A jövő héten kezdődik a tervek szerint az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet izraeli kiürítése, melynek során a zsidó állam először számol fel telepeket palesztinok által követelt földön. A lépés megosztja az izraeli társadalmat.

Újkori történelme során Izrael először számol fel egyoldalúan megszállt területen épített zsidó telepeket, ha a terveknek megfelelően a jövő héten elkezdődik az 1967-es háborúban elfoglalt Gázai övezet katonai kiürítése. A zsidó állam legutóbb 1982-ben evakuált hasonló kolóniát a szintén 1967-ben elfoglalt Sínai-félszigetről, de azt az Egyiptommal 1979-ben kötött békemegállapodás keretében. A Gázai övezetből történő kivonulás a tekintetben is történelmi precedenst teremt, hogy először szűnnek meg zsidó telepek olyan területen, amelyet a palesztinok jövendőbeli államuk részeként követelnek.

Furcsamód éppen a telepesítés egykori atyja, a 2001-ben miniszterelnökké választott Ariel Saron állt elő a Gázai övezetről való "leválás" tervével, miután 2000-ben kitört a második palesztin felkelés, az intifáda, aláásva az 1993-ban indult oslói békefolyamatot. Palesztin szélsőségesek öngyilkos merényleteket zúdítottak Izraelre, amely válaszul behatolt az autonóm területekre, felszámolva a Palesztin Hatóság fegyveres erőit. Saron arra a következtetésre jutott, hogy a zsidóknak nincs jövőjük a Gázai övezetben, és a hivatalosan februárban elfogadott Gáza-tervet úgy tálalta az általa vezetett jobboldalnak, mint szükséges engedményt a nagyobb ciszjordániai telepfürtök megmentése érdekében.

Rendkívüli módon megosztja a kivonulás azonban az izraeli társadalmat: az egyik fél szerint a Gáza-terv a zsidó állam pusztulásához vezet, a másik oldal úgy véli, az övezet feladása jelenti az egyetlen esélyt a demokratikus és zsidó többségű Izrael megmentésére, és talán közelebb visz az izraeli-palesztin konfliktus lezárásához is (lásd Kivonási tünetek című írásunkat a 18. oldalon). Ráadásul az egymást követő - akár bal-, akár jobboldali - izraeli kormányok évtizedeken át támogatták a Gázai övezetben és a vele együtt elfoglalt Ciszjordániában a zsidó kolóniák építését, vallási meggyőződésből, illetve politikai-stratégiai okok alapján.

Saron saját pártján belül, a Likud tömörülésben is lázadást váltott ki a terv, és a belviszály legutóbbi fejleményeként vasárnap lemondott Benjamin Netanjahu pénzügyminiszter. Az egykori kormányfő a kivonulást ellenzők érveit fogalmazta meg lemondó levelében: szerinte a felelőtlen döntés sérti Izrael biztonságát, nem garantál semmilyen engedményt a palesztinok részéről, megjutalmazza a terrort, és erősíti a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin csoportokat a Gázai övezetben. E lépésével Netanjahu - a Háárec izraeli lap értékelése szerint - egy csapásra a kivonulást ellenző nacionalista-vallásos tábor "királyává" koronázta magát.

Úgy tűnik azonban, hogy lemondása rövid távon nem rengette meg a kormányt, amely néhány órával később 17:5 arányban szavazta meg a gázai kivonulás első ütemét: három, földrajzilag elszigetelt, de inkább az ellenálló települések közé tartozó kolónia kiürítését. A tervek szerint 4-6 hétig tart majd a Gázai övezetben lévő összesen 21 telep felszámolása (a terv részeként Ciszjordánia északi részén is megszüntetnek 4 zsidó települést). A telepeket - a gázai lakáshiány enyhítésére oda toronyházakat tervező palesztinok kérésére - az izraeliek lerombolják, a törmeléket a palesztinok takarítják el.


A cikk folytatása (Oldaltörés)

Bátorítást adhat Netanjahu lépése a kivonulás ellenzőinek, akik egyre erőszakosabb módon igyekeznek megakadályozni a kormány tervét. Összesen mintegy 55 ezer katona és rendőr vesz majd részt a mintegy 9 ezer gázai telepes elköltöztetésében és ügyel arra, hogy a szélsőjobboldali tüntetők meg ne akadályozzák a folyamatot. Lapzártánkig a telepesek 60 százaléka jelezte, hogy igényt tart a kompenzálásra, vagyis ennyien hajlandók önként távozni. Az erőszakos ellenállók nem kapnak kárpótlást.

Az övezetet már hetek óta lezáró katonai kordon ellenére állítólag több ezer izraeli jutott be a gázai telepekre, hogy ellenszegüljön a katonáknak. A menetrend szerint ottlétük augusztus 15-étől illegálisnak számít, és a következő két napon a katonák épületről épületre járva szólítják fel őket a távozásra. Augusztus 17-én pedig megkezdődik a három kijelölt kolónia kiürítése - ha kell, erőszakkal. A feszült légkörre jellemző, hogy múlt csütörtökön egy telepes egy buszon agyonlőtt négy izraeli arabot. Saúl Mofaz védelmi miniszter pedig szombaton bejelentette, hogy Izrael adminisztratív letartóztatásokat fontolgat a hasonló esetek elkerülése végett. Biztonsági okokra hivatkozva eddig általában csak palesztinokat vettek őrizetbe ily módon, izraeli zsidókat elvétve.

A reformjai révén pénzügyminiszterként sikeres Netanjahu aligha csak ideológiai alapon döntötte el, hogy a 24. órában távozik a kormányból. Nyilvánvaló, hogy a Likudon belül újabb politikai harc kezdődött - már a jövőre esedékes választásokra figyelve. Bírálói szerint ugyanis a Saron legfőbb pártbéli riválisának számító Netanjahu két hónappal ezelőtt is lemondhatott volna, amikor az izraeli parlament áldását adta a Gáza-tervre, amelyet egyébként ő is megszavazott akkor. Lemondásának időzítését még a telepek tanácsának vezetője is bírálta, mondván: a kivonulás előkészületei már igencsak előrehaladottak.

HVG
Az izraeli jobboldal széthúzása Netanjahu kiválásával tovább erősödhet. Sőt, ahogy az oslói folyamat kudarca és a második palesztin intifáda a padlóra küldte a baloldalt - a veterán Simon Peresz vezette Munkapárt jelenleg Saron koalíciós kormányában asszisztál -, úgy a gázai kivonulás a jobboldalt zilálhatja szét. Elemzők szerint szétszakadhat a Likud, és létrejöhet egy új centrista párt. Átalakulhat az egész politikai rendszer, ahol az egyik oldalon alapvetően a Ciszjordániát is magában foglaló nagy Izraelben hívők állnak, a másikon pedig a zsidó államot módosított határokon belül elképzelők.

Mindez - akár már késő ősszel - előrehozott választáshoz vezethet, ami viszont akadályozhatja a továbblépést az izraeli-palesztin párbeszédben egy mégoly sikeres gázai kivonulás esetén is. A kampány ráadásul Saront is jobbra tolhatja. A kormányfő egyébként eddig is hangoztatta: a gázai kiürítés után csak akkor lehet szó a béketárgyalások folytatásáról, ha a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóság lefegyverzi a szélsőséges mozgalmakat. A tavaly meghalt Jasszer Arafat helyébe lépő Abbásznak azonban aligha lesz ereje fegyveres ellenzéke demilitarizálására.

A gázai kivonulás után kevés esély látszik arra, hogy Izrael folytassa a "leválást" Ciszjordániában, ahol egyébként tovább bővülnek a telepek. Saron lényegében az Egyesült Államoktól is ígéretet kapott, hogy a palesztinokkal kötendő megállapodás keretében Izrael megtarthatja a nagyobb ciszjordániai kolóniákat. Washington számára a Gáza-terv végrehajtása a fontos, hiszen a jelenlegi Bush-kormányzatnak jószerével ez lenne az egyetlen közel-keleti diplomáciai sikere. Az evakuálásra ítélt gázai (és észak-ciszjordániai) telepesek amúgy a 240 ezres közösség mindössze 4 százalékát teszik ki. Akiva Eldar, a Háárec szakírója szerint a gázai kivonulás erősítheti is a telepesmozgalmat, amely számarányánál mindig is jóval nagyobb mértékben volt képes befolyásolni az izraeli politikát.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Kivonási tünetek

A gázai és a ciszjordániai telepek mindig is egyfajta tudathasadásos állapotot idéztek elő az izraeli társadalomban...

Kidobott műanyagból készül üzemanyag a szomszédban – megnéztük

Kidobott műanyagból készül üzemanyag a szomszédban – megnéztük

Ez most nagyon jól jön: térképen a helyek, ahol ingyen ihat vizet

Ez most nagyon jól jön: térképen a helyek, ahol ingyen ihat vizet

Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Köszi, Trump: Magyarországon építhet gyárat a világ legnagyobb kerékpárgyártója

Köszi, Trump: Magyarországon építhet gyárat a világ legnagyobb kerékpárgyártója

Kikerült egy fotó: valaki már használja a Google Pixel 4-et?

Kikerült egy fotó: valaki már használja a Google Pixel 4-et?

Ellepte a szemét Rómát

Ellepte a szemét Rómát