A régi uralkodó párt tagjainak rehabilitálása a kibontakozás felé mutat Irakban, az egyre kiélezettebb síita belharc viszont megakaszthatja a gazdasági fejlődéssel kecsegtető rendeződést.

Látványos gazdasági növekedésre számítanak az idén Irakban, s a reményeket a biztonsági helyzet utóbbi hónapokban tapasztalt javulása is táplálja. Az IMF szinte vágtató, 7 százalékot meghaladó növekedést jósol a tavalyi 1,3 után. A pénzintézet bizalmát jelzi, hogy nemrég 744 millió dolláros, 15 hónapra szóló hitelt hagyott jóvá, amelyet Bagdad a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a kulcsfontosságú olajszektorban történő beruházásokra fordíthat. Nem lesz gond az IMF szerint az inflációval sem, a pénzromlás ütemét a tavalyi 64 százalékról akár 12-re is le lehet szorítani.

A túl optimistának tűnő előrejelzések 57 dolláros hordónkénti olajáron alapulnak, márpedig a fekete arany világpiaci átlagára az idén szakértők szerint 90 dollár körül alakulhat. Tavaly épp a duplájára emelkedett olajárból származó bevételek ellensúlyozták Irakban az első félévben tapasztalt termeléskieséseket. Az erőszak enyhülése a második félévben pedig már a gazdaság élénküléséhez is hozzájárult, így az arab ország devizatartaléka 2007-ben közel 7 milliárd dollárral, 27 milliárdra nőtt.

A kibontakozást segítheti, hogy az iraki parlament - pár nappal az IMF közlése előtt - megtette az első jelentős lépést a politikai rendezés felé. Hosszú vajúdás után a törvényhozás elfogadta a néhai Szaddám Huszein által vezetett Baath Párt több százezer tagjának rehabilitálását. Az amerikai megszálló hatóságok 2003-ban a múlt rendszer teljes felszámolása érdekében tiltották ki a baathistákat a kormányhivatalokból, de Washingtonban később belátták, túllőttek a célon. A főként szunnitákból álló egykori párttagokból formálódott ugyanis az ellenállás egyik magja. E lázadó erő semlegesítéséhez járulhat hozzá a most elfogadott, a családtagokkal együtt milliókat érintő törvény.

A minisztériumok ugyanarra a posztra vagy ugyanolyan rangú állásba kötelesek visszavenni a Baath Párt elbocsátott tagjait. Egyetlen megszorítás, hogy a tízszintű párthierarchia legfelső négy fokán állt aktivistákat viszont mostantól sem foglalkoztathatja a kormány, de ők - a korábbi rendelkezéseket eltörölve - kérhetnek nyugdíjat az állami alkalmazásban eltöltött évekre. A törvény egyik fontos pontja, hogy az ötödik szinten állók - vagyis a párttagság "középosztálya", mintegy félmillióan - magas rangú kormányzati pozíciókhoz juthatnak.

Az egykori baathisták mégis panaszkodnak, semmi kedvük visszamenni ugyanis a síiták által vezetett minisztériumokba. Egyesek attól félnek, a törvény pusztán a bosszút forralók műve, és csalétek, hogy a baathisták előjöjjenek rejtekhelyükről. Pedig a rehabilitálás fontos jelképes üzenete, hogy a szunnita elitnek helye van a síita többség által vezetett politikai rendben.

A törvény egyúttal hozzájárulhat a nemzeti egység érzésének újraépítéséhez a 2006-ban és 2007 első felében a polgárháború szélére sodródott az országban. A Núri al-Maliki kormányából tavaly kilépett legfőbb szunnita pártszövetség, az Iraki Egyetértés Frontja máris jelezte, hogy visszatér a koalícióba. A csapaterősítésre épült, egy éve kezdődött új amerikai katonai stratégia célja éppen az volt, hogy az al-Káida-féle terrorizmus felszámolása, az ellenállás legyűrése és a síita-szunnita szektaharcok mérséklése révén lehetőség nyíljon politikai kompromisszumok meghozatalára, ami megszilárdíthatná a biztonságot.

A baathistákról szóló törvény csak az első lépés a politikai rendezés felé. A másik két fontos kérdés egyike az iraki olajvagyon síiták, szunniták és kurdok közti felosztása, amiről immár két éve folynak - egyelőre reménytelennek tűnő - alkudozások. A rehabilitációs törvény elfogadásának napján ráadásul vallási és ideológiai határokat áttörve több párt paktumot kötött arról, hogy az olajlelőhelyek ellenőrzése a bagdadi kormány hatáskörébe tartozzon, miközben északon a kurdok gyakorlatilag saját kezükbe vették a kutatást és a kitermelést.

A paktum aláírói közt található a nacionalista és vehemensen Baath-ellenes Moktada al-Szadr síita mozgalma, a szintén síita, de világi és volt baathista Ijád Allavi pártja, valamint a szunnita Szaleh al-Mutlah baathisták jogaiért küzdő frakciója. A fura szövetségnek száz helye van a 275 tagú parlamentben, ami elég lehet a Maliki-kormány megbuktatásához, mivel a miniszterelnök kurdokkal kötött szövetsége is inog éppen az olaj ellenőrzéséről szóló vita miatt.

A nemzeti megbékélés harmadik eleme az állam föderációs berendezkedése, illetve az erről határozó tartományi választások. Az autonóm északi kurd régió tavaly decemberre tervezte a népszavazást a három tartomány státusáról, illetve a kurdok által követelt északi olajközpontról, Kirkukról. A referendum azonban elmaradt, ami újabb súrlódást okozott a kurdok és Maliki között. Hasonló feszültséget kelthet a kilenc déli síita tartomány autonómiájáról áprilisra tervezett népszavazás. Az iraki nacionalistaként fellépő, USA-ellenes Szadr ellenzi a különválást, míg Maliki kormányának egyik legnagyobb síita pártja, az Abdulaziz al-Hakim vezette és Washington fő síita szövetségesének számító Iraki Iszlamista Legfelső Tanács egy déli miniállamot szeretne kialakítani.

A szegényebb rétegek körében népszerű Szadr és a vallási elit által elfogadott Hakim között ádáz harc dúl a dél ellenőrzéséért, amit személyi rivalizálás, osztályérdekek és ideológiai ellentétek is tetéznek. Úgy tűnik, az iraki konfliktus természetét már inkább a vallási közösségeken belüli küzdelem, mint a megszállás elleni felkelés határozza meg. Az amerikai offenzívával megváltozott a hatalmi egyensúly, Bagdadban például jelentősen gyengült Szadr híveinek befolyása, akik most a délre összpontosítanak. A szunniták és a síiták közti erőszak enyhülése is oda vezetett, hogy mindkét közösségben felerősödött a vetélkedés a vezető helyért.

A síita belharcok leginkább Nedzsefben érzékelhetők, amely a Huszein-éra alatti poros, konzervatív városból mára az autonómiára törekvő síita dél vitathatatlan központjává fejlődött, állandó versenyben állva a másik szent várossal, Kerbalával. Nedzsefben található Mohamed próféta vejének, a síiták pártját megalakító Ali imámnak a sírhelye, a világ egyik legjelentősebb síita zarándokhelye. Évente több mint 1 millió zarándok érkezik a környékbeli szent helyekre, mindez komoly gazdasági és politikai hatalommal ruházta fel a várost. Nedzsefben és délen egyre több szó esik a Bagdadtól való közigazgatási függetlenségről - ami alapvetően alakíthatja Irak jövőjét.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Párhuzamok

Számos hasonlóságot találnak szakértők a vietnami és az iraki háború között.

Putyin trollhadserege is készül az EP-választásra

Putyin trollhadserege is készül az EP-választásra

A Fidesz nem megy el az antirasszista minimumról szóló összpárti beszélgetésre

A Fidesz nem megy el az antirasszista minimumról szóló összpárti beszélgetésre

Nem duplázódik a családtámogatás összege, ha ikrek születnek

Nem duplázódik a családtámogatás összege, ha ikrek születnek

Mentőt kellett hívni Lagzi Lajcsihoz

Mentőt kellett hívni Lagzi Lajcsihoz

Gyűszűt soha nem koptatott, de új üzleti modellel törne be a divatvilágba Rihanna

Gyűszűt soha nem koptatott, de új üzleti modellel törne be a divatvilágba Rihanna

Hiába ígérték, nem kapjuk meg júliustól öt másodpercen belül a banki utalást?

Hiába ígérték, nem kapjuk meg júliustól öt másodpercen belül a banki utalást?