Muszlim szélsőségeseket gyanúsítanak azzal a robbantássorozattal, amelyet a múlt héten hajtottak végre Banglades több városában. A legnagyobb ellenzéki párt és a sajtó a militáns iszlám csoportok megerősödésétől tart a világ egyik legszegényebb államában.

A rendőrség és a tiltakozók közötti kisebb összecsapásokkal ugyan, de összességében békésen zajlott le vasárnap Bangladesben az az egynapos politikai sztrájk, amelyet az ellenzék vezető ereje, az Avami Liga és szövetségesei szerveztek, mert úgy vélik, a kormány tétlensége vezetett a múlt hét szerdáján az ország történetében mindeddig példátlan merényletsorozathoz. Egy órán belül, délelőtt fél 11 és fél 12 között több száz - egyes hírek szerint mintegy 200, mások szerint közel 500 - kisebb pokolgép lépett működésbe szinte minden jelentős városban. Az összehangolt robbantássorozat, amelyben ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek, az ország 64 járásából 63-at érintett. Az időzítőszerkezettel ellátott bombákat forgalmas helyeken, kormányhivatalok, bíróságok közelében, szállodáknál, busz- és vasútállomásoknál helyezték el, a detonációk azonban nem voltak nagyok, céljuk valószínűleg nem a pusztítás, hanem a pánikkeltés volt. Noha az akciót eddig senki sem vállalta magára, az elkövetők egyértelmű nyomokat hagytak maguk után: több helyszínen is megtalálták az egyik szélsőséges muszlim szervezet, a Dzsamatul Mudzsahidin (Szent Harcosok Szövetsége) röplapját, amely egyebek közt az iszlám törvénykezés, a sária bevezetését sürgette, és követelte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "hagyja el a muszlim országokat".

A jól szervezett robbantássorozat nyomán megerősödtek azok az aggodalmak, hogy a világ harmadik legnépesebb muszlim államában, ahol a mintegy 150 milliós lakosság 90 százaléka e vallás híve, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az iszlám erőszakos erői. Az Avami Liga azzal gyanúsította meg a Bangladesi Nemzeti Néppárt vezette kormánykoalícióban részt vevő két iszlám pártot, hogy fedezik a szélsőségeseket, és a sajtó is megkongatta a vészharangot: a Daily Star angol nyelvű napilap például "figyelmeztető lövésnek" minősítette a merényleteket, és átgondolt ellenlépéseket követelt.

Az egykori Kelet-Pakisztán, a Pakisztántól 1971-ben - az államalapító, Mudzsibur Rahman sejk vezetésével - elszakadt Banglades történetének utóbbi néhány éve nem szűkölködött erőszakos akciókban. Az UNB helyi hírügynökség összesítése szerint 1999 óta csaknem százötvenen vesztették életüket, és mintegy ezren sebesültek meg bombamerényletekben. Ezek célpontjai gyakran az iszlám politikai szerepét elutasító Avami Liga meghatározó tagjai voltak - legutóbb, az idén januárban a párt egyik vezetőjét, Sah Kibria egykori pénzügyminisztert ölte meg bomba -, de tavaly májusban a brit főmegbízott, Anwar Choudhury is megsebesült egy ilyen támadásban.

Egyszer sem sikerült elfogni az elkövetőket, így nem tudni pontosan, valójában mely terrorakciók mögött álltak muszlim szélsőségesek, akik csak a kilencvenes években - főként tálibok afganisztáni térnyerésén felbuzdulva - kezdtek megerősödni Bangladesben. A függetlenné válása után ugyanis az állam és az egyház szétválasztásán alapuló rend jött létre az országban, tiltották a vallási alapú politizálást, ám miután Mudzsibur Rahman 1975-ben merénylet áldozata lett, a szigor oldódott. Előbb Ziaur Rahman és az általa alapított Bangladesi Nemzeti Párt, majd Ersad tábornok államcsínye nyomán katonai diktatúra következett, az iszlám pedig fokozatosan visszanyerte politikai szerepét, és 1988-ban államvallássá lépett elő. 1991-ben aztán a tíz évvel korábban meggyilkolt Zia özvegye, Khaleda Zia és a Nemzeti Párt került a kormány élére, öt év múltán a Mudzsibur Rahman lánya, Sejk Haszina által vezetett Avami Liga nyert a választásokon, 2001-ben viszont újra az iszlámmal szemben engedékenyebb Khaleda aszszony jutott hatalomra. Elemzők szerint egyébként a két nagy bangladesi párt csatájának mélyén nem annyira ideológiai különbségek, mint inkább a két politikusklán vetélkedése húzódik meg, és éppen e hatalmi harc árnyékában ereszthettek gyökeret a szélsőséges iszlám erők, amelyeket eleinte senki sem vett komolyan.

A BBC internetes hírszolgálatának adatai szerint 1970-ben még csak 1500 iszlám vallási iskolát, úgynevezett medreszét tartottak nyilván Bangladesben, ma viszont már 8000 működik hivatalosan, és valószínűleg több tízezer engedély, vagyis minden kormányzati kontroll nélkül. Ezek az intézmények, amelyek tananyagában a Korán játssza a főszerepet, nemcsak az oktatást, hanem a szállást és az ellátást is ingyen biztosítják diákjaiknak, így tömegével vonzzák a szegény családok millióinak gyermekeit, akik aztán a szélsőséges muzulmán szervezetek tagtoborzóinak könynyű prédáivá válhatnak.

Az észak-bangladesi Dzsamálpur egyik ilyen medreszéjét vezette például egy ideig Abdur Rahman, aki a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, a feltételezések szerint az al-Káida terrorhálózathoz is szorosan kötődő szélsőségesek háromfős vezérkarának egyik tagja. Egykor Szaúd-Arábiában folytatott vallási tanulmányokat, és rendőrségi dossziéja szerint Afganisztánban is harcolt a szovjetek ellen, most viszont bujkál, csakúgy, mint a radikálisok műveleti főnökének tartott Szidikkur Rahman. A triumvirátus harmadik tagja, Aszadullah Galib egyetemi oktató ugyanis az idén februárban lebukott a muszlim szélsőségesek elleni első komoly hatósági akció során, amelyre egy akkori bombamerénylet-sorozat után nemzetközi nyomás kényszerítette rá a kormányzatot. Galibot - több társával együtt - letartóztatták, és betiltották a Dzsamatul Mudzsahidint, valamint a Dzsagrata Muszlim Dzsanata Banglades (Banglades Éber Muszlimjai) nevű tömörülést is. Noha a jelentések általában két különböző szervezetről szólnak, az Outlook indiai hetilap internetes változata szerint valójában egyetlen csoport ez, tízezer "főállású" aktivistával. Valószínűleg ők adják a szervezet vezetői körét, a tömörülésnek mintegy százezer mozgósítható híve lehet, szimpatizánsainak száma pedig alighanem milliókban mérhető.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Közigazgatási törvénykönyv: Trükkel kerülte meg a törvényhozást a román kormány

Közigazgatási törvénykönyv: Trükkel kerülte meg a törvényhozást a román kormány

„Köszönöm” – mondta Farkas Flórián, amikor az OLAF-vizsgálatról kérdezték

„Köszönöm” – mondta Farkas Flórián, amikor az OLAF-vizsgálatról kérdezték

Nem csak olcsó, de egészen erős is az új zsebszámítógép, amire 4K-s monitort is köthet

Nem csak olcsó, de egészen erős is az új zsebszámítógép, amire 4K-s monitort is köthet

A Görög Szörny lett az NBA legjobbja

A Görög Szörny lett az NBA legjobbja

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"