Az USA nemzetközi szerepvállalásának fenntartása mellett tette le a garast az Unió helyzetéről tartott beszédében George W. Bush. Washingtonnak ugyanakkor változatlanul nehéz összeegyeztetnie érdekeit a demokrácia exportjának igényével, amit legutóbb a Hamász választási győzelme jelzett.

Eddigi elnöki periódusának legrosszabb éve után, a szokottnál kisebb tévénézői érdeklődés mellett és politikai korlátok fogságában tartotta meg a múlt héten az Unió helyzetéről szóló beszédét George W. Bush. A nyugdíjbiztosítási reform ügyében elszenvedett kínos vereséget követően az USA energiafüggőségének csökkentésében találta meg az új belpolitikai vivő témát, a külpolitikában viszont makacsnak mutatkozott. Az iraki megszállás kiábrándító eredményétől sem zavartatva kitartott a tavalyi, második elnöki beiktatásakor meghirdetett - és Szaddám Huszein megdöntésének ideológiai alapjaként a tömegpusztító fegyverek hazugságokkal megtámogatott indoka helyett előhúzott - programja mellett, miszerint a terrorizmus elleni háború akkor nyerhető meg, ha Amerika véget vet a zsarnokságnak a világon, és segíti a demokrácia eszméjének terjedését.

Bush a washingtoni kongresszus két házának együttes ülésén - ahová Ronald Reagan óta hívnak saját vendégeket mondandójuk "illusztrálására" az elnökök - azt is hangsúlyozta, hogy amíg ő a Fehér Ház ura, addig az USA nem lesz protekcionista, és a világpolitikában aktív szerepet vállalva elutasítja az izolacionizmust is. Ez a fajta aktív szerepvállalás - amely az Irak kapcsán doktrínává emelt megelőző háború elvénél, a realitások felismerése révén, visszafogottabban hangzik - ideológiai és morális gyökerű, és nem volt mindig Bush sajátja. Ma már viszonylag kevesen emlékeznek rá, hogy a 2000-es republikánus előválasztási kampányban a jelenlegi elnök republikánus pártbeli ellenfele, John McCain volt a határozottabb Amerika híve, míg Bush visszahúzódóbb külpolitikát ígért, és elvetette a demokrata Bill Clinton által favorizált "nemzetépítő feladatok" vállalását.

A gyökeres változást a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás hozta. Az első periódust az erő nyers alkalmazása jelentette, először Afganisztánban a tálibok, majd Irakban Szaddám ellen. A demokrácia exportját a tavalyi beiktatási beszéd tette az amerikai külpolitika missziójává, ám ma sem tudni, ez a hangzatos elv miként fér össze a terrorizmus elleni küzdelemmel, és főleg az USA hatalmi érdekeivel. A konfliktus már a terrortámadás után nyilvánvalóvá vált két ország példáján. A repülőgépeket eltérítő terroristák zöme abból a Szaúd-Arábiából származott, ahol Washington - deklarált elveivel szemben - korábban soha nem sürgette a demokratizálódást, támogatta ellenben a stratégiai érdekeinek megfelelő, autokrata rendszert. Az al-Káida elleni küzdelemben fontos szövetségessé előlépett Pakisztánban pedig kedvezményekkel halmozta el Pervez Musaraf elnököt, akivel pedig 1999-es puccsát követően nem állt szóba.

A demokrácia exportjának dilemmája legutóbb a palesztin parlamenti választásokkal kapcsolatban hozta nehéz helyzetbe Washingtont. Az USA ugyanis hosszú ideje szorgalmazta a nyugati mintájú szabad szavazást, amelyen viszont a szélsőségesnek tartott Hamász aratott győzelmet. Az amerikai politikusok számára meghökkentő diadalt viszonylag békülékenyen fogadta Bush, ám kijelentette, az USA addig nem működik együtt egy Hamász vezette palesztin kormánnyal, amíg a mozgalom nem mond le a terrorizmusról, illetve Izrael elpusztításáról, és nem teszi le a fegyvert. Igaz, nem is tehet mást, hiszen a Fehér Ház nem tárgyalhat olyan szervezettel, amelyet a washingtoni külügyminisztérium terroristának minősít, és a Hamász ilyen.

A diplomáciai kutyaszorítóba Washington a demokrácia terjesztésének célja és külpolitikai érdekei összeütközése miatt manőverezte magát. A Bush-adminisztráció ugyan az utóbbi egy évben csaknem 500 millió dollárt költött a Palesztin Hatóság, illetve a Fatah támogatására, ám Izrael gázai kivonulásának politikai gyümölcsét nem a mérsékelt Mahmúd Abbász palesztin elnök, hanem a Hamász aratta le. Elemzők hibának tartják azt is, hogy míg a fontos közvetítő szerepet játszó Washington Észak-Írországban a Sinn Féin politikai emancipációjának feltételévé tette a párthoz kötődő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyverletételét, addig tavaly év végén belement abba, hogy a választásokon való részvételért cserében ugyanezt ne követeljék meg a Hamásztól.

A demokrácia és az iszlám fundamentalizmus összeütközésében másféle hibát követett el Washington Irán esetében - vélik kommentátorok. A tavaly júniusi elnökválasztás előtt, az Őrök Tanácsa ellenőrzése alatt tartott folyamat demokratikus deficitjére hivatkozva Bush lényegében a támogatásáról biztosította a szavazás bojkottjára fölszólító ellenzékieket. Az eredmény: a mérsékelt szavazók tömeges távolmaradásának is köszönhetően a középutas Mohamed Khatami helyett a befutó az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmedinedzsád lett. Washington pedig ily módon fölerősített egy nukleáris feszültséget a térségben befolyása növelésére immár nyíltan törekvő Iránnal.

A demokrácia exportjának és a stratégiai érdekeknek a dilemmája így épp a Közel-Keleten a legélesebb az USA számára. Az általa sürgetett szabad választások ugyanis a jelek szerint könnyen az iszlám radikalizmus előretöréséhez vezethetnek, miközben a stabilitást az olyan autokrata rendszerek biztosítják, mint az egyiptomi vagy a szaúd-arábiai. Az egyenleg mindkét oldala ugyanakkor inkább rövid távon igaz - állapította meg egy, a washingtoni katonai akadémia folyóiratában megjelent tanulmány. E szerint a jelenleg egyelőre főleg retorikában és kevésbé cselekedetekben megmutatkozó közel-keleti demokratizálási szándék a megvalósulása esetén geopolitikai bizonytalansággal és az amerikai érdekek sérülésével járna a Washington számára stratégiai fontosságú régióban.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Egyszerű előzésre számított az audis, végül 15 lakókocsit kellett egyszerre letudnia – videó

Egyszerű előzésre számított az audis, végül 15 lakókocsit kellett egyszerre letudnia – videó

Mennyi?! 500 ezer forintnál is többe kerülhet a legdrágább Galaxy S10

Mennyi?! 500 ezer forintnál is többe kerülhet a legdrágább Galaxy S10

Új magyar alkalmazás készült, amellyel csereberélheti és el is adhatja megunt ruháit

Új magyar alkalmazás készült, amellyel csereberélheti és el is adhatja megunt ruháit

Görkorit csináltak ebből a mobilból, hogy teszteljék, mennyire törésálló  – videó

Görkorit csináltak ebből a mobilból, hogy teszteljék, mennyire törésálló – videó

Megmarad-e a korcsolyakomplexummá alakított Récsei Központ műemléképülete?

Megmarad-e a korcsolyakomplexummá alakított Récsei Központ műemléképülete?