Roppant nagy kihívás előtt áll a tavalyi parlamenti választáson immár négy évre megszavazott új iraki kormány megalakítására jelölt Ibrahim Dzsafari miniszterelnök. Az ország etnikai-vallási alapon megosztott, a biztonság a milíciák túszává vált, és virágzik az olajcsempészet.

Egy szavazaton múlt, hogy vasárnap nem a világi, pragmatikus Adel Abdul Mahdi alelnököt, hanem a vallásos Ibrahim Dzsafari kormányfőt választotta miniszterelnök-jelöltjének a december 15-ei parlamenti választáson győztes Egyesült Iraki Szövetség (UIA). Hetek óta folyt a vita, amely már-már a síita vallásos blokk szétszakadásával fenyegetett, végül azonban győzött a józanság. Dzsafari Irak legrégebbi iszlamista pártjának, a Davának a vezetője, míg riválisa az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsának (SCIRI) jelöltje volt. A pártszövetség két legerősebb tagjának küzdelmét végül a királycsinálóvá előlépett Moktada al-Szadr radikális hitszónok kisebb formációja döntötte el, Dzsafarira adva voksait.

Így Irak új elnökének a jelenlegi kormányfőt kell megbíznia a kabinet megalakításával, amelyet a parlament egyszerű többséggel hagy jóvá. A 275 fős alsóházban 128 mandátummal rendelkező UIA-nak nincs abszolút többsége, ezért koalíciós kormányt kell alakítania, ami elemzők szerint február végére vagy március közepére sikerülhet, ha a tárgyalások simán zajlanak.

Csakhogy nem lesz egyszerű a Szaddám Huszein 2003-as megbuktatása után először teljes négy évre mandátumot kapott kabinet létrehozása. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a tavalyi ideiglenes kormányhoz hasonlóan az új kabinetben is helyet kap az 53 mandátummal rendelkező kurd szövetség. A kurdok azonban elégedetlenek Dzsafari első, tíz hónapos kormányfői tevékenységével, öntörvényűséggel vádolva a miniszterelnököt. A kurdok azt is a szemére vetik, nem tett eleget azért, hogy az etnikailag vegyes Kirkuk, az északi olajmezők központja a kurd autonómiához tartozzék.

Még nehezebb lesz a legnagyobb szunnita szövetséggel, a 44 helyet szerzett Iraki Egyetértés Frontjával (IAF) koalíciós alkut kötni, márpedig többek által hangoztatott cél lenne egy nemzeti egységkormány. Az egyik fő vitapont az alkotmány módosításának kérdése. A síiták és a kurdok nem változtatnának azon, hogy az alaptörvény decentralizált államszerkezetet tesz lehetővé, a szunniták viszont igen, attól félve, hogy a már létező északi kurd és a tervezett déli síita autonómia ellenőrzése alá kerülne az iraki olajkincs java része.

A szunnita vezetők hétfőn elégedetlenségüket hangoztatták Dzsafari jelölése miatt, de jelezték, hajlandók a koalíciós tárgyalásokra, ha először orvosolják egy másik sérelmüket, a síita halálosztagok tevékenységét. A szunniták ugyanis azzal vádolják a síiták vezette kormányt, hogy pártjaik le nem fegyverzett milíciái, legfőképp a SCIRI fegyveres szárnya, a tízezres Badr Brigádok szándékosan terrorizálják a szunnita lakosságot.

Fegyveres szunnita arabok is létrehozták azonban eközben saját "biztonsági erejüket", az egyik szunnita többségű tartományról elnevezett Anbár Forradalmárokat. Az új szunnita milícia legfőképpen Huszeinhez hű csoportokból, iraki iszlamistákból és más nacionalista sejtekből áll. Létrejöttében állítólag fontos szerepet játszott, hogy megbomlott az ellenállás iraki nacionalista szárnya és az al-Káida helyi erői közötti taktikai szövetség, miután az al-Káida merényleteinek az utóbbi hónapokban szunniták is áldozatul estek.

Nyilvánvaló, a szunnita törzsi és politikai vezetők úgy találták, az al-Káida terrorja akadályozza a szunniták erőfeszítéseit, hogy részt kapjanak a hatalomból, hiszen az al-Káida elutasítja a politikát - magyarázta az érdekes fejleményt Hazem Naimi bagdadi politológus. A máris több száz fős Anbár Forradalmárok egyúttal hidat teremthet az amerikaiak és a gerillák közötti esetleges párbeszédhez is. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy az új kormány szinte lehetetlen feladatra vállalkozik, ha le akarja fegyverezni a milíciákat, ráadásul a síita Badr Brigádok és a kurd pesmergák már kvázi rendőri erőként járják a városok utcáit.

Irak megosztottságát a választási eredmények is egyértelműen mutatják, hiszen a szavazók túlnyomórészt a vallási és etnikai vonalak mentén adták le voksukat. A három északi kurd tartományban 90 százalékban a két nagy nacionalista kurd pártból álló Kurdisztáni Szövetségre voksoltak, a kevésbé föderalista programmal kampányoló Kurdisztáni Iszlamista Szövetség csak a szavazatok öt százalékát kapta. Nem kevésbé egyeduralkodó a síita délen a választást megnyert UIA, amely három tartományban is a voksok 85 százalékát söpörte be, hússzor annyit, mint legközelebbi riválisa. A három szunnita tartományban a szunnita IAF a szavazatok 74 százalékát szerezte meg.

A 18 tartományból csak ötben volt valamelyest verseny, a többi 13-ban földcsuszamlásszerű győzelmet arattak az éppen többséget képviselő pártok. Ijad Allavi volt kormányfő etnikai és vallási határokon átívelő világi listája csak 25 helyet tudott szerezni, szemben az egy évvel ezelőtti első választáson nyert 40 mandátummal.

Persze számos elemző számára mindez aligha meglepetés, inkább csak újabb bizonyítéka annak, hogy Irak mindig is megosztott ország volt. A brit és francia gyarmatosítók az Ottomán Birodalom romjain 1920-ban úgy hozták létre mesterségesen Irakot, hogy fittyet hánytak a törzsi és etnikai határokra. A mai Irak lényegében az Ottomán Birodalom három vilajetének, az északi Moszulnak, Bagdadnak és a déli Bászrának az egyvelege. A britek, majd a monarchia és Huszein közös vonása, hogy az országot csak véres kézzel tudták egyben tartani. A decemberi szabad választás - amelyet már a szunniták sem bojkottáltak, ellentétben a januárival - megmutatta, hogy az irakiak többsége hátat fordít egy centralizált központi kormánynak.

Természetesen az etnikai prizmán tekint a káoszba fulladt Huszein-perre is a három legnagyobb közösség. A síiták és a kurdok legszívesebben felakasztva látnák őt, a szunniták pedig igazságos tárgyalást követelnek. Miután azonban az előző főbíró lemondott, mert a kormány a volt diktátorral szembeni puhánysággal vádolta, utódja keményebb hangot üt meg. A január 29-én újraindult tárgyalás harmadik napján a teremből kitiltották a fő-vádlottat és a védőcsapatot, mert előző nap bojkottálták az ülést. A per hétfői folytatásán Huszein már megjelent, de védői nem, akiktől a védencükkel való kapcsolattartást is megtagadták.

Dzsafarinak az első kormányfői megbízatása alatt nem sikerült talpra állítania a gazdaság számára létfontosságú olajszektort. A jelenlegi termelés jóval elmarad a háború előtti szinttől, és a külföldi tőke elkerüli az ágazatot, holott Irak bizonyított kőolajkincse a harmadik legnagyobb a világon. Iraki és amerikai tisztviselők szerint oly mértékben elhatalmasodott a korrupció, hogy az olajcsempész-maffia nemcsak a profitot - a csempészett olajjövedelmek felét - szipkázza el, de már az olajminisztériumi kinevezésekre is befolyással bír.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Még a Ford Mustangból is lesz SUV, ráadásul elektromos

Még a Ford Mustangból is lesz SUV, ráadásul elektromos

A Football Leaks fejét foghatták el Budapesten

A Football Leaks fejét foghatták el Budapesten

Ez de jó: jelezni fog a Google Maps, ha traffipaxot lát

Ez de jó: jelezni fog a Google Maps, ha traffipaxot lát

Megtette bérajánlatát a sztrájkkal fenyegetett Audi

Megtette bérajánlatát a sztrájkkal fenyegetett Audi

4817-szer ment le a kormánypropaganda, Hadházy hirdetése aligha fog

4817-szer ment le a kormánypropaganda, Hadházy hirdetése aligha fog

Megöli a kávét a klímaváltozás

Megöli a kávét a klímaváltozás