Meglehetősen lassan haladnak a tavaly márciusi kirgizisztáni forradalom után hatalomra jutott Kurmanbek Bakijev államfő által kezdeményezett reformok. Közben többen attól tartanak, hogy az autokrata Akajevet felváltó Bakijev túl nagy hatalmat kíván egy kézben összpontosítani.

"Csak a mesében fordul elő, hogy egy nappal a király elzavarása után valamennyi alattvaló élete azonnal jobbra fordul. Azt viszont nagy eredménynek tartom, hogy az instabilitás ellenére tavaly csak fél százalékkal esett vissza a hazai össztermék, és idén hat-nyolc százalékos bővülés várható. Meggyőződésem, hogy két-három éven belül látványos eredményeket érünk el" - mondta Biskekben a HVG helyszínen járt tudósítójának kérdésére válaszolva Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök. A politikus, aki tavaly márciusban kényszerítette távozásra elődjét, Aszkar Akajev addigi államfőt, hozzátette: elsősorban a kis- és középvállalkozókra alapozva akarja fellendíteni az ötmilliós volt szovjet tagköztársaság gazdaságát.

A közép-ázsiai ország hétköznapjai megerősítik, hogy csodák csak ritkán történnek: Biskekben, a fővárosban, és Osban, Dél-Kirgizisztán központjában is szembeötlő a változatlanság. A Szovjetunió 1991-es szétesése óta szinte egyetlen komolyabb épület sem épült, az egykor a szovjet hadiipar egyik fellegvárának számító ipar pedig változatlanul alussza másfél évtizede kezdett Csipkerózsika-álmát. Az ipari termelés összeomlása a munkanélküliség megugrásához és a bérek értékének zuhanásához vezetett.

A Bakijev hatalomra kerülése óta végrehajtott emelések ellenére manapság is csak hatvandollárnyit tesz ki az átlagbér, míg a nyugdíjak értéke a húszdollárnyit sem igen éri el. A kirgizek jelentős része - mintegy félmillió ember - Oroszországban keresett magának megélhetést: az átmenetileg Oroszországba költözöttek évente hivatalos adatok szerint 250 millió, független becslések szerint pedig félmilliárd dollárnak megfelelő összeget utalnak haza családtagjaiknak. A kirgiz állam költségvetése tavaly összesen 516 millió dollárnyi bevétellel számolt.

A gazdasági gondok másik következménye, hogy a nem kirgiz nyelvű lakosság jelentős része elhagyta az országot. Míg az 1990-es adatok szerint a népességnek csak 47 százalékát tették ki a kirgizek, mára ez az arány 70 százalék fölé ugrott. Az orosz népesség is töredékére esett vissza: az iparban és a mezőgazdaságban elhelyezkedett oroszok tömegesen tértek vissza a sokuk által nem is ismert óhazába. Kivándorlásukhoz az is hozzájárult, hogy láthatatlan fal akadályozta az előrelépésüket. "Az oroszbarát retorika ellenére Akajev idején legfeljebb középszintű vezetők lehettek az oroszok. Én például nem tölthettem volna be mostani tisztségemet" - árulta el egy magas rangú orosz nemzetiségű külügyi alkalmazott.

A külföldi befektetők egyelőre nem sietnek a Kazahsztán, Üzbegisztán és Kína közé ékelt, Magyarországnál kétszer nagyobb országba. Egy évtized alatt nem egészen százmillió dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett Kirgizisztánba. A külföldiek érdeklődését elsősorban az veti vissza, hogy a biskeki parlament még mindig nem fogadta el a privatizációs törvényt, és nem készült el a működőképes vállalatokat tartalmazó lista sem. Lassan halad a legnagyobb kincs, az Isszik-kul tó adta lehetőségek kihasználása is. Bár az 1600 méteres magasságban, a Tien-san hegység által körülölelt, kristálytiszta vizű tó figyelemre méltó turisztikai bevételt hozhatna, az infrastruktúra viszonylag fejletlen, és meglehetősen kevés a külföldiek fogadására alkalmas szálloda is.

Jelentős bevételnövekedést hozhat a biskeki repülőtéren - a Manasz légikikötőben - működő amerikai légitámaszpont bérleti díjának tervezett felemelése. Az USA jelenleg alig hárommillió dollárt fizet évente az üzbegisztáni amerikai bázis tavalyi bezárását követően stratégiai jelentőségűvé vált támaszpont bérletéért, és Biskek most 200 millióra akarja emelni a díjat. Az amerikaiak sokallják az összeget, ám Bakijev hajthatatlannak mutatkozik. "Készek vagyunk tárgyalni a bérleti díjról, és ha az amerikaiak szerint számítási hibákat vétettünk az új bérleti díj kiszámolásakor, hajlandóak vagyunk engedni az árból" - hangsúlyozta az államfő. Bár a kirgiz illetékesek cáfolják, a díjemelésben mindenképpen szerepet játszik az, hogy a jelenlegi politikai elit inkább Moszkva, mintsem Washington felé fordul, és Oroszország szívesebben venné, ha Amerika kiszorulna az orosz érdekövezetnek tartott Közép-Ázsiából.

A HVG-nek nyilatkozó vezetők, köztük Marat Szultanov parlamenti elnök, ugyanakkor hangsúlyozták, a társadalom lassan magához tér a Szovjetunió széthullása, a gondoskodó állam és a biztos munkahelyek megszűnése okozta sokkból: szerveződnek a magángazdaságok és termelőszövetkezetek, és szaporodnak az éttermek és a kis boltok is. Ugyanakkor Kirgizisztán az egyetlen olyan közép-ázsiai ország, ahol valóban jelen vannak a demokratikus intézmények. Míg Türkmenisztánban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban jelentősen korlátozzák az ellenzéki szervezetek működését, Biskekben és Osban, illetve a többi városban szabadon tüntethetnek a kormányellenes erők. A legutóbbi, közel húszezer embert megmozgató tüntetés Biskekben volt, és a rendőröknek eszük ágában sem volt szétzavarni a reformok felgyorsítását és a tehetségtelennek tartott miniszterek leváltását követelő tömeget. "A tüntetések nem a gyengeségünket mutatják, hanem azt, hogy komolyan vesszük a demokráciát" - mondta Feliksz Kulov miniszterelnök, Bakijev politikai szövetségese.

Az ellenzék viszont azzal vádolja Bakijevet, hogy egyeduralomra tör, és Akajev nyomdokaiba akar lépni. Az államfői hatalom szempontjából sorsdöntő az a fél éve tartó vita, mely azt hivatott eldönteni, Kirgizisztán most készülő alkotmánya elnöki vagy parlamenti köztársaságként határozza-e meg az országot. Bakijev az elnöki köztársaságot, Szultanov pedig a parlamenti kormányzást szorgalmazza. Az előbbi szerint a nemzet többsége az ő álláspontját támogatja, míg utóbbi azzal érvelt, hogy Közép-Ázsiában az erős elnöki hatalom mindig diktatúrához vezetett. Igaz, hozzátette: "Nem a mostani elnökre kell gondolni, hanem arra, hogy legközelebb egy olyan ember juthat hatalomra, aki korlátozni akarja a demokráciát."

NÉMETH ANDRÁS / BISKEK

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csődeljárás alá került Jamie Oliver étteremhálózata

Csődeljárás alá került Jamie Oliver étteremhálózata

„Magyarország megmentette az életemet” – a Le Monde a magyar fogászati turizmusról

„Magyarország megmentette az életemet” – a Le Monde a magyar fogászati turizmusról

Oroszországban is „hasít” a sajtószabadság – a legismertebb lap újságíróit rúgták ki egy cikk miatt

Oroszországban is „hasít” a sajtószabadság – a legismertebb lap újságíróit rúgták ki egy cikk miatt

Mennyire emlékszik a Doktor House-ra? Tesztelje!

Mennyire emlékszik a Doktor House-ra? Tesztelje!

Techet Péter: Elmaradhat a Nyugat alkonya

Techet Péter: Elmaradhat a Nyugat alkonya

Firefoxot használ? Frissítsen rá, megjött a hipersebességre kapcsolt változat

Firefoxot használ? Frissítsen rá, megjött a hipersebességre kapcsolt változat