Tovább építi Washington-ellenes egységfrontját a latin-amerikai vezérszerepre törő Hugo Chávez venezuelai elnök. Beveti az olajfegyvert is: nemcsak a térség államait látja el olcsó energiahordozóval, de megszorongatja az országban működő külföldi kitermelő társaságokat is.

A világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé választotta a minap az amerikai Time magazin Hugo Chávez venezuelai elnököt. Hogy a baloldali populistaként emlegetett Chávez mekkora befolyással bír a világra, az egyelőre nehezen mérhető, de hogy Latin-Amerikára nagy hatással van, az kétségtelen. Ennek legújabb jele, hogy a napokban Venezuela bejelentette kivonulását az Andok országainak szabadkereskedelmi társulásából, az Andesi Közösségből (Ancom), majd alig néhány napra rá Amerika Bolivári Alternatívája (ALBA) néven társadalmi, gazdasági és politikai hármas szövetséget kötött Havannában Bolíviával és Kubával. Chávez mindkét döntését azzal indokolta, hogy a latin-amerikai országoknak integrációs ellensúlyt kell képezniük az USA által tervezett, Alaszkától Patagóniáig az egész amerikai kontinensre kiterjedő Amerikai Szabadkereskedelmi Térséggel (ALCA) szemben. Az Ancomból pedig éppen azért szállt ki, mert két tagállama - Chile és Peru - nemrég szabadkereskedelmi megállapodást kötött az USA-val, amivel szerinte "kivégezték" a közösséget.

Egyúttal támadást indított Chávez az ily módon árulóvá, az USA csatlósává vált Peru ellen. Pár napja kijelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Limával, ha az elnökválasztás május végi második fordulóját nem - a Chávezhez hasonlóan egykori elvetélt puccsista katonatisztből populista politikussá lett - Ollanta Humala, hanem az általa tolvajnak nevezett korábbi elnök, az esélyesebbnek látszó Alan García nyeri. Chávez kezdettől teljes erővel - és állítólag nem kevés pénzzel, valamint győzelme esetére kedvezményes olajszállításokkal - támogatta az április 9-ei első fordulót megnyerő, Washingtont beszédeiben élesen támadó Humalát, akit a világsajtó máris második Moralesként emleget.

A lapok ezzel nemcsak arra utalnak, hogy a Peruval szomszédos Bolíviában tavaly decemberben részben USA-ellenes kijelentéseinek köszönhetően elnökválasztást nyert egykori szakszervezeti vezér Evo Moraleshez hasonlóan őt is az ország indián származású szegény lakossága támogatja, hanem arra is, hogy győzelme esetén Humala minden bizonnyal csatlakozik a Venezuela, Kuba és Bolívia alkotta radikálisan baloldali országcsoporthoz. Alejandro Toledo perui elnök Chávez kijelentései miatt a napokban visszahívta caracasi nagykövetét, visszautasítva egyúttal, hogy Chávez - aki Toledóra is dehonesztáló megjegyzéseket tett - kijelentéseivel befolyásolja a választást.

Az ideológiai támogatás mellett az olajfegyvert is beveti Chávez, hogy maga mellé állítsa a latin-amerikai országokat. A világ ötödik legnagyobb kőolajexportőreként a jelenlegi magas olajárak mellett megteheti, hogy a közép- és dél-amerikai országokban kedvezményes árú olajszállítmányaival (HVG, 2006. január 7.) népszerűsíti baloldali rendszerét, és segítő kezet nyújtva alternatívát igyekszik kínálni az egyébként az USA-hoz egyre inkább közeledő államoknak.

Nem csak regionális vezető szerepre törekszik, Chávez otthon is tovább erősíti helyzetét. A decemberi elnökválasztásra készülve még inkább igyekszik rátenni a kezét az ország olajkincsére. A hatalmas hasznot lenyelő külföldi olajtársaságokat régóta rossz szemmel nézi, mondván, hatalmas profitra tesznek szert egy szegény országban. Nemrég jelentősen meg is emelte az általuk fizetendő adókat és koncessziós díjakat. Ezzel azonban nem érte be, előírta, hogy a külföldi vállalatok csak úgy működhetnek tovább az ország 32 olajmezőjén, ha többségi társtulajdonosként beveszik a cégbe a PDVSA állami olajtársaságot. A külföldi cégek többsége kényszerűen belement, ám a francia Total és az olasz ENI visszautasította az "ajánlatot", mire a kormány egyszerűen államosította mezőiket, kijelentve, hogy semmi szüksége olyan cégekre, amelyek nem működnek együtt vele.

A venezuelai példa követőre talált: Morales hétfőn bejelentette a Bolíviában működő külföldi földgáz- és kőolajkitermelő társaságok államosítását. A külföldieknek fél éven belül kell eldönteniük, elhagyják az országot, vagy beveszik partnernek az állami szénhidrogén vállalatot. Nyomatékképpen a hadsereg egységei megszállták a külföldi cégek létesítményeit.

Újabb ötlettel állt elő a napokban Chávez. Az Orinoco folyó deltájában a kilencvenes évek óta működő, eddig békén hagyott négy úgynevezett stratégiai társaság számára is elő akarja írni, hogy - az adó 34-ről 50, a koncessziós díj 16,7-ről 30 százalékra emelése mellett - nagyobb hányadot engedjenek a cégben az eddigi kisebbségi tulajdonos PDVSA-nak. Az amerikai Chevron/Texaco és ConocoPhillips, illetve a Total, a brit BP, valamint a norvég Statoil részvételével működő négy vegyes vállalat másfél évtized alatt mintegy 17 milliárd dollárt fektetett be, jelenleg együttesen napi 600 ezer hordó olajat - ez Venezuela termelésének közel a negyede - állítanak elő, értéküket 33 milliárd dollárra becsülik. E cégek jelentőségét növeli, hogy a térség nehézolajából készítenek exportra kész könnyűolajat. És miközben az ország könnyűolaj-tartalékai kimerülőben vannak, az Orinoco-vidék hatalmas, az amerikai kontinens legnagyobb, 235 milliárd hordóra becsült nehézolaj-tartalékát rejti. Ennek az olajfajtának a felszínre hozatala költséges, és olyan technológiát igényel, amellyel a PDVSA nem rendelkezik, azaz a külföldi cégek részvételére szorul.

A kvázi államosítással Chávez azt kockáztatja, hogy az Orinoco-vidéknél nélkülözhetetlen külföldi társaságok kivonulnak az országból. Ami az olajkitermelés zuhanásához vezet, pedig Venezuela már most is az öt évvel ezelőttihez képest 25 százalékkal kevesebb olajat hoz felszínre, az Orinoco-vidék növekvő teljesítménye nélkül pedig a visszaesés jóval nagyobb lenne. A gyengülő eredményt szakértők annak tulajdonítják, hogy az állami fejőstehénként üzemelő PDVSA évek óta nem fordít semmit fejlesztésre, új berendezések vásárlására.

Az intézkedései nyomán dollármilliárdokat veszítő külföldi cégek azonban egyre óvatosabbak venezuelai befektetéseikkel. Élénken él még emlékezetükben ugyanis: többségük azután telepedett meg Venezuelában, hogy a negyvenes években megégették magukat Mexikóban, amikor egyik napról a másikra államosították az ottani olajszektort.

VASS PÉTER

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatalmas akkumulátor jön a Redmi olcsó csúcsmobiljába

Hatalmas akkumulátor jön a Redmi olcsó csúcsmobiljába

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Építőkockákat találtak egy Szekszárdon elhunyt férfi testében

Építőkockákat találtak egy Szekszárdon elhunyt férfi testében

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz

Gulyás szerint Strache óvatlanságot követett el, reméli, magyar kormánytag ilyet nem tesz