Silvio Berlusconi olasz kormányfő bejelentette: a jövő évi parlamenti választásokon is ő lesz a jobboldal miniszterelnök-jelöltje. A koalíció pártjai egyelőre többé-kevésbé elfogadták a "Lovag" döntését, ám azt a tervét, hogy egy közös gyűjtőpártba terelje őket, el kellett halasztania.

"Erőforrás vagyok, nem probléma" - indokolta tömör egyszerűséggel Silvio Berlusconi olasz kormányfő múlt szerdai bejelentését, miszerint 2006-ban is ő lesz - immár negyedszer - a jobboldal miniszterelnök-jelöltje. Az újrázást magyarázó frappáns mondat azoknak szólt, akik saját koalícióján belül is egyre gyakrabban és nyíltabban kérdőjelezik meg a népszerűségéből az utóbbi két év helyhatósági és európai parlamenti választási kudarcai nyomán sokat vesztett Berlusconi alkalmasságát a jobboldal vezetésére.

A szövetséges pártok vezetőivel egy röpke ebéd keretében jóváhagyatott önjelölés nem aratott osztatlan sikert a kormányerőknél. A kis kereszténydemokrata utódpárt UDC múlt heti kongresszusán Marco Follini főtitkár a vendégként meghívott Berlusconi jelenlétében ostorozta a kormány eddigi tevékenységét, fiatalítást, új vezér keresését sürgette. Aztán - mintegy válaszképpen a kormányfő előző napi azon vádjára, miszerint a kis pártok kekeckedése miatt nem valósulhattak meg 2001-ben tett ígéretei, kerek perec nemet mondott Berlusconi hónapok óta dédelgetett "Egy a tábor, egy a zászló" tervére. A mérsékelt erőket legfeljebb akkor lehetne egyesíteni, ha közös programjuk és stratégiájuk lenne, ami viszont olyan partnerekkel, mint például a szeparatista, EU-ellenes Északi Liga, az UDC számára elképzelhetetlen - jelentette ki Follini.

Hasonló ellenérzéseket váltott ki a nagy gyűjtőpártba olvadás a másik két koalíciós partnernél is, ám váratlanul pozitívan fogadta Berlusconi kormányfőjelöltségét a korábban többször szakítással fenyegetőző Nemzeti Szövetség (AN) vezére, Gianfranco Fini külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes. Neki ugyanis a saját túléléséért kellett megküzdenie, miután a mesterséges megtermékenyítés korlátainak eltörléséről tartott júniusi népszavazáson szinte egész pártjával szembefordulva elment szavazni, ami az AN-ben belső lázadáshoz vezetett. Igaz, a múlt vasárnapi országos gyűlésen végül győztes tábornokként került ki az "ezredeseknek" nevezett, ellene fordult vezérekkel vívott csatából, ám érezhetően erősen megrendült a pozíciója.

A nagy taktikus Berlusconi ügyesen kihasználta az alkalmat. Pártjában, a Forza Italiában leszerelte a népszavazási "ballépése" miatt Fini ellen indított támadásokat, és a nem is olyan régen még első számú kemény kritikusból hálás szövetségessé lett AN-vezér máris elkezdte törleszteni adósságát: a vasárnapi küldöttgyűlésen teljes mellszélességgel védelmébe vette a kormányt, és külön kitért Berlusconi elévülhetetlen érdemeire a jobboldal tíz évvel ezelőtti összekovácsolásában.

Az Északi Ligát (LN) a jelek szerint már korábban sikerült - legalábbis átmenetileg - leköteleznie Berlusconinak többek között azzal, hogy az áprilisi kormányalakításkor visszahelyezte a pénzügyi tárca élére, sőt miniszterelnök-helyettessé is kinevezte a párthoz közel álló Giulio Tremontit. Cserébe a politikai küzdőtérre a közelmúltban visszatért Umberto Bossi pártelnök egyelőre nyilvánosan még a - függetlenségére oly büszke Ligában amúgy természetesen elvetett - gyűjtőpártba olvadás ötlete ellen sem rohant ki. Kényelmesen végignézte, hogy megtették ezt helyette mások, és ő pártjával együtt az EU támadására koncentrálhatja az erejét. A szeparatisták legutóbb a líra újbóli bevezetését követelték, illetve azért támadták Brüsszelt, mert az csak 2007-ig adott haladékot Olaszországnak a maastrichti kritériumok teljesítésére, a jelenleg a GDP 4 százalékát meghaladó költségvetési hiány 3 százalékosra való lefaragására. Ezeket a kirohanásokat Berlusconi vagy elengedi a füle mellett, vagy ha már nemzetközivé dagadna a botrány, ügyesen elüti a kérdést, például azzal, hogy a Liga csak a választók egy részének véleményét fejezi ki.

Gyakran pedzegették az utóbbi hónapokban Olaszországban, hogy Berlusconi sorozatos kudarcai után feladja a napi politikai csatározásokat, legfeljebb a köztársasági elnöki székért száll majd ringbe. A hetven felé közeledő politikusnak azonban a jelek szerint egyelőre esze ágában sincs visszavonulni, ahogy fogalmazott, bárkivel felveszi a versenyt százon. És valóban, ismét bebizonyította különleges túlélési képességét, amit persze megkönnyített számára, hogy a saját oldalán nincs is komoly kihívója, az ellenzéki tábor pedig talán még megosztottabb, mint az övé.

Az újabban Unió névre keresztelt baloldali blokkban még mindig nem sikerült megállapodniuk a pártoknak és pártszövetségeknek, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelöltjük. Eredetileg Romano Prodi, az Európai Bizottság korábbi elnöke volt a közös nevező, ám a nyolc kis pártot tömörítő Margaréta szövetség vezetője, Francesco Rutelli egyre gyakrabban hangoztatja ellenvetéseit. Annál nagyobb a hangja, minél inkább látja, hogy a küzdelem most mindkét oldalon főként a mérsékelt közép, az egykori kereszténydemokrata szavazók megnyeréséért folyik. Végül Berlusconi is azért halasztotta a választások utánra a jobboldali egypártosítás tervét, hogy ne riassza el az UDC szavazóit. Ám ahogy Folliniék nem akarnak egy hajóban evezni az Északi Ligával, úgy az egyre inkább középre húzó Rutelli Margaréta pártszövetsége sem szívesen társul a kommunista pártokkal.

A helyzet tisztázására és a baloldali blokk összekovácsolására Prodi előválasztást rendezne október elején, azzal a feltétellel, hogy aki ezt megnyeri, a mögé a baloldal győzelme esetén az egész ötéves kormányzati ciklus idejére felsorakoznak a többiek. A kérdés csak az, hogy ki, milyen programmal állna elő, mert egyelőre úgy tűnik, a rendkívül heterogén ellenzéki blokkot csak a Berlusconi-ellenesség tartja össze, ezt viszont könnyen kikezdhetik a pártok és vezérek közti viszályok, rivalizálások. Márpedig jelenleg az erőviszonyok olyan kiegyenlítettek a két oldal között, hogy csak az nyerheti meg jövőre a választásokat, aki az egyre burjánzó kis pártocskákat megnyeri magának.

VÁSÁRHELYI JÚLIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Adventi irodalmi naptár - december 11.

Adventi irodalmi naptár - december 11.

NASA: elhagyta a Naprendszert a Voyager–2, már a csillagközi térben utazgat

NASA: elhagyta a Naprendszert a Voyager–2, már a csillagközi térben utazgat

"Fejezze be az óbégatást" - másfél percben mutatjuk, hogyan utasít rendre Kövér László

"Fejezze be az óbégatást" - másfél percben mutatjuk, hogyan utasít rendre Kövér László

Megvan, ki lesz a BKK új vezére

Megvan, ki lesz a BKK új vezére

Újabb részletek derültek ki az Ausztriában működő gyilkos boszorkányszektáról

Újabb részletek derültek ki az Ausztriában működő gyilkos boszorkányszektáról

Így szorozza fel a Duna közelsége a lakásárakat

Így szorozza fel a Duna közelsége a lakásárakat