Üzbegisztán a múlt héten felszólította az Egyesült Államokat, hogy 180 napon belül ürítse ki az afganisztáni katonai műveletek során használt Karsi-Hánábád légi támaszpontot. Az utóbbi évtizedekben ez az első eset, hogy az amerikai hadsereg kiszorul egy fontos bázisról.

Engedelmesség helyett kilakoltatási felszólítást kapott Üzbegisztántól az Egyesült Államok. Miután Washington azt követelte, hogy Taskent engedélyezze a több száz halálos áldozatot követelő május 13-ai andizsáni vérengzés (HVG, 2005. május 21.) részleteinek nemzetközi kivizsgálását, Iszlám Karimov üzbég elnök július végén felszólította Amerikát, hogy 180 napon belül ürítse ki az afgán határtól mintegy kétszáz kilométerre lévő, dél-üzbegisztáni Karsi-Hánábádban lévő légi támaszpontot.

A bázis elvesztése komoly csapás az Egyesült Államok számára, hiszen az amerikaiak által K2-nek nevezett egykori szovjet támaszpont az afganisztáni tálibok elleni támadás kezdete óta eltelt négy évben mindvégig fontos szerepet játszott a hadianyagok, illetve segélyek Észak-Afganisztánba juttatásában. Jelentőségét főként az adta, hogy hosszú és nagy teherbírású leszállópályáját a legnagyobb katonai szállítógépek is biztonsággal használhatták, és az is fontos volt, hogy a támaszpontot viszonylag jó állapotban lévő közút köti össze az észak-afganisztáni településekkel. A K2 fontosságát bizonyítja, hogy a támaszpont a Szovjetunió 1979-ben kezdett afganisztáni háborújában is kulcsszerepet játszott: az odatelepített nehézbombázók 1981-től kezdve évekig bombázták a szovjet erőkkel szembeszálló afgán gerillák állásait.

A támaszpont elvesztése ugyanakkor csak az egyik állomás az üzbég-amerikai kapcsolatok megromlásának történetében. Május közepe óta ugyanis Karimov fokozatosan eltávolodott Amerikától - Taskent július elején Oroszországgal és Kínával közösen sürgette a Közép-Ázsiában lévő amerikai támaszpontok fokozatos bezárását -, amire Washington azzal válaszolt, hogy hirtelen "észrevette" az üzbegisztáni emberijog-sértéseket, és nem utalta át Taskentnek a már megígért mintegy harmincmillió dolláros amerikai segélyt.

Karimov szembeszegülését az USA-val, és Kína, illetve a régi szövetségesnek számító Oroszország felé fordulását taskenti források elsősorban azzal magyarázzák, hogy az elnök attól tart, Washington a grúziaihoz, ukrajnaihoz és kirgizisztánihoz hasonló forradalmat igyekszik előkészíteni Üzbegisztánban. A félelmek komolyságára utal, hogy az üzbég hatóságok az utóbbi hónapokban több amerikai alapítványt is bezártak, és megszigorították a külföldiek ellenőrzését. Az amerikaiak kitessékelése ugyanakkor azt is jelentheti, hogy Washington a jövőben még aktívabban igyekszik eltávolítani a hatalomból a demokratikusnak aligha nevezhető Karimovot. Az Egyesült Államoknak már nincs vesztenivalója, sőt egy esetleges rezsimváltás akár a jelenleg nyolcszáz amerikai katona által használt K2-es támaszpont visszaszerzését is eredményezheti. Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár, aki a legújabb fejlemények láttán lemondta taskenti útját, máris bejelentette: Amerikának komoly fenntartásai vannak az üzbegisztáni emberi jogok helyzete miatt, és Washingtonnak esze ágában sincs figyelmen kívül hagyni a volt szovjet tagköztársaságban zajló eseményeket.

HVG
Az üzbég-amerikai viszony elmérgesedése ellenére is meglepetést keltett Washingtonban a 2001 októberében megkötött támaszpont-használati egyezmény felbontása. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egy héttel a hivatalos felmondás kézbesítése előtt legalábbis azt állította, sikerült megoldani a nézeteltéréseket, és nem fenyeget a kiutasíttatás veszélye. Miután Washington megkapta a felmondást, az amerikai vezérkari illetékesek igyekeztek elbagatellizálni a veszteséget, és azt állították, a K2 elvesztése nem okoz komoly fennakadásokat.

A jövőben csak jóval körülményesebb és hosszabb úton juthatnak el Afganisztánba - ismerték el ugyanakkor az amerikai hadsereg név nélkül nyilatkozó tisztjei - az amerikai katonai szállítmányok, illetve a humanitárius segélyeket szállító konvojok. Elemzők szerint a K2 elvesztése után felértékelődik az Afganisztánnal nem határos Kirgizisztánban lévő manaszi amerikai támaszpont fontossága. Az amerikaiak rosszkedvét minden bizonnyal fokozza, hogy a második világháború vége óta - a vietnami háborúban elvesztett bázisok kivételével - az Egyesült Államok egyetlen fontos külföldi támaszpontról sem szorult ki.

Washington valószínűleg nem csak az Afganisztánhoz való közelsége miatt bánja a K2 idő előtti elvesztését: a támaszpont közel van ahhoz a Kínához is, amelyre az USA - több elemző szerint is - egyre veszélyesebbé váló versenytársként tekint. A gyorsan fejlődő ázsiai hatalmat - teszik hozzá - részben a világ olajforrásainak ellenőrzésével, illetve a vele szomszédos államok megnyerésével és az országot körülvevő támaszponthálózattal lehet kordában tartani.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A szocialisták szerint is meg akarják szüntetni a nyugdíjasok szociális üdültetését

A szocialisták szerint is meg akarják szüntetni a nyugdíjasok szociális üdültetését

Újabb Pride-rendezvényen provokáltak Budaházyék, elzavarták őket

Újabb Pride-rendezvényen provokáltak Budaházyék, elzavarták őket

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban

Döntött a kormány: két szombati munkanap lesz 2020-ban

Az égben az arany ára, de miért ?

Az égben az arany ára, de miért ?

A Földre potenciálisan veszélyes aszteroidát észleltek dél-koreai csillagászok

A Földre potenciálisan veszélyes aszteroidát észleltek dél-koreai csillagászok

Öngyilkos lett egy százezrek által követett YouTube-sztár

Öngyilkos lett egy százezrek által követett YouTube-sztár