Nagy többséggel mondtak igent a svájciak a hét végi referendumon az Európán kívüliek bevándorlását szigorító törvényre, amely immár a legkeményebb Európában.

A külföldiek jelenlétét korlátozó rendszabályokat a svájciak 1970 óta - egy kivétellel - minden alkalommal megszavazták. Ezúttal azonban az eddigieknél sokkal nagyobb volt az összhang, egyetlen kanton sem lógott ki a sorból, és nem látszik lényeges különbség a keményebb kéz helyeslésében a konzervatívabbnak mondott német svájci, illetve a liberálisabb francia svájci területek között. Nem állt nagyon távol egymástól a falusi és a városi szavazók véleménye sem. A vártnál magasabb volt a részvétel is a referendumokba amúgy kissé belefáradt svájciak körében: a jogosultak 48,8 százaléka vonult vasárnap az urnákhoz.

A szavazók 67,96 százaléka által helyeselt - és a parlament által már elfogadott, ám aláírásgyűjtő ellenzői által referendumra kényszerített - idegentörvény-módosítás szerint a nem az EU, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamely tagországából származó külföldiek közül ezentúl csak a magas fokú végzettségűek telepedhetnek le. A kormány azonban még az ő esetükben is belépési kvótákat szabhat meg. A tilalom alól mentesíthetnek beruházókat, elismert személyiségeket, diákokat, illetve az emberkereskedelem áldozatait. Azokat viszont, akik megpróbálják kijátszani a törvényt, vagy renitens magatartást tanúsítanak, az eddiginél szigorúbban büntetik. Keményebben csap le a hatóság az embercsempészekre, s fürkészni fogja a látszat-házasságkötéseket is.

Határozottabban várják el a külföldiektől a beilleszkedést, melynek előmozdítására a hatóságok állami nyelvtanfolyamok látogatását rendelhetik el. Akinek viszont jól sikerül az integráció, már ötéves tartózkodás után folyamodhat letelepedési engedélyért. Aki pedig munkavállalási engedéllyel rendelkezik, Svájc egész területén dolgozhat. A pozitív változás része, hogy diákok és rövidebb ideig Svájcban élők is igényt tarthatnak arra, hogy családtagjaik csatlakozhassanak hozzájuk. A hatóságok szorgalmazzák, hogy a külföldön maradt 12 év alatti gyermekek követhessék szüleiket Svájcba.

Még szigorúbb - sőt elemzők szerint Európában ma már a legkeményebb - a módosított menekülttörvény, amellyel a szavazók 67,75 százaléka értett egyet. Az 1981 óta hetedszer szigorított törvény véget vet a dokumentum nélküli menekülési gyakorlatnak. Aki nem tudja magát 48 órán belül igazolni - vagy legalább hihetően megmagyarázni, miért nincsenek papírjai -, annak a kérelmével az illetékes hatóságok nem is foglalkoznak. A szigorítást ellenzők - így az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) - szerint ez túlbiztosítás, a menekültek nagy része ugyanis nem saját hibájából vagy éppen óvatosságból nem rendelkezik okmányokkal. A menekültstátusi kérelmükben visszautasítottak helyzete ráadásul sanyarúbbá válik: csupán hálóhelyet és napi 5 eurónyi élelmiszersegélyt kapnak. Egyszerűbbé válik a kitoloncolás, azok a visszautasítottak pedig, akik ellenállnak, akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak. A toloncfogda gyerekek esetében egy évig tarthat, ami az ellenzők szerint sérti az ENSZ gyermekeket védő szabályait.

Svájc lakosságának ma valamivel több mint 20 százalékát alkotják legálisan ott élő külföldiek. Ezen belül 56,4 százalékot tesznek ki az EU- és EFTA-tagországokból származók, az egyéb európaiak - döntően az egykori Jugoszláviából, főleg Koszovóból, illetve a Törökországból érkezettek - aránya 30,3, az ázsiai és afrikai bevándorlóké pedig 13,3 százalék.

Az utóbbi idők szigorításai révén már csökkent a Svájcba érkezők száma, Bern azonban még az eddiginél is jobban el akarja venni a bevándorlók kedvét. A Facts című zürichi hetilap nemrég közzétette a svájci központi statisztikai hivatal 2004-es, első ilyen jellegű felmérését, amiből kiderül: az ország 17 nagyobb városában rohamos gettósodási folyamat zajlik. Főként a török és a volt jugoszláv állampolgárok koncentrációja erősödött, elsősorban a közepes városok szélén és agglomerációiban. A svájciak és a jobban szituált külföldiek igyekeznek elhagyni a többnyire lerobbant lakótelepeket, ami tovább gyorsítja a szegregációt. A maradók esetében alacsony az iskolázottsági szint, nagy a munkanélküliség. A zónákon belül gyakoriak a verekedések, a vandalizmus, a kábítószerezés. Luzern Bernstrasse környéki negyedében például 59 százalékos "jugoszláv" népességet mértek, a Schaffhausen Balkánjának nevezett Birch körzet lakótelepén pedig 70 százalékban sokgyermekes bosnyákok, montenegróiak, koszovóiak élnek, és 10 százalékra teszik az afrikaiak és ázsiaiak hányadát.

A referendum eredményéért az ijesztő adatok mellett mindenekelőtt a szigorítások elfogadtatásáért régóta vehemensen küzdő igazságügy-miniszter, Christoph Blocher "felelős". A szélsőjobboldali Svájci Néppárt (SVP) populista szónoka nem csupán a lakosság többségét tudta megnyerni a Lex Blochernek elnevezett idegenellenes rendszabályoknak, hanem a kormány két további polgári pártját, a szabadelvűeket és a kereszténydemokratákat is. Blochert - aki szerint a "svájci paradicsomban nincs hely mindenkinek" - évtizedek óta fűti az idegenellenesség. Mostani aktivitását az erősödő iszlámellenes közhangulat mellett az is táplálja, hogy jövőre általános választások lesznek Svájcban, és pártja máris megkezdte a tömegtámogatás szervezését.

A szociáldemokraták, a zöldek, a különböző baloldali csoportok, a segélyszervezetek és a liberális sajtó sem tudta megakadályozni a jobboldali összefogást, megfordítani a közhangulatot. Számukra a referendum eredménye után nem maradt más, mint azt követelni a hatóságoktól, hogy legalább igyekezzenek humánusan végrehajtani az új törvényeket.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

Elkószált egy királypiton a Rómain

Elkószált egy királypiton a Rómain

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

14 milliárd helyett 101 milliárdot költött egyetlen év alatt a Nemzeti Sportközpontok

14 milliárd helyett 101 milliárdot költött egyetlen év alatt a Nemzeti Sportközpontok

A polgármesternek nem tetszett az időutazós színdarab, nem mehetett le a szombathelyi karnevál megnyitóján

A polgármesternek nem tetszett az időutazós színdarab, nem mehetett le a szombathelyi karnevál megnyitóján

Holtan találták az egyik eltűnt barlangászt a lengyel Tátrában

Holtan találták az egyik eltűnt barlangászt a lengyel Tátrában