Másfél hónappal a belaruszi elnökválasztás előtt biztosra vehető, hogy a több mint egy évtizede hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko lesz a március 19-ei voksolás győztese. Az ellenzéki pártok célja, hogy közös jelöltjük legalább 20-25 százalékos eredményt érjen el.

Alekszandr Lukasenko belorusz államfő nem adott esélyt az ellenzéknek az elnöki tisztség elhódítására. Miután a legnagyobb ellenzéki erők tavaly október elején megegyeztek, hogy az 58 éves Alekszandr Milinkevicset indítják Lukasenko ellen az idén szeptemberben esedékes elnökválasztáson, a harmadik elnöki mandátumának megszerzésén munkálkodó politikus utasításait gondolkodás nélkül végrehajtó parlament a vártnál fél évvel korábbra, március 19-ére írta ki a szavazás napját. Az ellenzékiek állítása szerint a voksolás előrehozása egyetlen célt szolgált, azt, hogy a Lukasenko-ellenes erők ne tudják időben egyesíteni a jelenlegi rendszerrel elégedetlenek táborát.

A Lukasenko-rezsimmel szemben állóknak nem csak a választás előrehozatala okozta kapkodással kell megküzdeniük, az is csökkenti esélyeiket, hogy a lakosság többsége nem igazán elégedetlen gazdasági helyzetével. Évek óta 6-8 százalékkal bővül a hazai össztermék, elhanyagolható a munkanélküliség, és miközben a többi volt szovjet tagköztársaságban látványos különbség alakult ki a szegények és a gazdagok között, Belaruszban többé-kevésbé megmaradt a szovjet időket jellemző egyenlőség.

A viszonylagos stabilitás mögött ugyanakkor súlyos gondokkal küszködő gazdaság áll. Az állami nagyvállalatok többsége veszteségesen termel, a kisszámú, hasznot hozó üzemet - például a minszki traktorgyárat - pedig arra kényszerítik, hogy "önként" eltartson néhány más veszteséges céget. A kis- és középvállalkozások száma folyamatosan csökken, az országban előállított iparcikkek döntő többsége a nemzetközi piacon nem versenyképes. A konszolidált gazdasági helyzet elsősorban annak köszönhető, hogy Oroszország - amely papíron már most is szövetségi államba tömörült Belarusszal - a piaci árnál jóval olcsóbban adja el a tízmilliós országnak az olajat és a földgázt, és átveszi a máshol nehezen eladható belorusz termékeket.

Az ellenzék szerint az orosz támogatás mögött politikai megfontolások állnak, és az ország már oly mértékben függ Moszkvától, hogy amennyiben az véget vetne a támogatásnak, kártyavárként omlana össze a Lukasenko-rezsim. A testvéri segítség azonban jó ideig aligha párolog el, hiszen Moszkva egyik fő célja, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban megakadályozza az ukrajnai, a grúziai vagy a kirgizisztánihoz hasonló politikai fordulatok megismétlődését. Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter legutóbb a hét végén a müncheni biztonságpolitikai konferencián erősítette meg: Moszkvának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza az esetleges minszki zavargások kitörését.

A viszonylagos stabilitásnak és nyugalomnak köszönhetően valamennyi közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a médiumokat és a politikai rendszert szigorú ellenőrzés alatt tartó Lukasenko a legnépszerűbb politikus, a különféle felmérések csak támogatottságának pontos mértékében különböznek egymástól. Az elnöki hivatal megrendelésére készült legutóbbi felmérés szerint Lukasenko a belorusz polgárok 85 százalékának támogatását élvezi, míg az ellenzék által idézett másik - a legrégibb belorusz közvélemény-kutató cég, a NISZEPI által jegyzett - tanulmány azt állapította meg, hogy a választók 47 százaléka voksolna Lukasenkóra.

Az ellenzék esélyeit az is visszaveti, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok csak mérsékelten támogatja a demokratikus ellenzéket. A segítségnyújtás abban merül ki részükről, hogy a sajtószabadságot semmibe vevő és az ellenzéki erők ellen akár erőszakot is bevető Lukasenko-rezsimet rendszeresen elítélik, magas rangú vezetőit pedig nemkívánatos személyként hivatalos utazási tilalommal sújtják. Az EU egyelőre nem támogatja azokat a javaslatokat, melyek szerint kereskedelmi korlátozások elrendelésével kellene a demokratikus játékszabályok betartására kényszeríteni Lukasenkót.

Az utóbbi napokban úgy tűnik, az EU valamelyest aktivizálta magát: február elején előbb Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, majd Angela Merkel német kancellár fogadta Milinkevicset és a belorusz ellenzék több képviselőjét, és a tárgyalásokon az EU és Berlin is támogatást ígért Belarusz demokratizálásához. "Bizalmas beszélgetés volt, még tolmács sem vett részt a találkozón. Nagyon fontos, hogy az EU tökéletesen megérti Belarusz problémáit. Brüsszel növelni fogja a civil szervezeteknek és a fiataloknak nyújtott segítséget. A figyelem központjába kerültünk" - nyilatkozta Milinkevics brüsszeli tárgyalásai után. Részben ezeknek a tárgyalásoknak is köszönhető, hogy a múlt hét végén a belorusz hatóságok nem engedték be az ország területére az EU és az Egyesült Államok diplomatáit, akik jelentést akartak készíteni a választások előtti belpolitikai helyzetről.

Az is az igazsághoz tartozik, hogy meglehetősen nehéz komoly támogatást nyújtani a belorusz ellenzéknek, hiszen a Lukasenko-ellenes erők egymással is állandó harcban állnak, és szinte csodának számít, hogy a legbefolyásosabb pártok végül megállapodtak a közös jelölt indításában. Az azonban kérdéses, hogy a pártvezetők megállapodását elfogadják-e az ellenzéki pártok hívei: minszki források szerint Milinkevics kiválasztásához annyi kompromisszum vezetett, hogy több ellenzéki párt nem igazán érzi valóban sajátjának a közös jelöltet. A NISZEPI múlt hónapi felmérése is arra utal, hogy Milinkevicsra mindössze a megkérdezettek 18-20 százaléka voksolna.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
18 milliárdos állami megrendelés landolt Mészáros Lőrinc gyermekeinél

18 milliárdos állami megrendelés landolt Mészáros Lőrinc gyermekeinél

Elutasította a plusz ágyakat a kórház, csak mert azokat a Jobbik küldte

Elutasította a plusz ágyakat a kórház, csak mert azokat a Jobbik küldte

Hatszor gyorsabban olvad az Antarktisz jege, és már a stabil gleccserek is fogynak

Hatszor gyorsabban olvad az Antarktisz jege, és már a stabil gleccserek is fogynak

Három év alatt háromszorosára nőtt a lakásépítési kedv

Három év alatt háromszorosára nőtt a lakásépítési kedv

Uszoda épül az 52. emeleten, tériszonyosoknak nem ajánlott

Uszoda épül az 52. emeleten, tériszonyosoknak nem ajánlott

Honnan tudja egy orosz autós, hogy igazán hideg van? – videó

Honnan tudja egy orosz autós, hogy igazán hideg van? – videó