Bár az iraki kurdok többsége önállóságot szeretne, és politikusaik gyakran sürgetik a függetlenség kikiáltását, az iraki Kurdisztán kiválásának egyelőre nem adottak a feltételei.

Az iraki Kurdisztán ki fogja hirdetni függetlenségét - fenyegetőzött Necsirvan Barzáni, az iraki kurd autonóm terület kormányfője, válaszul arra, hogy Huszein Sahrisztáni bagdadi olajminiszter közölte: a központi kormány nem tekinti kötelezőnek magára nézve a kurdok által külföldi olajcégekkel aláírt szerződéseket. A kurdisztáni regionális kormány arra hivatkozik, hogy Irak tavaly elfogadott alkotmányának 115-ös cikkelye olaj- és gázügyekben a helyi kormányzatot részesíti előnyben a központival szemben. Sőt, teszik hozzá a kurdok, az alaptörvény csak a működő olajmezőkről rendelkezik, az újakról nem.

A kurd függetlenség az iraki politika egyik legkényesebb kérdése. Az arab honfitársaik többségénél katonailag és gazdaságilag is jóval szervezettebb kurdoknak aligha okozna komoly nehézséget, hogy kilépjenek a polgárháborútól meggyengült Irakból. Kormányuk azonban hivatalosan egyelőre nem követel függetlenséget, és a föderatív rendszert támogatja. Elemzők szerint az önálló Kurdisztán emlegetése puszta politikai retorika, aminek célja, hogy eltereljék a figyelmet a mind polarizáltabb társadalom feszültségeiről.

A függetlenségnél egyelőre aktuálisabb kérdés, hol húzódjon a jelenleg három északi kurd tartományból - Dohukból, Erbilből és Szulejmániából - álló, saját alkotmánnyal, törvényhozó és végrehajtó szervekkel, illetve a 250 ezres legendás pesmerga haderővel rendelkező autonómia határa, amely nyilvánvalóan egy esetleges későbbi kurd állam területét is kijelölné. A kurdoknak - erősödő gazdasági és politikai befolyásuk révén - ugyanis sikerült beilleszteniük az új iraki alkotmányba egy paragrafust, miszerint 2007 végén népszavazást kell tartani a hovatartozásról olyan területeken, amelyeket Szaddám Huszein volt iraki elnök arabosítási programja előtt állítólag kurdok laktak.

A "területen kívüli területeknek" nevezett régiók közé tartozik például az olajban gazdag Kirkuk, amely a kurd alkotmánytervezetben már az autonómia elidegeníthetetlen részeként szerepel, és amelyet a regionális kormány térképein is feltüntetnek. A területi követelések alkudozásokra is jók. Kérdéses ugyanis, hogy a kurd kormány valóban igényt tart-e például a vahabita arabok egyik fészkének számító, vegyes lakosságú Moszulra. Vagy mit kezdene a szír határ mentén húzódó kopár Szindzsár-hegységgel, amelyet ugyan kurdok laknak, de az anyaországtól elvágja az arabok által lakott Mezopotámiai-síkság, illetve a háborús hírekben gyakran szereplő, turkománok lakta Telefer. Bár a bagdadi parlament döntése értelmében össze nem függő területek is alkothatnak egy régiót a föderációs államban, a gyakorlatban ez nehezen megvalósítható.

A kurd függetlenedést leginkább a szunnita arabok nézik rossz szemmel. A már létező kurd autonómia példájára ugyanis a síita arabok - több déli tartományból - maguk is regionális kormányzatot alakíthatnak, ami idővel akár Irak széthullásához is vezethet. Ezt nemcsak nemzeti öntudatuk bánná, de a zsebük is: az iraki olajmezők javarészt az északi kurd és a déli síita területeken fekszenek. Az arabok szerint egyébként szó sincs arról, hogy Kirkuk kurd vidék lenne, és határozottan tiltakoznak az "arabtalanítási" kísérletek ellen. Ráadásul Törökországban is váltig hangoztatják, hogy Kirkuk történelmi török város.

Bár a 2004. februári, illetve 2005. januári nem hivatalos népszavazásokon a kurd lakosság egyöntetűen a függetlenség mellett voksolt, az álom és a megvalósítás között mély szakadék húzódik. Ahogy Fuád Huszein, Maszúd Barzáni kurd államfő tanácsadója a HVG-nek rámutatott, a kurd függetlenségnek két nagy akadálya van: Törökország és Irán. Mindkét ország attól retteg, hogy egy önálló kurd állam elszakadási kísérletetekre késztetné saját, helyzetével nem éppen elégedett kurd kisebbségét. Irán inkább a színfalak mögött áskálódik - például az Anszar al-Szunna szélsőséges vahabita terrorszervezetet támogatva -, Törökország pedig nyíltan, olykor fegyverrel is igyekszik beavatkozni.

A törököknek a beavatkozás ürügyéül szolgál, hogy a törökországi Kurd Munkapárt (PKK) gerillaszervezet bázisokat épített ki az iraki-iráni határon magasodó Kandil-hegység taposóaknákkal zsúfolt hágóin. Állítólag innen csapnak át időről időre Törökországba, amely a gerillák megfékezését az iraki kurd kormánytól várná el. A törökök augusztusban jelentős csapatösszevonásokat hajtottak végre a határ mentén, de a kurdokat még kínosabban érintette, hogy gyakorlatilag hetekre lezárták a határt az olajszállító kamionok előtt, tüntetésekbe torkolló energiaválságot idézve elő Kurdisztánban.

A kurdoknak egyetlen esélyük van az önállósodásra Huszein szerint: az USA. Ha a politikai helyzet úgy hozná, hogy Washington kedvezően tekintene egy - vele egyértelműen szövetséges - kurd állam létrehozására, akkor ezt minden bizonnyal keresztül is tudná vinni. Nem csoda, hogy Kurdisztánban előkelő bánásmódban részesül minden amerikai, sőt az USA hadseregének területeket is felajánlottak két katonai reptér építésére. Washington azonban egyelőre semmi jelét nem adja egy önálló kurd állam támogatásának.

Az önállóságnak belső akadályai is vannak. Még a gazdasági túléléshez létfontosságú kirkuki olajmezők megszerzése esetén is felettébb kétséges egy önálló Kurdisztán életképessége. Akárcsak a síiták, a kurdok sem egységesek, a politikát áthatja a törzsi, etnikai és nyelvi megosztottság. A két fő kurd párt, a kurmandzsi nyelvjáráshoz tartozó északiakat képviselő, Barzáni vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP), illetve a szoránit beszélő déliek Dzsalál Talabáni által irányított Kurdisztáni Hazafias Uniója (PUK) évtizedeken át hadakozott egymással, még az autonómia ENSZ-védernyő alatti 1992-es létrehozása után is.

Bár a két párt Irak 2003-as amerikai inváziója előtt összefogott és "unifikációs egyezményt" írt alá, a színfalak mögött továbbra is folyik a küzdelem a politikai és gazdasági hatalomért, időnként abszurd helyzeteket teremtve. A kurd kormánynak nem kevesebb mint 36 minisztere van, a négy legfontosabb tárcát - bel-, pénz-, igazság- és hadügy - például megkétszerezték, hogy mindkét pártnak legyen sajátja. Tévéből, rádióból és egyetemből is létezik KDP- és PUK-verzió, utóbbiakban még a mesterkurzusra való felvételnek is előfeltétele a párttagság. A két párt befolyása az élet szinte minden területére kiterjed: míg a KDP és a PUK területeiről a világ bármely pontjára lehet telefonálni, az északi Korek hálózat mobiljairól nem érhetők el a déli Asia Cell készülékei.

SPÄT ESZTER / ERBIL

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Világ

Zászlóbontás

Minden középületről távolítsák el az iraki zászlót, a Szaddám Huszein-éra szimbólumát, és helyére tűzzék ki a...

Cserbenhagyta a bajba jutott lakáshiteleseket a bank – inkább új hiteleket helyez ki a tartalékból

Cserbenhagyta a bajba jutott lakáshiteleseket a bank – inkább új hiteleket helyez ki a tartalékból

Rengeteg technikai kritériuma lehet a 2,5 millióval támogatott 7 üléses autóknak

Rengeteg technikai kritériuma lehet a 2,5 millióval támogatott 7 üléses autóknak

Az első arab védelmi miniszternő a libanoni kormányban

Az első arab védelmi miniszternő a libanoni kormányban

Sajátos razziát kezdett a rendőrség, ezért a jelenetért 4 hónapra ugrott a jogosítvány

Sajátos razziát kezdett a rendőrség, ezért a jelenetért 4 hónapra ugrott a jogosítvány

Ön mennyi fogkrémet nyom a fogkeféjére? És a gyerekének? Baj, ha túl sokat

Ön mennyi fogkrémet nyom a fogkeféjére? És a gyerekének? Baj, ha túl sokat

OLAF-ügyek: Polt Pétert raportra hívják az Európai Parlamentbe

OLAF-ügyek: Polt Pétert raportra hívják az Európai Parlamentbe