A várakozásokkal ellentétben nem bukott meg a március óta hivatalban lévő, Milorad Dodik vezette új boszniai szerb kormány. Az új vezetés azzal érdemelte ki a figyelmet, hogy a szociáldemokrata politikus az első, aki a szerb országrészben többnemzetiségű kormányt alakított.

A Bosznia keleti felére kiterjedő Szerb Köztársaságban (RSZ) szinte csodába illő események zajlottak az utóbbi hónapokban. A muszlim és a horvát kisebbséget képviselő pártok segítségével a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SZNSZD) előbb január végén megbuktatta a Pero Bukejlovics vezette boszniai szerb kormányt, majd azt is elérte, hogy márciusban a 83 parlamenti képviselő többsége megszavazza az egykori miniszterelnök, Dodik vezette új kabinetet. A miniszterek névsorának tanulmányozásakor azonnal szembeötlik, hogy a 16 tárcából nyolc muszlim, illetve horvát politikusnak jutott, és ezzel megalakult a másfél évtizede létező RSZ első többnemzetiségű kormánya.

Dodik már korábbi, kétéves miniszterelnöksége idején kivívta a nyugati nagyhatalmak, illetve a volt jugoszláv tagköztársaságot 1995 óta protektorátusként kormányzó Nemzetközi Főképviselői Hivatal támogatását. Most első beszédeiben ígéretet tett arra, mindent megtesz a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) körözési listáján szereplő boszniai szerbek - elsősorban Ratko Mladics volt főparancsnok és Radovan Karadzsics volt elnök - kézre kerítése érdekében, és közölte, még egy különleges rendőri egységet is létrehoz a bujkálók elfogására. Ugyancsak késznek mutatkozott az 1992-ben kettévált, majd az 1995-ig tartó polgárháborúba süllyedt Bosznia-Hercegovina reintegrálásának felgyorsítására, azaz a szarajevói központi kormányzat jogkörének tovább-bővítésére. Tettrekészségét bizonyítandó április elején - az NT főügyésze, Carla Del Ponte kezdeményezésére - leváltotta az RSZ rendőrfőnökét, Dragomir Andant, aki bírálói szerint nem tett eleget a háborús bűnösök üldözése érdekében.

A helyi szerb nacionalisták elvárásainak is igyekszik megfelelni Dodik. Egy minapi beszédében például azt hangsúlyozta, az RSZ leginkább annak örülne, ha a másik boszniai entitás, a Muszlim-horvát Föderáció szétválna, és a horvátok és a muszlimok is létrehoznák a maguk külön föderációs egységét. Erre azonban egyelőre semmi esély, hiszen az év elején távozott brit főképviselőt, Paddy Ashdownt váltó új "kormányzó", a német Christian Schwarz-Schilling is a központi kormányzat jogkörének szélesítésén és az entitások befolyásának csökkentésén fáradozik.

Ezt a célt szolgálják azok az alkotmányreform-tervezetek is, amelyeket szarajevói források szerint sikeresen lenyomnak a horvátok és a szerbek torkán: a nagyhatalmak a jelenlegi 42-ről 84-re kívánják növelni a föderációs parlament alsóházában ülő képviselők számát, tovább akarják emelni a szarajevói kormány létszámát, és el akarják érni, hogy a jövőben egy állandó, négy évre választott elnök álljon az állam élén. A jelenlegi gyakorlat szerint a háromfős elnökség tagjai egyenjogúak, és évenként egymást váltva töltik be a legmagasabb állami tisztséget.

Az alkotmányreform előzménye, hogy az entitások vezetői - a hatalmas külföldi nyomásnak engedve - beleegyeztek a föderáció, illetve az RSZ rendőrségének egyesítésébe, illetve az entitások határain túlérő rendőrségi körzetek létrehozásába. Közben már egységes polgári ellenőrzés alá került a két entitás tíz évvel ezelőtt még egymással háborúzó hadserege is, és a tervek szerint jövőre teljes mértékben egybeolvad a két haderő. A reintegráció természetesen nem zajlik akadálymentesen, a horvátok és a szerbek is igyekeznek akadályozni a központi hatalom befolyásának növelését. A következő hónapokban egyébként minden bizonnyal növekszik majd a szerb nacionalista erők befolyása. A szomszédos Szerbiában a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) a legnépszerűbb párt, és támogatottsága csak tovább nő, ha az előrejelzéseknek megfelelően májusban széthullik a szerb-montenegrói államszövetség, illetve egy éven belül feltételes függetlenséget kap az albán többségű dél-szerbiai Koszovó tartomány. A nacionalisták megerősödése akár már októberben, a boszniai parlamenti választásokon is érezhető lesz.

A színfalak mögötti összetűzések ugyan továbbra is állandóak a politika szintjén, és a szövetségi intézmények sem élvezik még az entitások bizalmát, a mindennapi életben azért érezhető a javulás. A föderáció és az RSZ közötti határok nyom nélkül eltűntek, és az RSZ területéről elmenekült horvátok és muszlimok jelentős része visszatért korábbi lakóhelyére: hivatalos statisztikák szerint a 2,2 millió menekült közül eddig mintegy egymillióan költöztek haza. Ugyancsak csökken az RSZ és a föderáció közötti gazdasági és életszínvonal-különbség: az RSZ-ben négy év alatt 120 euróról háromszáz fölé emelkedett a havi átlagfizetés, és ez csak mintegy tíz százalékkal marad el a föderációs bérek mögött. Ugyancsak kiegyenlítődni látszik a befektetések összege: míg 1995 és 2000 között az összes - több mint ötmilliárd dollárnyi - befektetés és segély a föderációba jutott, tavaly már mintegy kétszázmillió dollárnyi befektetés esett a szerb országrészre. A 2000-ben még 16 százalékos inflációt is sikerült megfékezni, jelenleg 1-2 százalékos a pénzromlás üteme. Az azonban változatlanul komoly gondot okoz, hogy Bosznia még mindig nem tekinthető egységes gazdasági térségnek: az RSZ-ben a szerb áruk és vállalatok dominálnak, míg a föderációban leginkább a horvát cégek vetették meg a lábukat.

A privatizáció mindenütt meglehetősen vontatottan halad, és elsősorban a politika akadályozza a magánosítást. A HVG értesülései szerint a magyar olajipari vállalat, a Mol Rt. is ennek áldozatává válhat: a Mol a horvát INA olajipari céggel közösen indult a legnagyobb, 66 százalékban állami tulajdonban lévő boszniai olajipari cég, az Energopetrol privatizációs pályázatán, és bár a magyar-horvát fél tette a legjobb ajánlatot, a horvát befolyás túlzottá válásától tartó szarajevói kormány még nem hozott végleges döntést. Szarajevói vélemények szerint, ha a Mol egyedül pályázott volna, már régen megszerezhette volna az Energopetrolt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megkezdődött a világ egyik legnagyobb választása, vasárnap ön is részt vehet benne

Megkezdődött a világ egyik legnagyobb választása, vasárnap ön is részt vehet benne

A Porsche, amire BMW-logót tettek

A Porsche, amire BMW-logót tettek

"Arra az útra nem szabad kimenni, mert ha a rendőrök nekünk jönnek, nem lesz jó vége"

"Arra az útra nem szabad kimenni, mert ha a rendőrök nekünk jönnek, nem lesz jó vége"

Videó: Felrobbant egy meteor Ausztrália felett

Videó: Felrobbant egy meteor Ausztrália felett

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz