Amolyan békehírnökként érkezett George W. Bush amerikai elnök Izraelbe és a palesztin területekre, az Öböl menti országokban viszont igencsak harciasan szállt szembe Iránnal.

Mindketten rajonganak a sportért és a jó szivarokért. Egyaránt népszerűtlenek saját hazájukban, és úgy érzik, az egész világ ellenük van. Fanatikusak a terrorizmus elleni harcban, és elszántan figyelmeztetnek a szélsőséges iszlám veszélyeire. Az utóbbi két évben személyes, mondhatni baráti kapcsolat szövődött Ehud Olmert izraeli kormányfő és George W. Bush között, amit csak megerősített az amerikai elnök múlt heti izraeli látogatása, nyolcnapos közel-keleti körútjának első állomása. A focifanatikus Olmert futball-labdát és sporttáskát kapott ajándékba, a túrabicikliző Bush pedig az izraeli kerékpár-válogatott mezét, és hozzá egy műholdas navigációs készüléket, amelynek kijelzőjén bekapcsoláskor ez olvasható: "Barátomnak, George Bushnak. Sportolótól sportolónak. Jó túrázást!"

A kettejük közti bizalom lehet a záloga annak, hogy elérjék, ami más vezetőknek évtizedeken át nem sikerült: békét teremteni izraeliek és palesztinok között. Olmert számára e kapcsolat legfontosabb pillére, hogy Bush mélyen elkötelezettnek mondja magát Izrael biztonsága mellett. Az izraeli kormányfő abban is bízik, hogy az amerikai elnök nem gyakorol rá nyomást olyan kompromisszumok meghozatalért, amelyek sebezhetővé tennék a zsidó államot.

Bush - aki eddigi hét elnöki évében nem foglalkozott az izraeli-palesztin konfliktussal - azóta fogékony az izraeli biztonsági aggodalmakra, hogy még texasi kormányzóként 1998-ban elvitték egy helikopterkirándulásra. Akkori vendéglátója, Benjamin Netanjahu kormányának külügyminisztere, az immár két éve kómában fekvő Ariel Saron a többórás út alatt megmutatta neki Izrael stratégiai- földrajzi sebezhetőségét, illetve a terrorveszélyt a ciszjordániai terepen, ahol a magasból jól láthatóan egymást követik a zsidó telepek és a palesztin települések.

A békekötés nehézségeit Bush most a földön is tapasztalhatta. Az időjárási viszonyok miatt autóval utazott Jeruzsálemből Rámalláhba, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnökkel találkozott, így láthatta az őrtornyokkal és drótkerítéssel tarkított biztonsági falat, a palesztinok mozgását korlátozó ellenőrző pontokat, a zsidó kolóniákon épített piros tetős lakóházakat. "A 45 autóból álló kocsioszlopom megállás nélkül átjutott, de nem vagyok benne biztos, hogy az átlagember is ilyen szerencsés" - mondta félig viccesen, félig komolyan az amerikai elnök.

Nem csak ezzel igyekezett jó pontokat szerezni Bush az iránta igencsak bizalmatlan palesztinoknál. Az Abbásszal tartott sajtótájékoztatón leszögezte, Izraelnek véget kell vetnie a "negyvenévi megszállásnak" - e kifejezést amerikai elnöktől ritkán hallani az 1967-ben elfoglalt arab területek státusára vonatkozóan. Bush egyértelművé tette, hogy a megoldásnak a két állam elvén kell alapulnia, hozzátéve, a megegyezés nem sokat ér, ha nem határozzák meg a végső határokat, és nem rendezik a palesztin menekültek, illetve Jeruzsálem kérdését. Elutazása előtt azért is megrótta Izraelt, mert folytatódtak a telepesítések.

Hiába próbál Bush igazságos közvetítőként fellépni, számos akadály tornyosul az idén remélt békekötés előtt. Palesztin tisztviselők és külföldi diplomaták szerint Olmert - jobboldali koalíciós partnerei távozásától tartva - a formális, konkrét békeszerződés helyett egyelőre inkább egy elveket tartalmazó keretmegállapodásra törekszik, ami viszont minden bizonnyal tovább gyengítené Abbász politikai túlélési esélyeit. Az izraeli kormányfőre ráadásul újabb csapást jelenthet a balul elsült 2006-os libanoni háborúról készült vizsgálat január végén várható zárójelentése. Bush elismerte azt is, nem világos, hogy mi lesz az Izrael és az USA által bojkottált Hamász uralma alatt lévő Gázai övezettel, ahonnan az iszlamista mozgalom tavaly nyáron kergette el az Abbász vezette Fatahot. Hétfőn mindenesetre Ahmed Korei volt palesztin kormányfő és Cipi Livni izraeli külügyminiszter megkezdte az esetleges békeszerződés legfőbb kérdéseinek a megvitatását.

Ettől függetlenül újra fellángolhat az erőszak, amely takarékon most is folyik a Gázai övezetben. Január első hetében egy palesztin rakéta minden továbbinál messzebbre repült, elérve a Gázai övezettől 17 kilométerre lévő Askelont, de sebesülést vagy kárt nem okozott. Az izraeli hadsereg által a Hamász milicistái ellen a tengerparti sávban végrehajtott rajtaütések során az utóbbi hetekben több palesztin halt meg. A Hamász vezette hatóságok tovább korlátozták az áramszolgáltatást, így ez Gáza egyes részein legfeljebb napi 12 órára csökkent. A palesztinok az izraeli fűtőanyag-korlátozásokkal magyarázzák a megszorításokat. Izrael tavaly októberben kezdte csökkenteni a szállításokat egy szankciócsomag részeként, amellyel a zsidó állam nyomást akar gyakorolni a Hamászra a rakétatámadások leállítása érdekében.

Bush közel-keleti útjának másik célja volt, hogy megnyerje a Perzsa-öböl arab monarchiáit, lépjenek fel egységesen Irán ellen, amelyet az amerikai elnök ismét a világot fenyegető legnagyobb veszélynek nevezett. A meggyőzés azonban aligha lesz könnyű, az USA hagyományos szövetségeseinek számító szunnita arab államok ugyanis csalódtak a Bush-kormány zavaros külpolitikájában. Az afganisztáni és az iraki háború révén megbuktak a Teherán-ellenes kormányok, ami növelte a síita Irán befolyását, Libanon újra a polgárháború felé sodródik, ahogy a Nyugat által támogatott bejrúti kormány és az Irán-barát Hezbollah vezette ellenzék képtelen megállapodni a hatalomról, a palesztinok pedig megosztottabbak, mint korábban bármikor.

A saját útjukat kezdték járni ezért a térség arab országai. Abdullah szaúdi király tavaly márciusban először fogadta Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnököt, akit Rijád decemberben - az első iráni államfőként - hivatalosan meghívott a muszlimok mekkai zarándoklatára, a haddzsra. Katar ugyancsak decemberben először hívta meg az iráni vezetőt a hat arab monarchiát tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) csúcsértekezletére. Ahmadinedzsád tavaly novemberben ellátogatott Bahreinbe is, ahol a lakosság többsége - a GCC-n belül egyedüliként - síita. Bahrein egyúttal az amerikai haditengerészet ötödik flottájának otthona. Mostani bahreini vizitje során Bush fel is kereste az egységet, és együtt reggelizett az ott szolgáló haditengerészekkel.

Az Öböl-államok mindazonáltal aligha lazítanak az USA-hoz fűződő szoros kapcsolataikon, hiszen az USA a legfőbb fegyverszállítójuk, egyúttal biztonságuk garantálója is. Másrészt inkább kivárják az idei amerikai elnökválasztást, mint hogy Washington kedvéért sietve stratégiát váltanának Iránnal kapcsolatban.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Nézőpontok

Az izraeli-palesztin béke esélyeiről nyilatkozott a HVG-nek Ariel Herow, Benjamin Netanjahu volt izraeli...

Egy felmérés szerint nem lesz RMDSZ-es EP-képviselő

Egy felmérés szerint nem lesz RMDSZ-es EP-képviselő

Leállították a Paksi Atomerőmű egy újabb blokkját

Leállították a Paksi Atomerőmű egy újabb blokkját

Komoly bajban van a Vapiano

Komoly bajban van a Vapiano

A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

A bankokat segíthették a bíróságok a devizahiteles perekben

Itt az új Opel Corsa, a villany

Itt az új Opel Corsa, a villany

A magyarok többsége szerint az oroszok jó hatással vannak ránk

A magyarok többsége szerint az oroszok jó hatással vannak ránk