Még júliusban meg kellene egyezni a Biztonsági Tanács bővítéséről ahhoz, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlése kapcsán tartott csúcstalálkozón el tudják fogadni azt. Az alkura azonban kevés az esély, az öt, vétójoggal rendelkező tag védi előjogait, az aspiránsok pedig egymással civakodnak.

Gerhard Schröder német kancellár a múlt héten dolgavégezetlenül - és a bizalmi szavazás előkészítése miatt a tervezettnél hamarabb - utazott haza washingtoni látogatásáról. Irán ügyében ugyan Irak eseténél jóval nagyobb összhangot mutatott vendéglátójával, ám nem tudta kipréselni George W. Bush amerikai elnökből látogatása igazi célját: Washington támogatását ahhoz, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az állandó tagok közé emelkedjen.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne folyna tovább a BT bővítéséről az a lobbiküzdelem, amelynek éppen a német ENSZ-nagykövet az egyik résztvevője. Kialakult ugyanis egy négyes csoport, amely úgy véli, hogy a regionális "leosztás" alapján, ha gyarapszik a BT állandó tagjainak létszáma, akkor az új székeket nekik illenék elfoglalni. Brazília, India, Japán és Németország ENSZ-nagykövetei a világszervezet New York-i székhelyén, vezető diplomatái pedig a világ minden táján haknizva igyekeznek elegendő szavazatot szerezni saját bővítési javaslatukhoz. Eszerint a BT állandó tagjainak létszáma hattal - velük és két afrikai országgal - nőne, a két évre rotációval megválasztott tíz nem állandó tagé pedig néggyel.

A BT összetételében végrehajtandó változás az alapokmány módosításával járna, ezért az ENSZ 191 tagállamából legalább kétharmadnak, vagyis minimum 128 országnak kell megszavaznia, majd ugyanennyinek ratifikálnia. Nem az önjelölt kvartetté viszont az egyetlen bővítési ötlet. A Kofi Annan ENSZ-főtitkár által megbízott szakértői bizottság két javaslattal állt elő, amelyekben csak annyi a közös, hogy a BT létszámát a jelenlegi 15-ről 24-re emelnék. Az egyik szerint az állandó tagok hattal többen lennének, és hárommal bővülne a nem állandó tagok jelenlegi létszáma. A másik javaslat viszont új kategóriát hozna létre, a "félig állandó" tagokét: nyolc országot négyéves, megújítható mandátummal választanának a testületbe, és ez esetben csupán eggyel nőne a nem állandó tagok köre.

Annan és a négyek is azt szeretnék, ha az ENSZ őszi közgyűlése kapcsán tartott csúcstalálkozón megállapodnának a BT reformjáról, majd a világszervezet plénumán szavazásra bocsátanák azt. Erre elemzők kevés esélyt látnak, noha abban mindenki egyetért, hogy a testület összetételét a második világháborút követő időszak hatalmi viszonyaiból - amelynek nyomán az öt vétójoggal rendelkező állandó tag, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország az akkori győztes országok közül került ki - a 21. század elejének realitásaihoz kellene igazítani. A BT összetétele eddig kétszer változott: 1963-ban - 1965-ös hatállyal - hatról tízre emelték a nem állandó tagok számát, 1971-ben pedig a Kínai Népköztársaság vette át Tajvan (a Kínai Köztársaság) helyét.

A legnagyobb gond, hogy a világpolitikai presztízst jelentő állandó helyekre a négyeken kívül mások is aspirálnak. A legkevesebb vita Japán jogosultságát övezi, ami mellett érvként szokták fölhozni, hogy az USA 22 százaléka után Japán állja a legtöbbet - 19,5 százalékot - az ENSZ rendes költségvetéséből, ez pedig több, mint amit a BT négy másik állandó tagja együttesen befizet. A szigetország tagságát viszont vehemensen ellenzi Kína, Peking szerint ugyanis Tokió még korántsem kért bocsánatot a második világháború előtt és alatt elkövetett atrocitásokért. A történelmi érvek mögött persze meghúzódik a két ország közötti, az ázsiai hegemóniáért is folyó rivalizálás, miközben Japán az egyetlen aspiráns, amelyet Washington nyíltan támogat. Tokió persze ügyesen használja ki - rendszerint gazdasági-kereskedelmi ösztönzőkkel édesített - diplomáciai képességeit, aminek köszönhetően jelenleg éppen kilencedik nem állandó tagi mandátumát tölti, ami öt évtized alatt kivételes fegyvertény, hiszen tilos az ismétlés, egyetlen ország sem választható azonnal újra, legalább két évet ki kell hagynia két megbízatás között.

Míg Japánnak a jelentkezők körében nincs igazi regionális riválisa, a kvartett többi tagjának bőven akad. Németország állandó tagságát elvileg támogatja ugyan Franciaország és Nagy-Britannia, ellenzi viszont Olaszország, amely ily módon Nyugat-Európa meghatározó négy országa közül egyedüliként maradna ki az exkluzív klubból. Róma már abban is kulcsszerepet játszott, amikor megfúrták a BT bővítésére legutóbb, 1997-ben a Közgyűlés akkori elnöke, a malajziai Razali Ismail által tett javaslatot, amely Európa "színeiben" szintén a németeknek juttatott volna állandó tagságot. Mások - közte sokan Washingtonban is - viszont egyszerűen úgy vélik, Németország csatlakozásával Nyugat-Európa túlreprezentált lenne a testületben.

Az annak idején az úgynevezett el nem kötelezett államok mozgalmában meghatározó szerepet játszó India beemelését természetesen a regionális vetélytárs, szintén atomhatalom Pakisztán kifogásolja, míg a latin-amerikai széket szívesen foglalná el Argentína és Mexikó is. Az Afrikának juttatandó állandó tagságra Dél-Afrika, Nigéria és Tanzánia mellett Egyiptom is pályázna, és az arab világban különben is fölvetődik, hogy a mintegy egymilliárd hívővel rendelkező iszlámnak is helyet kellene kapnia az asztalnál.

Külön történet az öt jelenlegi állandó tagé, akik egyvalamiben értenek egyet: ha lesznek is társaik, azok nem kaphatnak vétójogot, az övék viszont megmarad. Annan javaslatában nem is szerepel vétó csatolása az állandó tagsághoz, míg a kvartett legújabb elképzelése szerint 15 évre felfüggesztenék ezt az igényüket, és az ENSZ Közgyűlése 2020-ban venné elő újra a témát. Ez nemigen tetszik az öt állandó tagnak, akik arra az esetre is kvázi-vétóval bírnak, ha a Közgyűlés kétharmada nem a szájuk íze szerint szavazná meg a BT bővítését: a ratifikációs folyamatban mindannyiuknak jóvá kell hagyniuk az alapokmány módosítását, az különben nem léphet érvénybe.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

A klub szabályai

Az ENSZ egyik fő szervének számító - és gyakran a valódi hatalmat gyakorló - Biztonsági Tanács (BT) nyitóülését 1946.

Mindent felfal a gömböc: egyetemet, sajtót, munkásokat

Mindent felfal a gömböc: egyetemet, sajtót, munkásokat

Olcsóbbak lesznek a játékok, és nem az akciók miatt

Olcsóbbak lesznek a játékok, és nem az akciók miatt

Igazi ritkaság is lesz a mai Mikulás-ralin

Igazi ritkaság is lesz a mai Mikulás-ralin

Marseille-ben is áll a bál

Marseille-ben is áll a bál

Mi jobb a bolygónak, az igazi vagy a mű karácsonyfa?

Mi jobb a bolygónak, az igazi vagy a mű karácsonyfa?

„Nagyon komoly ügyvédei vannak az alkoholnak” – Interjú dr. Kapitány-Fövény Mátéval

„Nagyon komoly ügyvédei vannak az alkoholnak” – Interjú dr. Kapitány-Fövény Mátéval