A januárban elhunyt koszovói elnök, Ibrahim Rugova közeli munkatársát, Fatmir Sejdiut választották meg a múlt héten az ENSZ-kormányzás alatt lévő szerbiai tartomány új elnökévé. A koszovói albán politikai eliten belül azonban tovább tart a pozícióharc.

Jól vizsgáztak Ibrahim Rugova koszovói elnök halála után a koszovói politikusok. Félretéve hatalmi ambícióikat és politikai vitáikat, az 54 éves Fatmir Sejdiu személyében a lehető leggyorsabban megválasztották az ENSZ-kormányzás alatt lévő dél-szerbiai tartomány új elnökét, és ezzel lehetővé vált, hogy még február vége előtt megkezdődjenek az albán többségű térség végleges státusának meghatározását célzó nemzetközi tárgyalások. Az elnökválasztásra felhatalmazott 120 fős parlamentben a harmadik körben - amikor már nem kellett kétharmados többség - Sejdiu nyolcvan igen és 12 nem szavazatot kapott.

Az egyetemi tanár végzettségű Sejdiu a koszovói tartományi autonómia megvonása, 1989 óta Rugova legközelebbi munkatársai közé tartozott. Fontos szerepet játszott a Koszovói Demokratikus Közösség (LDK) létrehozásában, majd az 1991-es - Szerbia által el nem ismert - koszovói függetlenségi népszavazás megszervezésében és a koszovói párhuzamos albán intézményrendszer elemeinek felállításában, valamint az 1992-es és 1998-as koszovói illegális választások lebonyolításában. Több mint egy évtizede Sejdiu az LDK főtitkára, és amikor a Szerbia elleni 78 napos légi háború után Koszovó 1999-ben ENSZ-protektorátussá vált, a politikus részt vett a tartomány alkotmányának kidolgozásában is.

Mérsékelt, párbeszédre kész politikusnak tartják Sejdiut szövetségesei és ellenfelei is, és megválasztása utáni első beszédében megnyugtatta a kétmilliós Koszovó lakosságának több mint kilencven százalékát kitevő albánokat: mint a státustárgyalásokon részt vevő albán delegáció vezetője, semmiképpen sem járul hozzá, hogy Koszovó bármilyen formában visszakerüljön Belgrád fennhatósága alá. "Folytatni fogom Rugova munkáját, és mindent elkövetek annak érdekében, hogy Koszovó még az idén elnyerje függetlenségét" - mondta az új koszovói elnök. Sejdiu a szerbeknek is üzent, és arra kérte őket, segítsenek a toleráns és a nemzeti közösségek békéjét szavatoló új Koszovó megteremtésében. A szerb parlamenti képviselők többsége azonban csak közvetítők révén hallhatta az új elnök üzenetét, hiszen tízük közül nyolcan bojkottálták a választást.

Pristinai források szerint Sejdiu megválasztása nem jelenti azt, hogy véget ért volna a Rugova halálát követő pozícióharc. "Mindegy, ki az albán tárgyalócsoport hivatalos vezetője, egyértelmű, a csoport élén valójában Veton Surroi áll" - mondta újságíróknak nyilatkozva Nexmedin Spahiju koszovói elemző, aki szerint a nagyhatalmak képviselői a függetlenségpárti publicistaként ismertté vált Surroit tartják a legtekintélyesebb és Rugova politikáját leginkább folytatni akaró politikusnak. Nexhat Daci, a koszovói parlament elnöke sem adta fel a legmagasabb tisztségért folytatott harcát. Koszovói lapjelentések szerint a politikus a kulisszák mögött folyó tárgyalásokon a napokban megerősítette, kilép az LDK-ból, ha a politikai tömörülés nem őt választja meg pártelnökké. Közben vetélytársai is kilépéssel fenyegetőznek, így nem kizárt, néhány hónapon belül megbomlik az LDK eddig látványos egysége.

Egyre mélyebb válságot okoznak eközben Szerbiában a közeledő Koszovó-tárgyalások. A legutóbbi krízis amiatt alakult ki, hogy a közvetítésben részt vevő nagyhatalmak egyike, Nagy-Britannia illetékes képviselője a múlt héten Belgrádban járt, és a szerb vezetőkkel folytatott megbeszélésen síkraszállt Koszovó függetlenségének elismerése mellett. "Szembe kell nézni a tényekkel, azzal, hogy Koszovóban hússzor annyi albán él, mint szerb, és úgy vélem, a lakosságnak kell eldöntenie, mi legyen a tartomány végleges státusa" - mondta belgrádi tárgyalásai után újságíróknak John Sawers, a brit külügyminisztérium politikai igazgatója. A politikus magyarázatként hozzátette: "Nem tartjuk lehetségesnek a Belgrádhoz való visszatérést, és kizártuk Koszovó felosztásának a lehetőségét, illetve azt, hogy a tartomány összeolvad egy másik országgal. Ugyancsak lehetetlen a jelenlegi átmeneti helyzet végtelenségig tartó megőrzése."

A brit tisztségviselő nyilatkozata után Tomiszlav Nikolics, a nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) vezetője - az ellenzéki tömörülés szellemi vezére, Vojiszlav Seselj jelenleg a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában van - azonnal találkozott Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnökkel, és állítólag megegyezett vele arról, hogy Belgrád megszállt területnek minősíti Koszovót, ha a nagyhatalmak hajlandóak megadni a függetlenséget a tartománynak. A szerb kormány nem erősítette meg és nem is cáfolta Nikolics állításait, Kostunica irodája csak annyit közölt, nagyon nagy hiba lenne még a tárgyalások megkezdése előtt elveszett területnek minősíteni Koszovót. A hatalmon lévő pártok több képviselője elutasította Nikolics javaslatait, amire a közvélemény-kutatások szerint legnépszerűbb párt vezetője hazaárulónak nevezte a Kostunica-kormány tagjait.

Koszovó megszállt területté nyilvánítása - hangsúlyozta ugyanakkor Nikolics - nem jelenti azt, hogy Szerbia hadba akar szállni a koszovói albánokkal. "Meg kell tagadnunk az együttműködést, és szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot azokkal, akik ellenzik a tartomány Szerbiától való elszakadását" - hangsúlyozta az SZRSZ-vezér. Nikolics minden bizonnyal elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfőre gondolt, aki a közelmúltban többször is úgy nyilatkozott, ha a nagyhatalmak beleegyeznek Koszovó függetlenné válásába, az olyan precedenst teremthet, amely alapján lehetővé válhat a Grúziától a kilencvenes évek elején elszakadt körzetek, Dél-Oszétia vagy Abházia nemzetközi elismerése. A két terület nevének megemlítése természetesen azonnali tiltakozást váltott ki Tbilisziben, ahol a parlament azonnal napirendre tűzte a térségben szolgáló orosz békefenntartók mandátumának megvonását.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Új funkció jött a Viberbe

Új funkció jött a Viberbe

Holttestet találtak a Dunában

Holttestet találtak a Dunában

Nagy baj van: kiszivárgott 773 millió e-mail-cím és rengeteg jelszó, itt ellenőrizheti, érintett-e

Nagy baj van: kiszivárgott 773 millió e-mail-cím és rengeteg jelszó, itt ellenőrizheti, érintett-e

Pert vesztett, fizetnie kell Bayer Zsoltnak, amiért trágár kifejezésekkel illette Hadházyt

Pert vesztett, fizetnie kell Bayer Zsoltnak, amiért trágár kifejezésekkel illette Hadházyt

Az igazi happy end: 10 év után társat talált magának Rómeó, a világ legmagányosabb békája

Az igazi happy end: 10 év után társat talált magának Rómeó, a világ legmagányosabb békája

Egykori politikusok izgulhatnak a Portik-felvételek miatt

Egykori politikusok izgulhatnak a Portik-felvételek miatt