Nem viaskodott tovább az egyre csak lázadozó kisebbik koalíciós partnerével Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő, hanem két hónappal, júniusra előrehozta a parlamenti választásokat. A kormányfő a döntésétől az egyelőre vesztésre álló pártja számára kedvező fordulatot remél.

Soha nem látott egyetértés mutatkozott a szlovák kormánypártok és az ellenzék között a múlt héten kirobbant belpolitikai válság megoldásában: az ősszel esedékes parlamenti választásokat két hónappal, június 17-ére előrehozzák. A Mikulas Dzurinda kormányfő által elővezetett, a parlamenti ciklus lerövidítését célzó törvényt a múlt csütörtökön a 150 fős törvényhozásban jelen lévő mind a 143 képviselő ugyanis egy emberként megszavazta. "A megállapodással tiszta helyzetet teremtettünk - indokolta elhatározását az immáron a Magyar Koalíció Pártján (MKP) kívül az összes koalíciós szövetségesét elvesztett Dzurinda, majd hozzátette -, és ami a legfontosabb, megőriztük a gazdasági megfontolásból elengedhetetlen politikai stabilitást."

A fél éven belül a második, immáron véglegesnek számító kormányválságot ezúttal is a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) robbantotta ki a lelkiismereti szabadságról szóló törvény miatt. Megelégelték ugyanis, hogy a kormányfő pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) által delegált külügyminiszter, Eduard Kukan nem hozta tető alá a Vatikánnal hat éve megkötött alapszerződésen nyugvó megállapodást, és igazságügy-miniszterük, Daniel Lipsic - anélkül, hogy erről a koalíciós partnereit tájékoztatta volna - közvetlenül tárgyalt a Szentszékkel, elkészítve a már csak aláírásra váró megállapodást. Azt azonban Kukan nem volt hajlandó megtenni, mert az SDKU nem értett egyet sem a megállapodás tartalmával, sem pedig megszületésének körülményeivel.

A kifogások között szerepelt, hogy a megállapodás lehetőséget ad az orvosoknak lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadni az abortusz elvégzését, a fogamzásgátló készítmények felírását, az alkalmazottaknak pedig a vasárnapi műszakot. Ráadásul a megállapodás egy az egyben, végrehajtó törvények nélkül beépülhetett volna a szlovák jogrendbe, és lehetőséget adott volna a katolikus egyháznak arra - állította a vezető kormánypárt -, hogy a jogalkotásba beleszóljon. A vita a két párt között olyannyira elmérgesedett, hogy a KDH vezetése, élén a pártelnök és egyben házelnök Pavol Hrusovskyval, ultimátumot intézett Dzurindáékhoz, ha nem hagyják jóvá az egyezményt, kilépnek a koalícióból. Fenyegetésüket - látva Dzurinda hajthatatlanságát - aztán beváltották: három KDH-s miniszter lemondott, helyüket a júniusi választásokig a helyetteseik veszik át, a házelnöki posztot betöltő Hrusovsky helyére pedig Bugár Béla, az MKP elnöke került.

Nem most próbálta először a KDH a kormányfőt sarokba szorítani. Fél éve egyszer már ultimátumot intéztek Dzurindához, azt követelve, hogy váltsa le egy másik koalíciós párt, a liberális Új Polgári Szövetség (ANO) korrupciós botrányokba keveredett elnökét, a gazdasági tárcát vezető Pavol Ruskót, mert különben ellenzékbe vonulnak. Akkor sikerrel jártak, Rusko ment, pártja kettészakadt, és jószerivel politikai süllyesztőbe került. Két hónapja szintén megpróbáltak nyomást gyakorolni Dzurindára, nemtetszésüknek adva hangot, amiért - ahogy ők fogalmaztak - egyes kormánypártok a független képviselők szavazatát pénzért vásárolják. Megelégelte Dzurinda a KDH állandó fenyegetőzését, és úgy döntött, ezúttal nem enged, még annak az árán sem, hogy két hónappal lerövidül második parlamenti ciklusa.

Ügyes húzás volt politikai elemzők szerint Dzurinda részéről a választások előrehozatala, ami akár még kedvezhet is pártjának. A kormány megbuktatása, elveiért való kiállása ugyanis a KDH számára aligha hoz újabb voksokat az eddigi tíz százalék körül mozgó, szilárdnak tűnő szavazóbázisa mellé. Annál inkább a kormányfő pártjának, amely az ANO összeomlásával párt nélkül maradt liberális szavazók voksaira hajt. E választói körben hozhat támogatókat Dzurindának, hogy a KDH folyamatosan ostorozza őt, hitszegőnek titulálja, pártját pedig nyíltan keresztényellenes kampánnyal vádolja. Mindeközben ő nyilvános szereplései során kínosan ügyel arra, hogy a viszonyát a KDH-val ne mérgesítse tovább.

Kitörési pont lehet a pártnépszerűségi rangsorban a jelenleg 12 százalék körüli támogatással a harmadik helyen álló SDKU számára, ha sikerülne egy ügyes kampánnyal megnyernie azokat a bizonytalan szavazókat, akik elégedettek a gazdasági reformokkal, és kormányváltás esetén azok felszámolásától tartanak. Az ilyesfajta taktika az előző választások idején is bejött Dzurindának: az idő tájt személye az uniós csatlakozás garanciájául szolgált, ami az utolsó pillanatban általános meglepetésre legalább plusz 5 százaléknyi bizonytalan szavazót hozott pártjának. Megpróbálkozhatott volna azzal, hogy kihúzza az őszi választásokig, különféle manőverekkel biztosítja kisebbségi kormányának a talpon maradást a nyári parlamenti szünetig. Ezzel azonban sokat veszíthetett volna. Legfőbb riválisa a közvélemény-kutatásokat közel 37 százalékkal vezető, baloldali populista Smer elnöke, Robert Fico ugyanis a kormányválság kirobbanásakor bedobta, Dzurinda csak Meciar támogatásával maradhat kormányon, amit a két politikus későbbi kormányzati együttműködése követ majd.

Kényelmes helyzetet jelent ugyanakkor a választások előrehozatala Dzurinda számára. Elég ideje maradt a tervbe vett hangulatjavító intézkedések meghozatalára. Kormánya a parlament elé terjesztette a nyugdíjak emeléséről, illetve a reformok nyomán alaposan megnyirbált rokkantsági nyugdíjak megítélésének lazításáról szóló törvényjavaslatait, amelyekre természetesen az ellenzék is nagyokat bólint. Komoly vitákat okozhat, hogy a miniszterelnök - a megváltozott helyzetre való tekintettel - bejelentette, kormánya további privatizációról nem hoz döntést. Pedig a már jóváhagyottakkal is van még teendő: a Szlovák Villamosművek (SE) 66 százalékos állami pakettjét tavaly ősszel odaítélték az olasz ENEL-nek, ám a privatizáció ezen a ponton megállt. Az olaszok nem vállalták az SE-hez tartozó, elavult két atomerőmű majdani felszámolásának teljes költségét, amit így a szlovák állam finanszírozna. Mégpedig a Nemzeti Atomenergetikai Alapon keresztül, amelynek a felállításához szükséges törvényt a parlament máig nem hagyta jóvá, és hiányában az ügylet kútba eshet.

Finisébe érkezett az állami vasút teherfuvarozási részlegének privatizációja is, amit elvben az állami vagyonügynökség saját hatáskörben, a kormány jóváhagyása nélkül is eladhat, ám még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen esetben ezt megtette volna. A tender érvénytelenítése esetén viszont kártérítési pereket kockáztat. Az ellenzék hevesen bírálja a privatizációt, és a lakosság sem igazán érti a privatizáció szükségességét, így a választási kampány során könnyen Dzurinda ellen fordítható.

Bármennyire is próbálta elejét venni a kormányfő a politikai bizonytalanságnak, a pénzpiacok azonnal reagáltak: a januárban történelmi rekordokat döntő korona euróval szembeni árfolyama két nap alatt 50 halierrel 37,8 korona közelébe süllyedt. A befektetők ily módon adták tudtul, hogy aggódnak, a júniusi választások után fordulat következhet be a szlovák gazdaságpolitikában. A Fico által vezetett Smer hatalomra kerülése esetén ugyanis megszüntetné az egykulcsos adórendszert, többsávos személyi jövedelemadót és többkulcsos áfát vezetne be, visszaállítaná az osztalékadót, különadóval sújtaná többek között a bankokat, és emellett jelentősen növelné a szociális kiadásokat.

Aligha kap azonban annyi szavazatot, hogy egyedül alakíthasson a parlamentben többségi mandátummal bíró kormányt. Bármiféle koalíció, akár még Meciar pártjával kötendő esetleges szövetség - ami Szlovákia szempontjából a lehető legrosszabb felállást jelentené - is akadályokat gördíthet a reformok totális visszafordítását célzó választási programjának megvalósítása elé. A Dzurinda által végrehajtott reformok ugyanis - bár némi kiigazítással, de - még Meciar pártja számára is elfogadhatóak.

TUBA LAJOS / POZSONY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kézilabda-vb: „Belehaltunk a mai mérkőzésbe”

Kézilabda-vb: „Belehaltunk a mai mérkőzésbe”

Dollármilliárdokat követelt, egy bocsánatkérést kapott a Wall Street óriásától a meglopott ország

Dollármilliárdokat követelt, egy bocsánatkérést kapott a Wall Street óriásától a meglopott ország

Tavaly június óta most először kerül 320 forintnál kevesebbe egy euró

Tavaly június óta most először kerül 320 forintnál kevesebbe egy euró

Kérdezés nélkül vitte a kormány a budai Palotanegyedet

Kérdezés nélkül vitte a kormány a budai Palotanegyedet

Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Vádat emeltek a kőbányai szatír ellen, aki a vasútállomáson mutogatta magát

Vádat emeltek a kőbányai szatír ellen, aki a vasútállomáson mutogatta magát