Románia és Bulgária a jövő év elején EU-tag lehet, ám mindkét államot korlátozhatják egyes közösségi politikákban, és fejlesztési támogatásaik egy részét is visszatarthatják.

Óvatos a bukaresti kormány: nem indított zajos kampányt a remélt 2007. január 1-jei uniós csatlakozás népszerűsítésére. A szeptember elején országszerte kifüggesztett óriásplakátokon is többnyire csak az "Európai Románia" szlogen szerepel, a csatlakozás dátumát inkább nem írták rá. Szófiában sincs látható nyoma, hogy a balkáni ország gőzerővel készülne az uniós tagságra. A kormány inkább kifelé kommunikál, mindent elkövet, hogy javítsa az EU-n belül az országról kialakult, esetenként nem éppen pozitív képet. A bolgár sajtó viszont folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a csatlakozással kapcsolatos információkról, nehézségekről, az országot ért kritikákról. Bukarestben sem titkolják a tagság esetleges hátulütőit, a kormány nem győzi hangoztatni, hogy gyökeres átalakítás hiányában az agrártermelők, a kis- és közepes vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek az uniós, de még a hazai piacon is. A lakosságot azonban mindkét országban leginkább az foglalkoztatja, mely EU-tagállam nyitja meg előttük a balkáni szakemberek számára csábító béreket kínáló munkaerőpiacát.

Nem véletlen, hogy Románia és Bulgária egyelőre nem veszi készpénznek a jövő januári belépést. Olli Rehn brüsszeli bővítési biztos taktikai okokból megpróbált az utolsó pillanatig ködösíteni, bizonytalanságban - és ezzel nyomás alatt - tartani a két ország vezetését. "Szeretném, ha Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozna" - tette nyilvánvalóvá álláspontját Rehn, ha arról faggatták, javasolni fogja-e a szeptember 26-án közzéteendő országjelentés a belépés egyéves elhalasztását. Egyúttal jelezte: a közösségi jog betartása fölött őrködő Európai Bizottság (EB) tagjaként gondoskodnia kell arról, hogy a két állam valóban felkészülten lépjen be. A csatlakozási okmány vonatkozó záradéka lehetőséget ad a halasztásra, ha fennáll annak a "komoly kockázata", hogy a két ország az adott időpontig "számos fontos területen" nem tudja teljesíteni a tagsággal járó követelményeket. Ám hiába igyekezett Rehn fenntartani a kételyeket, szeptember elején bizottsági berkekből egyszerre több csatornán keresztül is szivárogni kezdtek az értesülések, hogy egyik tagjelölttel szemben sem kívánnak élni a legerősebb szankció lehetőségével.

A Romano Prodi vezette előző EB bővítési felelőse, Günter Verheugen szeptember elején Düsseldorfban már kerek perec közölte: "A döntéshozatali folyamat befejeződött, Bulgária és Románia január 1-jén csatlakozik." Óvatosabban, de egyértelműen nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos is, aki szerint mindkét országot bátorítani kellene azzal, hogy nem késleltetik a felvételüket. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Matti Vanhanen finn kormányfő pedig afelől nyugtatta meg Helsinkiben Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt, hogy Bukarest nyilvánvaló haladást ért el a 2007-es EU-tagság felé. Eközben Szergej Sztanisev bolgár kormányfő Brüsszelben a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Rehnnel folytatott megbeszéléseit értékelve kijelentette: immár "reális cél" a 2007-es belépés. Az országjelentések jövő heti közzététele előtti napokban nem is az volt a kérdés Brüsszelben, mikor csatlakozik a két ország, hanem hogy milyen feltételekkel.

A halasztáson kívül a csatlakozási szerződésbe három másik biztosítékot is beépítettek. Az első, általános gazdasági védzáradék csak a belépés után vethető be - bármely tagállam kérésére, de legfeljebb három évig. A belső piaci, valamint a bel- és igazságügyi klauzula alapján viszont az EB már a csatlakozás előtt is hozhat védőintézkedéseket, amelyek akár a tagság első három éve után is hatályban maradhatnak, ha a kötelezettségek nem teljesülnek. Az EB tehát szüneteltethet olyan közösségi vívmányokból eredő jogokat, amelyek összefüggenek a tagállam hiányosságaival.

A bővítési biztos környezetében az a vélekedés kerekedett felül, hogy egy-egy jól irányzott védőintézkedés vagy a velük való fenyegetőzés a bolgár és a román reformfolyamat ösztönzése szempontjából többet ér, mint a csatlakozás elhalasztása. Tagállamként mindkét ország az uniós jogrend szokásos eljárásaival, mindenekelőtt a jogsértési procedúrával is kényszeríthető lesz a közösségi szerződések tiszteletben tartására. Ha pedig nem építik ki kellően a mezőgazdasági és a felzárkóztatási támogatások felhasználásához szükséges adminisztrációt, az EB részben visszatarthatja a pénzeket. Brüsszelben azt rebesgetik, az előírt adatbázisok híján jövőre a két tagállam akár az agrárkifizetések negyedétől is eleshet. Az automatikus vagy védzáradékból fakadó büntetések azonban olyan üzenetet hordozhatnak, mintha az érintett ország csak másodrendű tagja lenne az EU-nak. Az EB-t ugyanakkor most sem hagyta cserben az uniót már sok zsákutcából kivezérlő kreativitása: Barroso és Frattini a jogok felfüggesztése helyett "kísérő intézkedésekről" kezdtek beszélni, arról, hogy a kritikus területeken szakértői segítséget nyújtanak a két országnak.

Bulgáriának több a félnivalója, pedig a 2000 elején egyszerre indult csatlakozási tárgyalások akadályait gyorsabban és simábban vette, mint Románia. Az EB tavalyi országjelentésében viszont már az szerepelt, hogy Bulgária elveszítette előnyét. Idén tavasszal pedig - amikor a brüsszeli testületnek eredetileg döntenie kellett volna az esetleges halasztásról - kiderült, hogy Szófiával vannak a nagyobb bajok. Az EB nyitva hagyta a csatlakozás időpontját, és megfogalmazta a minimális feladatokat. A Bukarestnek címzett lista rövidebb volt, és technikai jellegű elvárásokra korlátozódott, Szófia esetében viszont nehezebben kiküszöbölhető strukturális problémák merültek fel, mint például a lassú, nem hatékony bűnüldözés és igazságszolgáltatás.

A szófiai kormánynak még pár napja is a bíróságok függetlenségét garantáló alkotmánymódosítással kellett vesződnie. Bár a nyáron pénzügyi visszaélés gyanújával büntetőeljárást indítottak egy-két magas beosztású hivatalnok ellen, a bővítési biztos szeptember elején, szófiai látogatásakor változatlanul azt hangoztatta, hogy Bulgáriának haladást kell felmutatni a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban. Szófia bizonygatja: a korrupció elleni harc jegyében augusztusban törvényt fogadott el arról, hogy a képviselők mellett 6 ezer magas beosztású állami tisztviselőnek, bírának, ügyésznek vagyonbevallást kell tennie. Az új főügyész tucatnyi olyan bűneset felülvizsgálatát rendelte el, amelyben évek óta halogatják a vádemelést. Statisztikai adatokkal is érvelnek: az idei első fél évben az alvilági viszálykodás miatt már csak két bérgyilkosságot követtek el a nyílt utcán, míg tavaly 18 ember esett ilyen áldozatául.

Románia viszont már-már nyeregben érezhette magát augusztus elején, amikor bukaresti inspekciója után Frattini dicsérte az igazságügyi és a határ-ellenőrzési reformok eredményeit. A Romániáról kialakult kedvező kép persze viszonylagos: Rehn és Frattini két hete levélben adott hangot nyugtalanságának, mert a bukaresti parlamentben elakadt két korrupcióellenes törvényjavaslat. Brüsszelt különösen aggasztja a köztisztviselők vagyonosodását ellenőrizni hivatott ügynökség körül kirobbant, a román kormánykoalíciót is erősen megosztó vita. A demokrata-liberális-konzervatív koalíció - melynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja - a brüsszeli értékelésre várva átmenetileg elásta a csatabárdot. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azonban már többször megjósolta: a csatlakozás után a koalíció szétesik, előrehozott választások várhatók.

Románia és Bulgária felvételével egyébként egy időre lezárul az EU bővítése. Legalábbis erre utalt még a nyáron a francia nemzetgyűlésben mondott beszédében Rehn, aki szerint még a legfelkészültebb tagjelölt, Horvátország csatlakozása sem valószínű 2010 előtt. Törökországgal és a Nyugat-Balkán államaival pedig - melyek közül egyelőre csupán Macedónia kapta meg a hivatalos tagjelölt státust - még tovább tarthatnak a tárgyalások. A legnagyobb fejfájást Törökország okozza: Ankara változatlanul fenntartja az embargót az EU-tag Ciprusi Köztársaság hajóival, illetve repülőgépeivel szemben. Brüsszelben senki sem hiszi, hogy Ankara a jövő évi választások előtt bármilyen engedményt tenne, ezért elkerülhetetlennek látszik a válság - ha nem is a tárgyalások egészének, de egyes fejezetek megnyitásának a felfüggesztése.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vízbe zuhant és meghalt egy óceánjáró utasa

Vízbe zuhant és meghalt egy óceánjáró utasa

Mészáros Lőrincnek eggyel kevesebb cége van

Mészáros Lőrincnek eggyel kevesebb cége van

Benzinkutat tarolt le egy autós az M3-ason – fotók a helyszínről

Benzinkutat tarolt le egy autós az M3-ason – fotók a helyszínről

Nagy vihart kavart, hogy Izrael Trump támogatásával kitiltott két amerikai képviselőt

Nagy vihart kavart, hogy Izrael Trump támogatásával kitiltott két amerikai képviselőt

Tedd le! Tedd le te! – Itt a Jófiúk hosszú előzetese

Tedd le! Tedd le te! – Itt a Jófiúk hosszú előzetese

Kigyulladt egy autó a Városligetben

Kigyulladt egy autó a Városligetben