Nem jósolnak nagy jövőt politikai elemzők a választás után közel két hónapon át egymással perlekedő három vezető parlamenti párt által a múlt héten megalakított koalíciós kormánynak, amely pedig - legalábbis gazdasági téren - igen kedvező pozícióból vághat neki a következő négy évnek.

Az európai integráció kormányának nevezte Szergej Sztanisev, a múlt szerdán hivatalba lépett új bolgár miniszterelnök a nagy nehézségek árán, közel két hónappal a parlamenti választás után létrejött koalíciós kabinetjét. A végzettségét tekintve történész Sztanisev beiktatási beszédében kormánya legfőbb céljának Bulgária - a jelenlegi menetrend szerint 2007. január 1-jétől megvalósuló - uniós tagságát jelölte meg. Nem véletlenül: az alkotmányos többséget igénylő igazságügyi reform eddigi halogatása Brüsszel erőteljes rosszallását váltotta ki, és éppen ez a balkáni ország uniós felkészültségét vizsgáló döntő fontosságú októberi országjelentés egyik tétje.

Ha valami, épp a bolgárok által várva várt EU-tagság volt az, ami a júniusi választás óta egymással torzsalkodó három vezető parlamenti pártot - a győztes szocialistákat (BSZP), az előző ciklusban hatalmon lévő excár vezette Szimeon Nemzeti Mozgalmat (NDSZV) és a török kisebbség Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) pártot - az utolsó pillanatban rábírta közös kormány alakítására. Megegyezésük hiányában - amit előbb a szocialisták, majd az excár kudarcos kormányalakítása előzött meg - Georgi Parvanov államfőnek két hónapon belül ismét ki kellett volna írnia a parlamenti választásokat, és az elhúzó belpolitikai bizonytalanság az uniós csatlakozás akár egy évvel történő elhalasztásához is vezethetett volna. Ennek ódiumát a mostani koalícióban részt vevő pártok egyike sem kívánta magára vállalni. Az államfő ezúttal biztosra ment: csak azután bízta meg kormányalakítással a mandátumai alapján a harmadik legnagyobb parlamenti pártnak számító DPSZ-t, hogy a három párt biztosította arról, készen állnak a koalícióra.

Az elhúzódó kormányalakítás a leginkább az excárnak ártott, miután általános vélemény, hogy a koalíció létrejöttének legfőbb kerékkötője az előző négy évben kormányzó Szimeon Szakszkoburggotszki volt. Akadékoskodásával ráadásul csak az időt húzta, hiszen a végül összeállt koalíció lényegében ugyanaz, mint amit először a szocialisták - kormányalakítási megbízatásukkal a kezükben - közvetlenül a választás után előterjesztettek.

Bármennyire is ellenezte az excár kezdetben Sztanisev személyét, illetve a török kisebbség pártjának részvételét a kormányban, végül mindkettő megvalósult. Az excár huzakodásával ugyanakkor elérte, hogy pártja fontos posztokhoz jutott a 18 fős kormányban: miniszterei az európai integrációs, a védelmi, az igazságügyi és az építésügyi tárcát felügyelik. A törökök egyébként három minisztert delegálnak, többek között a mezőgazdasági minisztériumot irányítják.

Az excár vonakodása az egykori állampárt utódjának számító szocialistáktól mindazonáltal érthető, és az is, hogy nagyon nehezen lehetett csak rábírni, fogadja el utódául a BSZP elnökét, az alig 39 éves Sztanisevet. A kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező Sztanisev hiába képviseli pártján belül az új, menedzserszemléletű generációt, állampárti gyökerei a rendszerváltás után másfél évtizeddel is számítanak. Az anyja révén orosz származású Sztanisev apja az állampártban magas beosztásban tevékenykedett, ő maga a moszkvai egyetem történelem szakán végzett, majd a kilencvenes évek elején üzleti tanulmányokat folytatott a neves London School of Economics menedzserképzőben. Az orosz állampolgárságáról csak 1997-ben lemondott Sztanisev négy éve került a BSZP élére, amikor államfővé választott elődjétől átvette a stafétabotot. Személyén túl a párt fiatalítása nem igazán sikerült, az egykori nómenklatúra meghatározó emberei máig a háta mögött állnak.

Politikai elemzők szerint nagy kérdés, hogy az ilyen előzmények után létrejött koalíció mennyire lesz életképes. Annál is inkább, mert számos kérdésben a koalíciós pártok homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek. Külpolitikai téren Bulgária iraki szerepvállalása osztja meg a koalíciót: a szocialisták ugyanis már most lépéseket kívánnak tenni a közel-keleti országban állomásozó 450 fős bolgár katonai kontingens hazahívására, amelyet a két másik párt - annál is inkább, mert annak idején ők döntöttek odaküldésükről - ellenez.

A másik, szintén komoly erőpróbát jelentő terület a gazdaság: a szocialisták - legalábbis választási kampányuk során - a jövedelemviszonyok, az állami alkalmazottak, a nyugdíjak, a minimálbér emelését helyezték kilátásba, ami ellentmond az excár vezette előző kormány szigorú monetarista alapokon nyugvó gazdaságpolitikájának. Ugyanakkor a hivatali esküt a múlt szerdán már le is tett Sztanisev-kormányban az e tekintetben döntési pozícióban lévő pénzügyminiszteri posztra Plamen Oresarszki személyében pártonkívüli, az utóbbi években banki tanácsadóként tevékenykedő gazdasági szakember került.

Sztanisev fontosnak tartotta első megszólalásában megnyugtatni a befektetőket, akik esetleg fenntartásokkal viseltettek a szocialista vezetésű új bolgár kormánnyal szemben. Állítása szerint az előző kabinet által képviselt monetáris szigor politikáját kívánja folytatni, célja a költségvetés egyensúlyban tartása - majd viccesen megjegyezte -, de alakulhatnak úgy a dolgok, hogy az államháztartás jövőre - a tavalyihoz hasonlóan - akár pozitív mérleggel, a hazai össztermék (GDP) egy százalékára rúgó többlettel zárjon. Arról is biztosította a befektetőket, hogy az adósságkezelést ott folytatja, ahol elődje abbahagyta, amelynek eredményeként Bulgária külföldi hitelállománya ez év végére a GDP 30 százalékára szorítható vissza a jelenlegi 39 százalékról.

Kijelentését értékelték is a befektetők: Bulgária két nemzetközi hitelminősítő intézettől, a Fitchtől és a Standard & Poor'stól is jobb osztályzatot kapott a múlt héten. Oresarszki szerencsés helyzetben van, hiszen makrogazdasági téren stabil gazdaságot örököl, egyedül a folyó fizetési mérlegnek a GDP 6,5 százalékára rúgó első félévi hiánya figyelmeztető. Az új pénzügyminiszternek mégsem lesz könnyű dolga, hiszen alaposan meg kell küzdenie Sztanisevvel, aki már jelezte, javítani kíván a lakosság jövedelemviszonyain, és elődeinél lényegesen többet költene a katasztrofális állapotban lévő egészségügyre és oktatásra.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már harmadik éve hízik az egyik legfontosabb grönlandi gleccser

Már harmadik éve hízik az egyik legfontosabb grönlandi gleccser

Kiadták a figyelmeztetést, rengeteg eső jöhet ma

Kiadták a figyelmeztetést, rengeteg eső jöhet ma

Itt a tudományos válasz arra, tényleg rosszabb termékekkel etetnek-e minket a gyártók

Itt a tudományos válasz arra, tényleg rosszabb termékekkel etetnek-e minket a gyártók

A magyar gazdaság újabb szektora kerül külföldi befolyás alá

A magyar gazdaság újabb szektora kerül külföldi befolyás alá

Megválasztották a Rogán Cecília-féle szépségverseny győztesét

Megválasztották a Rogán Cecília-féle szépségverseny győztesét

Hatvanezer dízelautót kell visszahívnia a Daimlernek

Hatvanezer dízelautót kell visszahívnia a Daimlernek