynegyedekből a belvárosba özönlött tömegek tiltakozásának. Az akkori válság buktatta meg az USA által patronált Sánchez de Lozada államfőt (HVG, 2003. október 25.), és juttatta az elnöki székbe a most lemondott Mesát, aki éppen azért döntött a távozás mellett, nehogy megismétlődjenek a véres jelenetek.

Az akkori és a mostani események hátterében ugyanaz a személy és ugyanazok az okok állnak. A megmozdulások fő szervezője a 45 éves Evo Morales ajmara indián, a Mozgalom a Szocializmusért Párt (MAS) elnöke, a kokatermesztők szervezetének vezetője, aki a 2002-es elnökválasztáson csak alig maradt le a mindössze 25 százalékos eredménnyel államfővé választott Sánchez de Lozada mögött. Akit aztán nem sokkal később sikerült is megbuktatnia.

Morales és a hozzá csatlakozott szakszervezeti és indiánvezérek azt akarják elérni, hogy nagyobb beleszólást kapjanak az ország gazdasági és politikai életébe. Bolíviában - a térség egyik legszegényebb államában - ugyanis Latin-Amerikában a legnagyobb, 55 százalékos az indián - kecsua 30, ajmara 25 százalék - lakosság aránya, 30 százaléknyi a meszticeké és csak 15 százalék a fehéreké. De ez utóbbi szűk réteg uralja évszázadok óta a politikai és gazdasági életet, amiből mostanra az indián lakosságnak elege lett. A lángot az lobbantotta ki, hogy a korábbi kormányok - külföldi cégek közreműködésével - úgy akarták exportálni az ország talán egyetlen kitörési lehetőséget rejtő vagyonát, a földgázt, hogy abból a lakosság szinte egyáltalán nem részesült volna.

A kincs nem kicsi: a BP olajtársaság legújabb becslései szerint a kontinens második legnagyobb gázmezője lapul Bolívia dél-keleti része alatt, értéke elérheti a 250 milliárd dollárt is. A kitermelésre azonban élő szerződések vannak a BP mellett olyan nagy cégekkel, mint a British Gas, a spanyol Repsol vagy a brazil Petrobras. A tüntetők - élükön Moralesszel - ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenítését, a külföldi cégek kiebrudalását és a gázvagyon államosítását követelik. A gázból származó bevételből - vélik az indiánvezérek - örökre megoldódna a 9 milliós lakosság minden gondja.

A tüntetők ezenkívül alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását is sürgetik, hogy olyan alaptörvényt alkossanak, amely a fehérekével egyenlő jogokat biztosít az indián és mesztic lakosságnak. Az alkotmány szerint hat hónapon belül új választásokat kell tartani, Rodríguez feltehetően ennél hamarabb, akár már három hónapon belül kiírja a választást, amelyen az immár pártokba szerveződött indiánok és meszticek jelöltjei nagy eséllyel indulnak. Akárcsak maga Morales, aki sokak szerint az új elnökválasztás biztos befutója, és ha tényleg nyer, Bolívia első indián elnöke lehet.

VASS PÉTER

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

Komoly bajban van a Vapiano

Komoly bajban van a Vapiano

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz

Földtörvény-vita: válaszolt az EB a kormánynak

Földtörvény-vita: válaszolt az EB a kormánynak

Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Újra népszavazásokkal próbálkozik a Momentum

Újra népszavazásokkal próbálkozik a Momentum