Ezer orosz rendfenntartót vezényeltek egy dél-oroszországi faluba, ahol a múlt héten véres tömegverekedés tört ki az őslakos kalmükök és a csecsen menekültek között. Sokan attól tartanak, az észak-kaukázusi válság fokozatosan Oroszországra is átterjed.

Zavarják haza az összes csecsent - követelik napok óta egy emberként az észak-kaukázusi területektől alig száz kilométerre fekvő, az Asztrahánhoz közeli Jandiki faluban élő kalmükök. A harcias hangulat arra utal, hogy a kisszámú nép tagjait az sem nyugtatta meg, hogy a múlt hét végén mintegy háromszáz kalmük valóságos pogromot hajtott végre a településen: a túlerőben lévő támadók tucatnyi csecsent megvertek, hat házat pedig porig égettek.

A csecsen menekültek és a török nyelvcsaládhoz tartozó kalmükök közti viszony már legalább fél éve megromlott. Februárban néhány részeg csecsen szétverte a helyi temetőt, a megrongált síremlékek között ráadásul egy olyan is volt, mely alatt egy Csecsenföldön meghalt katona földi maradványai nyugodtak. A temetői támadás után mindennaposak voltak a viták és kisebb verekedések, végül augusztus 16-án mintegy harminc csecsen összetűzött a kalmükökkel, és egyikük agyonlőtt egy 24 éves kalmük fiatalembert. Három nappal később, a temetés után következett a kalmük bosszúakció, ami valószínűleg még szombaton és vasárnap is folytatódott volna, ha a közben Jandikibe vezényelt orosz rendőrök nem fordítják vissza a több autóbusznyi kalmük erősítést, és nem szállják meg a 3500 embernek otthont adó falut. Jandikiben jelenleg nyugalom van, ám mindenki attól tart, hogy a rendőrség és a katonaság visszavonása után ismét fellángol a nemzetiségi viszály.

Egyértelműen etnikai összetűzésnek minősítették a helyi kalmük politikusok a jandiki tömegverekedést, a Csecsen Köztársaság vezetői szerint viszont csak garázda csoportok csaptak össze. "A tömegverekedésnek semmi köze a politikához, illetve a nemzetiségi ellentétekhez" - vélekedett Tausz Dzsabrailov, a csecsen államtanács elnöke, míg Alu Alhanov csecsen elnök szerint sanda szándékok vezérlik azokat, akik nemzetiségi gyűlöletet akarnak belelátni az összetűzésekbe.

Bár Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie-alapítvány elemzője Alhanov véleménye alapján a "sandák" közé tartozik, ám szerinte a mostani eset nem vezet feltétlenül katasztrófához. "Nem ez az első összetűzés, hasonló esetek már más dél-oroszországi körzetekben is voltak. A menekültek és a helyi lakosság összetűzései az észak-kaukázusi válság egyenes következményeinek tekinthetők. A lényeg az, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a szikrák tűzvészt okozzanak" - mondta a szakértő az Eho Moszkvi rádióadóban elhangzott interjújában. Az orosz hatóságok is hasonlóan gondolkodnak, hiszen amellett, hogy több mint ezer rendőrt, illetve katonát vezényeltek a körzetbe, az ügy kivizsgálását Vlagyimir Usztyinov főügyészre bízták, és a helyszínre utazott Dmitrij Kozak, Vlagyimir Putyin orosz államfő különképviselője is.

Néhány héttel ezelőtt egyébként már majdnem történt egy csecsenellenes pogrom: az ugyancsak az Észak-Kaukázushoz közeli Rosztovban egy csecsen fiatalember megerőszakolta az egyik kozák atamán lányát. A bűncselekmény megbosszulására néhány óra alatt összeverődött mintegy négyszáz kozák, és csak úgy sikerült elejét venni a vérontásnak, hogy a hatóságok őrizetbe vették az elkövetőt, a kozákok helyi parancsnoka pedig visszafordulásra utasította a fegyvereseket.

Az Oroszország-szerte érezhető növekvő csecsengyűlölet ellenére nagyon kevés közülük, aki visszaköltözne a biztonságosnak aligha mondható csecsenföldi városokba: nem hivatalos források szerint több százezerre tehető az Oroszország különböző városaiban élő csecsenek száma. Moszkvában állítólag mintegy 300 ezren vannak - egy részük még a kilencvenes években kitört első csecsen háború előtt költözött ide -, ám többségük a szülőföld közelében lévő dél-oroszországi térségben talált magának átmeneti otthont.

Az ellentéteket minden bizonnyal fokozza, hogy a csecsen családokban - a többi kaukázusi népcsoporthoz hasonlóan - jóval több gyermek születik, mint az oroszoknál, így a Kaukázushoz közeli térségekben fokozatosan csökken az orosz lakosság aránya. Az is ront a helyzeten, hogy az orosz hatóságok a szakértők szerint egyelőre képtelenek mederben tartani az országon belüli népvándorlást.

"A rosszul szabályozott migrációs folyamatok az őslakosság és a betelepülők közti kapcsolat megromlását okozzák. Az őslakosok elégedetlenek azzal, hogy az újonnan érkezettek miatt megnövekednek a helyi költségvetés kiadásai, és ezzel párhuzamosan csökken a szabad munkahelyek száma. Ugyancsak konfliktusokhoz vezethetnek a népcsoportok közti kulturális és gondolkodásbeli különbségek" - vélekedett Jelena Bazsenova, a moszkvai Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. A szakember ugyanakkor nem tudta megmondani, miként lehet a soknemzetiségű országban az emberi jogok megsértése nélkül gátat szabni az emberek tömeges mozgásának.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Matteo Salvini az amerikai alelnökkel találkozott, de Trumpnak udvarolt

Matteo Salvini az amerikai alelnökkel találkozott, de Trumpnak udvarolt

Eldőlt: Nagy Blanka végleg lenyomta a NER karaktergyilkos bulvárlapját

Eldőlt: Nagy Blanka végleg lenyomta a NER karaktergyilkos bulvárlapját

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

A két Korea közötti senkiföldjén lépett fel a magyar zenekar

A két Korea közötti senkiföldjén lépett fel a magyar zenekar

Megvalósulhat a fapados utazás Európából Amerikába

Megvalósulhat a fapados utazás Európából Amerikába