Összeállt az új izraeli kormánykoalíció, amelyhez azonban úgy csatlakozott az ultraortodox Sasz párt, hogy nem adta áldását Ehud Olmert kormányfő programjának kulcspontjára, az egyoldalú ciszjordániai telepfelszámolásra. Közben Gázában egyre élesebb a Hamász és a Fatah szembenállása.

Egyelőre 67 hellyel rendelkezik Ehud Olmert új kormánya a 120 fős izraeli parlamentben, miután vasárnap a miniszterelnök vezette Kadima párt koalíciós megállapodást kötött az ultraortodox Sasz párttal. Olmert először a Munkapárttal zárta le a kormányalakítási alkudozást, majd a Nyugdíjasok Pártjával, és így jött létre a március 28-án tartott választás utáni új koalíció. A hírek szerint lapzártánk után, csütörtökön ül össze a parlament, hogy jóváhagyja a kormányt és programját, Olmert még egy másik ortodox formációval és az orosz bevándorlók nacionalista pártjával is tárgyal, hogy 84 mandátummal kényelmes többséget tudhasson magáénak.

Szüksége lehet rá, mivel úgy tudott csak megállapodni a Sasszal, hogy az nem egyezett bele a kormányprogram egyik fő elemébe, azaz az elszigetelt ciszjordániai zsidó kolóniák felszámolásába. Olmert a választási kampányban azt ígérte, hogy a palesztinokkal vagy nélkülük, de 2010-re meghúzza Izrael állandó határait. A kormányfő ezzel elődjének, a januári agyvérzése után még mindig kómában fekvő Ariel Saronnak a politikáját folytatja, aki tavaly sikeresen hajtotta végre a Gázai övezetben létesített valamennyi kolónia felszámolását és a terület katonai kiürítését. A Ciszjordániában élő 220 ezer zsidó telepesből azonban csak mintegy 60 ezret költöztetnének el, egy részüket a megtartandó nagyobb településekre, amelyeket Izrael annektálna. Persze a Sasz azt szerette volna elérni, hogy a telepek evakuálását a kormányprogramból is töröljék, de ez nem sikerült.

A miniszteri posztok kiosztását a hét elején be is fejezte Olmert, saját pártjának tartva meg négy fontos tárcát: a külügyit, a belügyit, az igazságügyit és a pénzügyit. Ez utóbbi élére Olmert szoros szövetségese, Abraham Hirschson került, akitől azt várják, hogy folytatja a költségvetési fegyelmet és a piacbarát gazdaságpolitikát. A kassza kulcsát eredetileg a Munkapárt vezetője, Amir Perec követelte, hogy végrehajthassa a szociális juttatások emelésére vonatkozó ígéreteit. Egyébként mindhárom koalíciós partner kért a rászorulóknak, Olmert több százmillió dollárnak megfelelő engedményt tett, ami azonban közgazdászok szerint még nem kezdi ki a büdzsét.

A védelmi tárcával vigasztalódhat Perec, ami azért érdekes, mert a korábbi szakszervezeti vezér nem rendelkezik katonai vezetői tapasztalatokkal. Kartonjáról a sajtó legfeljebb azt tudta kiszemezni, hogy egy ejtőernyős alakulat tagjaként 1974-ben gyakorlat során súlyosan megsérült, és egy évig ágyhoz volt kötve. Izrael történetében ugyanakkor korántsem egyedülálló, hogy egy "civil" vezeti a védelmi minisztériumot, legalább esély lesz arra, hogy a katonai lépések nem egy szűk eliten múlnak, hanem szélesebb körű döntéshozatal részeivé válnak - vélekedett Alon Bed-David, a Jane's Defence Weekly brit katonai szaklap Izrael-szakértője.

Perec igazi feladata azonban minden bizonnyal a védelmi kiadások lefaragása lesz, ami már sokszor felmerült, de a tábornokok ellenállásán mindig meg is bukott. Egyúttal arra is esélyt kap, hogy próbára tegye a palesztinokkal szembeni elnézőbb politikai elképzelését, hiszen védelmi miniszterként ő felel a megszállt Ciszjordánia közigazgatásáért.

Perec annak a Saúl Mofaznak a helyét foglalja el, aki a Likudból tavaly kilépő Saronnal és Olmerttel együtt alapító tagja a Kadimának, és nevéhez fűződik a 2000-ben kezdődött második palesztin intifádával szembeni kemény fellépés, például a célzott likvidálások vagy a Gázai övezetben végrehajtott megtorló támadások. Mofaz szállítási miniszterként a kormányfő helyettese lesz, csakúgy, mint a Munkapártból a Kadimába átlépő veterán Simon Peresz, aki a regionális fejlesztések, valamint a negevi és galileai ügyek minisztériumát vezeti majd. A poszt annyiban lehet fontos, hogy az evakuált telepesek egy részét a gyéren lakott utóbbi két térségbe költöztethetik.

Olmert közölte, egyelőre vár - de nem sokat -, hogy kiderüljön, a Hamász vezette palesztin kormány mutat-e hajlandóságot az Izraellel szembeni radikális álláspontjának mérséklésére. Az iszlamista mozgalom - amely alapító chartájában a zsidó állam elpusztítására szólít fel - nem hajlandó elismerni sem Izraelt, sem a korábban kötött megállapodásokat. A Hamász arra sem kész, hogy lefegyverezze katonai szárnyát.

Ám az is tény, hogy a szervezet jó egy éve tartja magát a tűzszünethez. Felállította saját, háromezer fős rendőrségét, amelynek gerincét katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok alkotják. A januári választási győzelme után márciusban kormányt alakító Hamász azért kényszerült erre a lépésre, mert a biztonsági alakulatok vezetését saját hatáskörében tartotta Mahmúd Abbász elnök. Ráadásul a régi fegyveres szervezetek zömét a januári voksolást elvesztő Fatah tagjai adják. A Fatah már be is jelentette, hogy a Hamász-rendőrséggel szemben egy kétezer fős milíciát állít fel.

A Hamász ugyan a Gázai övezetben elharapózó törvénytelenség megfékezésének szándékával hozta létre saját rendőrségét, mégis félő, hogy polgárháborúba keveredhet a Fatah milíciáival. Az utóbbi hetekben a két mozgalomhoz tartozó fegyveresek több ízben is összecsaptak már, hónapok óta a legsúlyosabb belharcokat szítva. Megfigyelők szerint a még ádázabb fegyveres összeütközések kitörése csak idő kérdése.

A biztonsági szervek feletti uralom megszerzése mellett a Hamász-kormány túlélésének másik feltétele, hogy a szervezetnek sikerül-e finanszírozó forrást találnia. Iszmail Hanije kormányfő vasárnap azt közölte, hogy a pénzügyi válság "nagyon hamar" megoldódik. A kormány 1,3 milliárd dolláros adósságot örökölt, és nem tudta kifizetni az újabban már 165 ezerre taksált tisztviselők márciusi - összesen 118 millió dollárnyira rugó - fizetését, az áprilisi munkabér pedig ezen a héten esedékes.

A Hamász kormány azután került nehéz helyzetbe, hogy Izrael beszüntette az adók visszatérítését, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig a segélyek kifizetését, mivel a mozgalom nem változtatott Izraellel kapcsolatos radikális nézetén. Bár Irán, Katar, Szaúd-Arábia és Kuvait összesen 200 millió dollárt ígért a Palesztin Hatóságnak, az amerikai és európai szankcióktól félő bankok nem utalták át az összeget. A Hanije kormányfő által említett megoldás talán az lehet, hogy az Arab Liga közvetlenül a tisztviselőknek utalja át a fizetést. A Hamász pénzügyminisztere nemrég közölte, kormánya már azt sem ellenezné, ha az összegek Abbász elnöki hivatalán keresztül érkeznének.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Dobrev Klára pert nyert Deutsch Tamással szemben

Dobrev Klára pert nyert Deutsch Tamással szemben

Farkas Flóriánék szélnek eresztettek egy csomó migránsozó üzenetet

Farkas Flóriánék szélnek eresztettek egy csomó migránsozó üzenetet

Megcsinálták a szupervakcinát: egyszerre véd az influenza és a pneumococcus baktérium ellen

Megcsinálták a szupervakcinát: egyszerre véd az influenza és a pneumococcus baktérium ellen

A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

Brutális erőt pakolt az Apple az új MacBook Prókba

Brutális erőt pakolt az Apple az új MacBook Prókba