szerző:
HVG

A józan ész győzelmeként értékelik Svájcban, hogy a vasárnapi népszavazás határozott igent mondott az új EU-tagországok polgárainak - korlátozott - svájci munkavállalására.

A vártnál egyértelműbben mondott igent Svájc lakossága arra, hogy a tavaly csatlakozott tíz EU-tagra is kiterjesztik a személyek szabad áramlására vonatkozó bilaterális megállapodást. A vasárnapi népszavazáson magas, 55,95 százalékos részvétel mellett a szavazásra jogosultak 56 százaléka voksolt a 75 milliós népességet jelentő térség állampolgárainak könnyebb svájci munkavállalására, letelepedésére. A 26 svájci kanton közül mindössze hét déli mondott nemet a kérdésre. Ezúttal elmaradt a külpolitikai témákban hagyományosan megmutatkozó megosztottság az ország nyugati, francia nyelvű, modernebb és a német ajkú, konzervatívabb keleti kantonok között.

A vasárnapi népszavazással paradox módon megerősödött, azt is mondhatni, hogy beteljesedett Svájc különutas uniós politikája. Az alpesi ország gazdaságilag ezer szállal kötődik az EU-hoz, föderalista, közvetlen demokráciáját azonban félti a csatlakozástól, ezért az integráció helyett az egyes együttműködési területek kétoldalú egyezségeinek kötegével szabályozza kapcsolatait. Legutóbb júniusban járultak a svájciak az urnákhoz, és mondtak igent - a mostaninál 2 százalékkal "halkabban" - arra, hogy országuk csatlakozik a schengeni és a dublini uniós egyezményekhez. Ezekben a szerződésekben benne lenni Svájcnak elemi érdeke, általuk ugyanis nem hozzá özönlenek a 25-öktől kiutasított menekültek, illegális bevándorlók, a svájci állampolgárok viszont "határok nélkül" utazhatnak az unión belül. Nem véletlen, hogy a bonyolult alkufolyamat során a schengeni-dublini egyezség érdekében Bern valóban jelentős engedményeket tett: bevezette az uniós állampolgárok bankbetéteire a kamatadót, és az általa bűntettnek minősített esetekben hajlandó lett a banktitok fátylát is fellebbenteni.

Annál váratlanabbul érte az országot a júniusi népszavazást követően a bejelentés, hogy Brüsszel csak akkor hajlandó a schengeni-dublini egyezséget életbe léptetni, ha a svájci lakosok igent mondanak a személyek szabad áramlására az új uniós tagok esetében is. Ezt az addig nemigen hangoztatott kitételt nevezik guillotine-záradéknak, mivel elutasítása esetén az 1999 óta megkötött összes eddigi kétoldalú egyezség hatályát vesztené.

"Ha Svájc a régi EU esetében elfogadta a személyek szabad áramlását, a szervezet részéről logikus, hogy ezt az új tagjaira is érvényesíttetni akarja" - nyilatkozta a népszavazás előtti napokban Christoph Blocher, a svájci izolációt amúgy a leghevesebben szorgalmazó politikus, aki 2003 óta a négypárti kormány igazságügy-minisztere. Blocher az utóbbi időben radikalizmusából némileg engedett Néppárt (SVP) hangadója, aki feltehetően vállalkozói mivoltából adódó pozitív hozzáállásával saját pártját is megosztotta. Nem titkolja, egyértelmű zsarolásnak tekinti az unió kiterjesztési követelését, amely azonban kellő korlátozások esetén nem hátrányos a svájci gazdaságnak sem. "Szükségünk van munkaerőre, ezért is éri el Svájcban a 20 százalékot a külföldiek aránya, őket ellenőrzött bevándorlási politikával engedtük be. És a vállalatok számára természetesen igen előnyös, ha minél nagyobb munkavállalói körből tudnak választani" - nyilatkozta a politikus a Weltwoche című hetilapnak, rögtön hozzátéve, hogy a svájci kormány az eddiginél is keményebb intézkedésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az újabb munkaerő-beáramlás révén lejjebb szálljon a munkabérek szintje (Svájcban nincs államilag megszabott minimálbér), és emelkedjék az európai mértékkel szerénynek mondható 5-6 százalék közötti munkanélküliség. A svájci korlátozások, amelyekhez a szakszervezetek is erősen ragaszkodtak, az új EU-országokra vonatkozóan ugyanúgy 2011-ig érvényesek, mint a Tizenötök hétéves munkaerőféke.

Svájc vezető politikusai lelkesen fogadták a népszavazás eredményét, Micheline Calmy-Rey külügyminiszter egyenesen csodáról beszélt. Örültek, hogy az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso gratulációja kapcsán jelezte, ahogy befejeződnek a svájci előkészületek (ennek ideje várhatóan 2008), az ország beléphet a schengeni-dublini rendszerbe.

Az unióhoz való viszony alapkérdése mindazonáltal most biztosan ismét felmerül. A szociáldemokraták az eredménytől megerősítve úgy érzik, hogy napirendre kell tűzni az EU-hoz való csatlakozás kérdését. A Néppárt és a másik két polgári erő, a kereszténydemokraták és a szabadelvűek szerint viszont most vált teljessé a nyolc dossziéból álló bilaterális megállapodáscsomag Brüsszellel, és Svájcnak az az érdeke, hogy ennek a lehetőségeit merítse ki maradéktalanul, anélkül, hogy magára vegye a számára előnytelen uniós kényszereket. Blocher szerint a Huszonötök fájdalmas reformfolyamaton mennek keresztül, vajúdik az alkotmány, viták folynak az újabb belépésekről, Svájc okosabban teszi, ha kivár. Például egy tíz évre kimondandó belépési moratóriummal.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Szabad a munka?

Formálisan 2006-tól, érdemben pedig 2011-től Svájc megnyitja munkaerőpiacát a 10 új EU-ország munkavállalói...

Gulyás a klímavédelemről: Nincs ok a sietségre

Gulyás a klímavédelemről: Nincs ok a sietségre

Megállt a szíve egy tusnádfürdői wellnessközpontban egy 15 éves magyarországi fiúnak

Megállt a szíve egy tusnádfürdői wellnessközpontban egy 15 éves magyarországi fiúnak

BRFK és a Garancsi-ügy: nem bűncselekmény fillérekért bérelni lakást a Várban

BRFK és a Garancsi-ügy: nem bűncselekmény fillérekért bérelni lakást a Várban

Már a Miniszterelnökség szerint is kritikus szinten a kormányhivatali létszámhiány

Már a Miniszterelnökség szerint is kritikus szinten a kormányhivatali létszámhiány

Tízből kilenc magyar nem biztos abban, hogy nyugdíjasként lesz pénze az egészségére

Tízből kilenc magyar nem biztos abban, hogy nyugdíjasként lesz pénze az egészségére

Czeglédy-ügy: Három vádlott jogerős ítélettel a zsebében távozott

Czeglédy-ügy: Három vádlott jogerős ítélettel a zsebében távozott