Zsákutcába jutottak az iráni-európai tárgyalások az ázsiai ország uránátalakítási terveiről, miután Teherán elutasította az európaiak ajánlatát, és e hét elején újrakezdte a tavaly november óta felfüggesztett munkát a vitatott nukleáris létesítményben.

Az iszfaháni nukleáris üzem dolgozói hétfőn zárt láncú tévén keresztül láthatták, amint maszkot viselő fehér ruhás társaik belehelyezik egy berendezésbe a szakzsargonban csak sárga tortának nevezett nyers uránércet. A Reuters újságírója - helyi és külföldi riporterek kisebb társaságában - a helyszínen győződhetett meg a munka újraindításáról és arról is, hogy a közép-iráni város mellett lévő létesítményt többtucatnyi légvédelmi rakéta védi.

Beváltotta tehát hetek óta ismételgetett fenyegetését Teherán, hogy folytatja a tavaly novemberben felfüggesztett uránátalakítást - igaz, annak nem a legkényesebb részét újította fel, amelynek során az urán-hexafluorid gázból centrifugálás révén dúsított urán keletkezik. Az így tisztított urán az atomerőmű fűtőanyaga, további tisztításával pedig fegyverminőségű izotóp nyerhető. Irán cáfolja azokat a főként amerikai vádakat, hogy nukleáris programjának célja atomfegyver készítése, és azt állítja, alternatív energiaforrásként van szüksége az atomenergiára, hogy kőolaj- és földgáztartalékait fenntarthassa az export számára.

Mégsem igazán bízik a Nyugat Teheránban, hiszen 2002-ben fény derült arra, hogy Irán 18 éven át titokban az atomsorompó-egyezmény értelmében publikálni köteles kísérleteket végzett. Ezért az Európai Unió három hatalma - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - 2003-ban tárgyalásokat kezdett Iránnal arról, hogy gazdasági és politikai ösztönzőkért cserébe Teherán végleg lemondjon a nukleáris fűtőanyag készítéséről. Irán azonban végig ragaszkodott ahhoz, hogy joga van a fűtőanyag-előállítás teljes ciklusára, és egyúttal a tárgyalások elhúzásával vádolta az EU-hármast.

A trojka a hét végén végre letette ajánlatát, amelyet azonban Teherán "sértőnek és megalázónak" nevezett. A brit BBC szerint ez nem is csoda. Az okmány az iráni-európai kereskedelmi egyezmény felgyorsítását, Irán Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásának támogatását ígérte; segítséget ajánlott abban, hogy Teherán kifejleszthesse polgári célú nukleárisenergia-programját, és abban is, hogy a közép-ázsiai olaj fő tranzitútjává válhasson; továbbá együttműködést helyezett kilátásba a kábítószer-csempészet és a terrorizmus elleni harc terén. Ám a legfőbb vitapontban a hármak álláspontja jottányit sem változott: Iránnak végleg le kellett volna mondania arról, hogy saját maga dúsítson uránt, amihez viszont Teherán ragaszkodik. Ráadásul - a volt Clinton-kormányzat egyik vezető nukleáris szakértője, Robert Einhorn szerint - hiányzott az amerikai elkötelezettség az európai javaslat mögött, holott Washington az idén áldását adta a trojka próbálkozásaira.

A mézesmadzag mellett furkósbottal is operált az EU: lapzártánk utánra, keddre összehívta a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatótanácsának rendkívüli ülését. A szervezet Teheránt akár az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé citálhatja, amely szankciókat foganatosíthat Iránnal szemben. Ennek valószínűsége azonban jelenleg nem túl nagy. Irán ugyanis az IAEA felügyelete alatt kezdte újra a munkát az iszfaháni üzemben, és bár majd két évtizeden át valóban titkolódzott, eddig semmilyen konkrét bizonyíték nem került elő arra nézve, hogy atomfegyver készítésén munkálkodna.

A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelés szerint egyébként Irán tíz-, nem pedig az eddig vélt ötévnyire van attól, hogy atomfegyverre tegyen szert. Washingtonnak azt sem lesz könnyű elmagyaráznia az IAEA és az ENSZ tagállamainak, hogy miért készül a kapcsolatok további javítására az atomsorompó-egyezményen kívüli Indiával és Pakisztánnal, amelyek a nemzetközi elvárások nyílt semmibevételével fejlesztették ki nukleáris fegyverüket, miközben Iránt - amely azt állítja, betartja az említett egyezményben vállalt kötelezettségeit - páriaként kezeli.

Európai diplomaták amiatt is elégedetlenségüket hangoztatták, hogy a pragmatikusnak tartott iráni nukleáris főtárgyaló, Haszan Rohani helyére az Ali Khamenei legfőbb vallási vezetőhöz közel álló, konzervatív Ali Laridzsani kerül. A váltás nyilvánvalóan annak következménye, hogy júniusban - meglepetésre - a keményvonalas Mahmúd Ahmadinedzsádot választották elnöknek, aki szombaton tette le hivatali esküjét és foglalta el hivatalát. A teheráni polgármesterként egyébként pragmatikus oldaláról is bemutatkozott új államfő beiktatási beszédében nem utalt közvetlenül a nukleáris kérdésre. Az elnökváltással azonban Teherán álláspontja aligha változik, hiszen az atomenergia teljes vertikumának birtoklása nemzeti kérdés mind a konzervatívok, mind pedig a reformerők szemében. Azt jelképezi, hogy a regionális hatalomnak számító Irán műszakilag képes az önálló nukleáris program végrehajtására.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kamerát szereltek a mosdóba az új Bond-film forgatásán

Kamerát szereltek a mosdóba az új Bond-film forgatásán

Többszáz négyzetméteren ég a szemét Jánossomorján

Többszáz négyzetméteren ég a szemét Jánossomorján

Ismét rosszul lett egy nyilvános eseményen Angela Merkel

Ismét rosszul lett egy nyilvános eseményen Angela Merkel

Ügyes trükkel loptak több millió eurónyi kriptopénzt

Ügyes trükkel loptak több millió eurónyi kriptopénzt

Videó: Nico Rosberg kezei közt sírt a Ferrari 488 Pista

Videó: Nico Rosberg kezei közt sírt a Ferrari 488 Pista

Lassan áll le a számítógépe? A Windows lehet az oka, de van megoldás

Lassan áll le a számítógépe? A Windows lehet az oka, de van megoldás