Egyre feszültebb a viszony Berlin és Varsó között, a viszály középpontjában a fajsúlyos energiavita és a háború utáni kitelepítések mellett egy-egy viccesnek szánt megjegyzés áll.

Jó tanácsokat tett közzé a napokban a Die Welt című jobboldali-konzervatív berlini napilap online kiadása, miként lehetne javítani az utóbbi időben kissé zilált német-lengyel kapcsolatokon. A németek számára javasolt húsz ötlet között van vicces (például hogy ismerjék el: a nyári focivébén a lengyelek kiesésével végződött meccsen a gólszerző német játékos doppingolt), abszurd (diszkvalifikálják XVI. Benedeket, hogy ismét lengyel lehessen a pápa), de sértően általánosító is. Utóbbi szerint a kapcsolatok javítása érdekében a német autótulajdonosok ezentúl ne zárják be járművüket, hogy - sugallja a szatíra - a lengyel tolvajoknak ne kelljen annyit bíbelődniük a feltöréssel.

A berlini lengyel nagykövet persze nyomban tiltakozott a szerkesztőségnél országának ilyetén becsmérlése ellen. Nem ez volt az első eset, hogy a lengyelek komolyan vették, amit a németek viccnek szántak. A nyáron a Die Tageszeitung (taz) című berlini baloldali-alternatív napilap engedett meg magának egy tréfát a Lengyelországot államfőként, illetve kormányfőként irányító Kaczynski ikerpárról, két újkrumplihoz hasonlítva őket. A taz híres arról, hogy szerkesztői igen durván bánnak a német politikusokkal vagy akár George W. Bush amerikai elnökkel, de ezt senki nem veszi komolyan. Nem így a jelenlegi lengyel vezetés: az esetet követően Lech Kaczynski államfő lemondta részvételét a weimari német-francia-lengyel hármas csúcstalálkozón.

Pedig a sajtó útján való froclizást Varsó még az előző baloldali kormánykoalíció idején kezdte 2003-ban, amikor a Wprost című magazin címlapján SS-egyenruhába öltöztetve ábrázolta a négykézlábra ereszkedett Gerhard Schröder akkori szociáldemokrata (SPD) kancellárt, akinek a hátán - ugyancsak SS-nek öltözve, horogkeresztes karszalaggal - Erika Steinbach kereszténydemokrata (CDU) parlamenti képviselő, a német kitelepítettek szövetségének elnöke lovagolt. Ráadásul a lap ezt egyáltalán nem viccnek szánta. Steinbach ugyanis szövetségével együtt azt szorgalmazta - miként ma is -, hogy Berlinben hozzanak létre emlékhelyet, múzeumot, dokumentációs központot a második világháború után az egykori porosz területekről, a mai Lengyelországból kitelepített több millió német sorsának a megörökítésére. Bár a berlini kormány soha nem állt ki a kezdeményezés mellett, a kérdés azóta is feszültségforrás a kétoldalú kapcsolatokban. Nem is beszélve az úgynevezett porosz vagyonügynökség nevű magánkezdeményezésről, amely azzal foglalkozik, hogy összegyűjtse az egykori kitelepítettek esetleges vagyoni kártérítési igényeit. Mégpedig azzal a céllal, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresetet nyújtson be az EU-tag Lengyelország ellen. Bár korábban a Schröder-kormány, majd a múlt héten - a Berlinbe látogató Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő jelenlétében - Angela Merkel kancellár (képünkön) is kijelentette, kormánya nem támogatja a kezdeményezést, az ügy újabb forrása a tartós irritációnak.

A leghúsbavágóbb vitapont azonban a balti-tengeri orosz-német gázvezeték építésének terve. A még Schröder és Vlagyimir Putyin orosz elnök bábáskodása mellett létrejött megállapodást - amelynek értelmében az orosz gázmezőkről közvetlen csővezeték megy majd a tengerfenéken Németországba, kikerülve Lengyelországot - Varsóban sokan egyenesen a Lengyelország felosztásáról a második világháború előtt kötött Molotov-Ribbentrop- paktumhoz hasonlították. Abból pedig - tartják Varsóban - nekik még soha nem született semmi jó, ha Moszkva és Berlin a lengyelek feje fölött egyezkedett. A lengyelek nyilván szívesebben látták volna, ha országukon keresztül, szárazföldön fektetik le a vezetéket. Azzal ugyanis nemcsak transzferdíjhoz jutottak volna, de lehetővé tett volna egy lengyelországi leágazást is. Bár ez a tengerben futó vezeték esetében is megoldható műszakilag, Merkel most sem tett ilyen ígéretet Kaczynskinek. Az orosz-német vegyesvállalatként működő gázvezetékcégben különben Schröder felügyelőbizottsági elnök, és kancellári éveire visszaemlékezve a múlt héten Berlinben külföldi újságírókkal, köztük a HVG tudósítójával beszélgetve úgy fogalmazott: Németország mindig is Lengyelország érdekeit képviselő politikát folytatott, egyebek között az EU-ban. "Emlékszem, hogyan folytak a felvételi tárgyalások. Mi nagyon sokat tettünk, beleértve az anyagiakat is" - fogalmazott némileg indignálódva arra a kérdésre, miben látja a német-lengyel kapcsolatok megromlásának okait.

Hogy hálátlanságról, túlérzékenységről vagy valós félelmekről és sérelmekről van-e szó, nézőpont kérdése. A Die Welt húszpontos hangulatjavító javaslatainak egyike mindenesetre azzal a biztosnak számító ötlettel is előállt, hogy a német televízió vetítse újra, mégpedig fő műsoridőben a népszerű lengyel rajzfilmsorozat, a Lolka és Bolka kalandjait - hacsak valaki meg nem sértődik ezen is. A gyermekkorukban színészkedő Kaczynski ikreket ugyanis Varsóban ironikusan a két rajzfilmfigurához hasonlítják.

A cikk folytatása (Oldaltörés)

Merkel és Kaczynski kormányfő egyébként mindent elkövetett, hogy minapi alig négyórás berlini tárgyalásuk jó benyomást keltsen, ám a két ország viszonya a mosolyoktól és udvarias gesztusoktól sem lett derűsebb. A világsajtó értékelésével - hogy nem történt áttörés vagy pozitív fordulat - Varsóban is egyetértenek. Lengyel vélemények szerint a második világháború óta a mostaninál aligha volt mélyebb szakadék a viszonyban, a balti gázvezeték és a jóvátétel követelése egyszerűen megtorpedózta az utóbbi másfél évtizedben kölcsönös erőfeszítésekkel némiképp feljavított kapcsolatokat.

Nem várt komolyabb áttörést a lengyelek többsége a berlini tárgyalásoktól, és már azt is eredménynek tartotta, hogy a két ország vezetői a mostani fagyos légkörben, a kölcsönös vádaskodások közepette képesek voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Igaz, sok közös pontot nem találtak. Az egyetlen, Varsó által is méltatott eredmény az európai energetikai közös piac megteremtésében való egyetértés volt. Kaczynski persze azért leszögezte: továbbra is negatívan viszonyul a német-orosz gázvezetékhez. A kitelepítettek ügyével kapcsolatban pedig utalt rá, hogy a német kormánynak a kezdeményezés elutasításánál jóval mesz-szebbre kell mennie. Ikertestvére egyébként még varsói polgármesterként felmérette a lengyel fővárosban a német háborús kártétemények összegét, így reagálva a német kitelepítettek követeléseire.

Sokáig úgy tűnt, hogy a fiatal lengyel nemzedékekben már nem korbácsol fel érzelmeket a történelmi gyökerű németellenesség, sőt a mai varsói hatalmi elit körében tapasztalható túlérzékenység sem hat ki a társadalomra. De például az októberi incidens a Balti-tengeren - melynek során a lengyel felségvizekre beúszott Adler Dania német kirándulóhajón lengyel vám-őrök kezdtek kutakodni, mire a kapitány visszafordult, a lengyel parti őrség pedig figyelmeztető lövéseket adott le - sokakban felidézte a második világháború első pillanatait, amikor a Schleswig-Holstein cirkáló tüzet nyitott a Westerplatte félszigeten lévő lengyel katonákra.

A két állam között 467 kilométer hosszú határ húzódik ugyan, ám a felmérések szerény határ menti együttműködésről tanúskodnak. A lengyel ISP szociológiai intézet kutatói szerint a németek kétharmada még sohasem járt a keleti szomszédnál. A németek többnyire előítéletek, ósdi negatív sztereotípiák alapján ítélik meg a lengyeleket. A határ másik oldalán a gyakoribb utazások és munkavállalások révén hitelesebb a szomszéd megítélése, de azért a kutatóintézet szerint minden második lengyel tart a német gazdasági expanziótól. Felmérések szerint a lakosság műveltebb köreiben több ugyan az egymás iránti megértés, de a két társadalom zömét még mindig a kölcsönös bizalmatlanság, a meg nem értés, az ismeretek hiánya jellemzi.

Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás után sokat javult a szomszédokkal folytatott párbeszéd hangneme. Az ugyancsak rossz múltú lengyel-ukrán viszonyban az új szellemű dialógus béküléshez, a két évvel ezelőtti kijevi narancsos forradalom pedig valóságos összefogáshoz vezetett. A lengyel-német viszonyban azonban még mindig szinte süketek párbeszéde zajlik - vélekedik az egyik legtekintélyesebb lengyel németszakértő, Eugeniusz Cezary Król professzor, aki szerint mostanában távoznak a közéletből azok a német politikusok, akik a második világháború okán még érzékenyen viszonyultak Közép-Európához. Az újabb német politikusgeneráció számára e régiónál ma már Oroszország, Kína és India is fontosabb. Sokan egyébként most mindkét országban abban reménykednek, hogy Németország jövő évi féléves EU-elnöksége alkalmat teremthet a görcsök oldásához.

SZILÁGYI SZABOLCS / VARSÓ

WEYER BÉLA / BERLIN

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hivatalos: Tesla-kereskedés nyílik Budapesten

Hivatalos: Tesla-kereskedés nyílik Budapesten

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

Csalók éltek vissza a Nemzeti Közművek nevével

Csalók éltek vissza a Nemzeti Közművek nevével

Ilyen sem volt még okostelefonban: a kijelző hangszóró is egyúttal

Ilyen sem volt még okostelefonban: a kijelző hangszóró is egyúttal

Elutasította az ügyészség az MTVA-ban megrángatott ellenzéki képviselők panaszát

Elutasította az ügyészség az MTVA-ban megrángatott ellenzéki képviselők panaszát

Íme a Samsung eddigi legizgalmasabb telefonja: májustól kapható az összehajtható Galaxy Fold

Íme a Samsung eddigi legizgalmasabb telefonja: májustól kapható az összehajtható Galaxy Fold