Duplán elszigetelve érzik magukat a főként tejtermelésből élő Azori-szigetek lakói az Atlanti-óceán közepén: nemcsak a portugál partoktól vannak távol, hanem egymástól is.

Bújtatott állami támogatásnak minősítette, és megtiltotta nemrég az Európai Bizottság Portugáliának, hogy a hozzá tartozó, immár harminc éve autonómiát élvező Azori-szigeteken az anyaországinál alacsonyabb adókat vessenek ki. Brüsszelre nem hatottak Lisszabon érvei, hogy a szigetek autonóm kormányzatának jogában áll a portugáltól eltérő adózás alkalmazása, mert azzal a földrajzi távolságból eredő hátrányokat ellensúlyozzák.

Az Azori-szigetek legnagyobb gondja pedig éppen a szó szoros értelmében vett elszigeteltség. A szárazföldtől 1500 kilométerre található vulkanikus szigetcsoport kilenc tagja ugyanis igencsak messze fekszik egymástól is: a két legtávolabbi - Flores és Santa Maria - közt 600 kilométer a távolság. Ahhoz, hogy elfogadható életszínvonal legyen az összes szigeten, mindenhol - még az alig négyszáz fő által lakott Corvón is - egészségügyi szolgáltatást és legalább alsó- és középfokú oktatást kell biztosítani, kikötőt és repülőteret fenntartani. A szigeteket ma 252 ezren lakják (ez Portugália összlakosságának 2,9 százaléka), a legnagyobb és legnépesebb sziget Sao Miguel, 113 ezer lakossal.

A szigetközi forgalomban a repülőgépé a főszerep. A járatok - amelyeket a régió saját légitársasága (SATA) üzemeltet - közszolgáltatásnak minősülnek, és a helyiek kedvezményes áron vehetik igénybe. A gyakori viharok idején azonban hajóval és repülővel sem lehet megközelíteni a szigeteket. Sürgős esetben a hadsereg nyújt segítséget, így előfordul, hogy az újszülött katonai helikopteren jön a világra.

Minél ritkábban lakott egy sziget, annál nehezebb a megfelelő életkörülmények biztosítása. A helyi vezetés ezért igyekszik növelni a lakosság létszámát. Az 1960-1970-es években még tömegesen vándoroltak el a szigetekről - elsősorban az USA-ba és Kanadába -, és ma gyakorlatilag nincs olyan család, amelynek ne élnének külföldön rokonai.

"Harminc évvel ezelőtt több szigetnek még sem kikötője, sem reptere nem volt, nem lehetett fogni a portugál tévét, nem működött egyetem, az azoriak többsége pedig mezítláb járt" - szolgált magyarázatul az akkori tömeges emigrációra nemrég Carlos César, az autonóm kormány feje. Mára az elvándorlás lényegében megszűnt, ami az életszínvonal növekedése mellett néhány kormányzati intézkedésnek is tulajdonítható. Különböző adókedvezményekkel, a fiatal vállalkozók támogatásával igyekeznek nemcsak megtartani a helyieket, hanem betelepülőket is a szigetekre csábítani.

A tejéről és tejtermékeiről híres Azori-szigeteken szinte mindenhol legelésző szarvasmarhákat látni. A nedves időjárásnak és az enyhe klímának köszönhetően az egész évben friss zöldtakarmánnyal táplálkozó állatok teje és húsa kiváló minőségű. Portugália tejtermelésének 30 százaléka, közel 500 ezer tonna származik a szigetekről, és jócskán jut exportra is: a helyi sajtot a futballsztár Pauleta - a Paris Saint-Germain és a portugál válogatott azori születésű játékosa - népszerűsíti. A szigetlakók fő bánata, hogy a Brüsszel által megszabott 1,8 millió tonnás portugál tejkvóta miatt kénytelenek korlátozni a termelést. "Mivel nem termelhetünk többet, a tejtermékek minőségét fokozzuk, az előállítási költségeket pedig csökkentjük" - fejtegette a taktikát a HVG-nek Sergio Ávila, a regionális kormányfő helyettese. Az eddig főleg élő szarvasmarhát exportáló régió szeretné növelni hús- és halexportját is. A szigeteken több egzotikus növény terem, és - Európában egyedülálló módon - teatermesztés is folyik, dohányból pedig kubai szakemberek segítségével sodornak szivart. A mezőgazdaság mellett az utóbbi években egyre nagyobb a szerepe a turizmusnak. Tavaly a vendégéjszakák száma 1 millió volt, jövőre 20 százalékkal többre számítanak, ezért egy sor új szálloda és golfpálya mellett óceánjáró luxushajók fogadására alkalmas kikötő is épül.

A szigeteken az egy főre jutó 11 475 eurós GDP a portugál átlag 85 százaléka, a munkanélküliség 4 százalék, míg Portugáliában 7. Ávila azonban arra a legbüszkébb, hogy míg Lisszabon 6 százalék körüli költségvetési hiánnyal küszködik, a szigetek büdzséje egyensúlyban van. A régió egyébként központi támogatásban részesül, költségvetésének 21 százalékát (tavaly 1,15 millió eurót) a lisszaboni kormánytól kapja.

Az Azori-szigetek és a szintén Portugáliához tartozó Madeira mellett a spanyol Kanári-szigetek és négy, Franciaországhoz tartozó terület alkotja az EU úgynevezett ultraperiferikus régióját. E címen az Azori-szigetek évi 7 millió euró támogatáshoz jut, és kedvezményesen - csupán 15 százalékos saját résszel - veheti igénybe a felzárkóztató pénzalapokat, amit főleg környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítanak.

A sok szempontból hátrányos földrajzi helyzetnek előnyei is vannak: az Amerika és Európa közt félúton lévő szigetcsoport stratégiai fontosságú az USA számára. A Terceira szigetén lévő katonai támaszpontra minden nagyobb nemzetközi konfliktus idején fontos szerep hárul. A helybéliek az iraki háború előtti hetekben már észlelték a megnövekedett forgalmat Lajes támaszpontján, de ott került sor a háború megindítása előtt George W. Bush amerikai elnök, Tony Blair brit és José María Aznar spanyol, valamint - a házigazda szerepében - José Manuel Barroso akkori portugál kormányfő csúcstalálkozójára. Portugália egyébként nem kap ellenszolgáltatást a támaszpont használatáért, a megegyezés "tudományos, technikai" együttműködésről szól. A támaszpont ezer helybélinek ad ugyan munkát, de sokan panaszkodnak, hogy az amerikaiak csak az utóbbi időben hajlandók a régió termékeiből is fogyasztani - azelőtt még a vizet is otthonról hozták -, míg a bázis szemetét a helyi önkormányzat kénytelen ellenszolgáltatás nélkül feldolgozni.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hatalmas orosz zászlót raktak ki a Salisbury katedrális oldalán felállított állványzatra

Hatalmas orosz zászlót raktak ki a Salisbury katedrális oldalán felállított állványzatra

Timmermans: Orbán álljon ki a saját döntéseiért

Timmermans: Orbán álljon ki a saját döntéseiért

Új tengeralattjárót mutatott be az iráni haditengerészet

Új tengeralattjárót mutatott be az iráni haditengerészet

Megvan az első magyar GDPR-büntetés

Megvan az első magyar GDPR-büntetés

Az eddigi legerősebb és legszebb telefonjával válaszol a Xiaomi a Galaxy S10-re

Az eddigi legerősebb és legszebb telefonjával válaszol a Xiaomi a Galaxy S10-re

Szakad a brit Munkáspárt? Hét képviselő lépett ki belőle

Szakad a brit Munkáspárt? Hét képviselő lépett ki belőle