A külföldi olajtársaságok elleni akcióik felújításával fenyegetőznek Nigériában azok a fegyveresek, akik januárban több ilyen támadást is végrehajtottak. A konfliktus hátterében elsősorban a végletes korrupció okozta gondok húzódnak meg.

A bajok még az 1990-es években kezdődtek, amikor Nigéria akkori diktátora, Sani Abacha tábornok meghívta az ország újonnan épített, 1991-ben átadott fővárosába, Abujába a Niger folyó deltájában élők egy csoportját. A vendégek - látván a széles, rendezett utakat, a hidakat és a magas épületeket - ott döbbentek rá, milyen komoly bevételt hoz az államnak a szűkebb hazájukban kitermelt kőolaj, és ők maguk milyen kevés hasznát látják ennek. A BBC rádió helyszíni tudósítója a minap e Nigériában közszájon forgó történettel igyekezett bemutatni, mi vezetett ahhoz, hogy a Mozgalom a Niger-delta Jogi Egyenlőségéért (MEND) nevű szervezet nemrég emberéleteket is követelő, erőszakos akciókat hajtott végre multinacionális cégek - főként a brit-holland Shell és az olasz ENI csoporthoz tartozó Agip - ellen az ország kőolajban gazdag, déli vidékén.

A sztori, amelynek hitelessége egyébként nagyon kétséges, igencsak leegyszerűsíti a helyzetet, de szemléletesen mutatja, hogy Nigériában is az olaj fűti a válságot. Az immár ötven éve zajló és jelenleg a nemzeti össztermék 40 százalékát adó kőolajtermelés becslések szerint eddig összesen 350 milliárd dollárral gazdagította a legnépesebb, 129 milliós afrikai állam kasszáját, ám a hatalmas vagyonból alig jutott az iparág terheit viselő kilenc szövetségi tagállamnak. A nigériai nemzeti bank kimutatása szerint csak 2005 első felében közel 12 milliárd dollárt hozott a költségvetésnek ez az ágazat. A törvények szerint ebből 13 százalékot kellene visszajuttatni az olajkutaknak otthont adó, a Niger déli folyásánál fekvő vidéknek, ám az elégedetlenkedők szerint e bevételek jelentős része szőrén-szálán eltűnik, különböző magánszámlákon landol, míg az érintett térségek mintegy 20 millió - többségében az idzso törzshöz tartozó - lakója kénytelen mit sem javuló körülmények között, sok helyen villanyáram, folyó víz, orvosi ellátás és iskolák nélkül élni.

Aligha véletlen hát, hogy amikor a MEND fegyveresei januárban elrabolták a Shell négy külföldi szakemberét, túszaikért cserébe nemcsak az ország teljes lakosságának mintegy tizedét kitevő idzso törzs két, letartóztatásban lévő prominensének - a déli Bayelsa állam pénzmosással vádolt volt kormányzójának és egy, a többi közt az olajjövedelmek igazságosabb elosztásáért harcoló milícia hazaárulásért őrizetbe vett vezetőjének - szabadon bocsátását akarta elérni, hanem az olajbányászat tizedét adó társaságtól 1,5 milliárd dollárt is követelt a környezeti károk fejében. A túszválság január utolsó napjaiban végül békésen megoldódott - az emberrablók állítólag 770 ezer dollárnak megfelelő váltságdíjat kaptak -, ám így is némi olajár-emelkedést okozott a világpiacon. Tíz százalékkal visszaesett ugyanis egy időre a nigériai kivitel, mert a Shell kénytelen volt felfüggeszteni napi több mint 220 ezer hordós kitermelését, és több száz emberét kivonni a nemzetközi szervezetek által immár Csecsenföldhöz és Kolumbiához hasonlóan veszélyes övezetnek minősített Niger-deltából.

A túszválságnál sokkal jobban megrendítheti a nemzetközi energiapiacot az az ultimátum, amelyben a MEND a múlt hét végéig adott időt a külföldi országoknak a Niger deltavidékén tartózkodó állampolgáraik evakuálására. Egyúttal bejelentette: újult erővel indít akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy 85 százalékkal csökkentse a világ nyolcadik legnagyobb exportőrének számító Nigéria olajkivitelét. Az idzso törzsből származó fegyvereseknek 1998-ban már sikerült elérniük egy hasonló célt: akkor a Shell érdekeltségei elleni sorozatos támadások miatt a szokásosnál harmadával kevesebb nigériai olaj került a világpiacra, 2003 tavaszán, a választások előtt pedig különböző törzsi bandák és a kormányerők összecsapásai okoztak 40 százalékos visszaesést.

Azt persze nem tudni, hogyan hatna a forgalom visszafogása a feketepiacra, amelynek szintén fontos szereplője Nigéria: a pénzéhes hivatalnokok és politikusok nemcsak az olajexportból származó hivatalos bevételeket, hanem a vezetékeket is megcsapolják. "Tankhajókon lopják ki az országból az olajat" - mondta Chris Albin-Lackey, a Human Rights Watch kutatója a The Washington Timesnak, utalva arra, hogy becslések szerint a kitermelt mennyiség tizede, napi 200 ezer hordónyi energiahordozó kerülhet ki illegálisan a Niger deltavidékéről a nemzetközi feketepiacra, amelyen az így szerzett dollármilliók, sőt milliárdok egy részéből fegyvereket vásárolnak. Az olajforrások környékén működő milíciák jelentős hányadát ugyanis olyan, politikai ambíciókat tápláló helyi vezérek hozták létre, akik saját befolyásuk növekedését remélik e csoportok tevékenységétől. Az összesen több tízezer főt számláló alakulatokat a helyzetükkel elégedetlen helybeliek többsége is támogatja, felszerelésük pedig sokszor korszerűbb, mint a hadseregé.

A konfliktus rendezésére tehát a közeljövőben nem lehet számítani - fejtegette az Egyesült Államok Békeintézetének elemzője, Taylor Selbolt, és hasonló véleményen van a Niger-deltában állomásozó kormányerők parancsnoka is. Elias Zamani tábornok szerint úgy nő a békétlenség a térségben, ahogyan közeledik a jövőre esedékes általános választás, amelynek egyik legnagyobb tétje, hogy ki ülhet a második mandátumát töltő, így újrázásra csak alkotmánymódosítással esélyes államfő, Olusegun Obasanjo helyére.

Mindez olyan veszélyessé teszi a korrupcióval átitatott olajipar szimbólumává vált multik - mindenekelőtt a négy legjelentősebb piaci szereplő, az Exxon, a Chevron, a Shell és az ENI - helyzetét, hogy egyes elemzők még e cégek kivonulását is lehetségesnek tartják, legalábbis a szárazföldi termelésből. Egy, a Shell által készíttetett tanulmány konkrét becslést is tartalmaz: azzal számol, hogy a Niger-deltában egyre terjedő, évente mintegy ezer ember életét követelő erőszak miatt 2008-ra elhagyhatja a térséget az olajipari óriás.

A gondok ugyanakkor nem csökkentik a nemzetközi érdeklődést a világon a kilencedik legnagyobbnak tartott nigériai olajkészletek iránt - csak új befektetők jelentkeznek. Tavaly például egy dél-koreai ellenőrzés alatt álló konzorcium nyert jogot az egyik legígéretesebb olaj- és földgázmező kiaknázására, január közepén pedig a CNOOC kínai állami olajvállalat ütött nyélbe egy több mint 2,2 milliárd dolláros üzletet. A The Guardian londoni napilap által idézett vélemények szerint elképzelhető, hogy idővel az ott tiszta lappal induló kínai cégek vehetik át a "hagyományos" multik helyét az afrikai ország olajpiacán, de egy olyan forgatókönyv is lehetséges, amely szerint az abujai kormány - Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követve - megpróbálja a saját kezébe venni az olajipar irányítását.

POÓR CSABA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Pálffy István Stahl Juditnak címzett szexista megjegyzése még ma is erősen hangzik

Pálffy István Stahl Juditnak címzett szexista megjegyzése még ma is erősen hangzik

Háromszor annyi meteorit csapódott be a Földön az elmúlt 290 millió évben, mint korábban

Háromszor annyi meteorit csapódott be a Földön az elmúlt 290 millió évben, mint korábban

Tarlós lépett, jövő szerdán meneszthetik a BKK vezérigazgatóját

Tarlós lépett, jövő szerdán meneszthetik a BKK vezérigazgatóját

Beárazták az új 7-es BMW-t, nem olcsó a biturbó V12-es csúcsmodell

Beárazták az új 7-es BMW-t, nem olcsó a biturbó V12-es csúcsmodell

Középiskolai felvételi: ne stresszeljük a gyereket!

Középiskolai felvételi: ne stresszeljük a gyereket!

A Samsung üzeni mindenkinek: forradalmi újítást hoz az összehajtható kijelzős telefonjuk

A Samsung üzeni mindenkinek: forradalmi újítást hoz az összehajtható kijelzős telefonjuk