Éppen harmincöt éve, 1973.

Éppen harmincöt éve, 1973. január 15-én jelentette be Richard Nixon amerikai elnök, hogy az USA beszünteti az Észak-Vietnam elleni harcokat, január 27-én pedig aláírták a párizsi békemegállapodást, amely tűzszünetet hirdetett a kommunista észak és az USA-barát dél között, egyúttal előírta a hadifoglyok szabadon bocsátását, rendelkezett Vietnam területi integritásának megőrzéséről és parlamenti választások megtartásáról. Úgy tűnt, a vietnami konfliktusba 1963-ban fegyveresen beavatkozó Washington presztízsveszteség nélkül zárhatja le a háborút. Ám 1974 decemberében az északiak megsértették a megállapodást, átütő offenzívát indítottak, és mivel a Watergate-botrány miatt augusztusban lemondásra kényszerült Nixont követő Gerald Ford kormánya - kongresszusi támogatás hiányában - magára hagyta szövetségeseit, a vietkong elfoglalta Saigont, ahonnan az amerikai követség utolsó munkatársait 1975. április 30-án a végső pillanatban evakuálták helikopterrel a misszió épületének tetejéről, egyfajta szimbólumaként az USA megalázó vereségének.

Megismétlődhet-e a kudarc - merül fel egyre gyakrabban a kérdés Irak kapcsán, ahol felcsillant a remény valamiféle rendezésre az erőszak utóbbi hónapokban tapasztalt (egyes becslések szerint 60-70 százalékos) csökkenése révén. A távozási stratégiáról nemrég a Nixon külügyminisztereként annak idején a párizsi megállapodásról tárgyalt Henry Kissinger is kifejtette véleményét. Szerinte a vietnami fiaskó oka az amerikai társadalom megosztottsága volt, a kongresszus ezért akadályozta meg katonai erő alkalmazását a párizsi alku betartása érdekében, és ezért állította le a dél-vietnami kormánynak nyújtott segítséget. Kissinger ezért úgy véli, az Irakban is szükségszerű politikai megoldáshoz és katonai kitartáshoz elengedhetetlen a washingtoni kétpárti egyetértés.

A rendezési folyamat ugyanakkor nem húzódhat el addig a pontig, amikor az amerikai közvélemény - mint végül Vietnam esetében - már semmiféle háborús elkötelezettséget nem visel el. Kezdetben a vietnami és az iraki háborút is támogatta az amerikai sajtó és a közvélemény, ám a harcok elhúzódása, a borzalmak és az amerikai visszaélések miatt a média mindkét esetben tiltakozni kezdett. Egyúttal fokozatosan csökkent a kormányok szavahihetősége, különösen, hogy győzelemként állították be a nyilvánvaló kudarcokat. A háborút ellenző közvélemény és az ellenzék mindkét esetben egyre harsányabban kezdte követelni a katonák mihamarabbi visszahívását.

A másik kulcskérdés a kivonulás ütemezése lehet. Nixon 1969-1972 között több mint félmillió amerikai katonát rendelt haza, lényegében megszüntetve az amerikai szárazföldi haderőt Vietnamban, abban bízva, hogy a déliek hadserege amerikai légi segítséggel megállja majd a helyét. Így is történt: Saigon 1972-ben visszaverte Hanoi offenzíváját, megteremtve ezzel a párizsi alku feltételeit. Egy évvel később abból lett a baj, hogy az USA teljesen hátat fordított volt szövetségesének. Kissinger szerint katasztrofális lenne egy gyors iraki kivonulás, és a vietnami példából tanulva nem szabad határidőt szabni az amerikai katonai jelenlét teljes megszüntetésének. Bár George W. Bush amerikai elnök még az idén szeretne 20 ezer katonát hazahívni a 160 ezres állományból, Washington és Bagdad júliusra olyan paktumot kíván tető alá hozni, amely rendezné a két ország hosszú távú stratégiai kapcsolatait, így az Irakban állomásozó amerikai katonák jogi státusát. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter szerint egyúttal kivonulási menetrendet is tartalmazna. Bush egy minapi interjúban mindenesetre úgy fogalmazott: az amerikai jelenlét akár még egy évtizedig is eltarthat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Kacskaringós kiút

A régi uralkodó párt tagjainak rehabilitálása a kibontakozás felé mutat Irakban, az egyre kiélezettebb síita belharc viszont megakaszthatja a gazdasági fejlődéssel kecsegtető rendeződést.

„Nekem, te ne ugass, vau, vau, vau” – újra összeáll Nagy Feró ős-Bikinije

„Nekem, te ne ugass, vau, vau, vau” – újra összeáll Nagy Feró ős-Bikinije

Itt vannak a részletek a nagyszülői gyedről

Itt vannak a részletek a nagyszülői gyedről

Nem fizeti a szomszéd a társasházi közös költséget, a vízdíjat? Van megoldás!

Nem fizeti a szomszéd a társasházi közös költséget, a vízdíjat? Van megoldás!

Megindokolta a kormány, miért vette le a Hajógyári-szigetet a világörökségi listáról

Megindokolta a kormány, miért vette le a Hajógyári-szigetet a világörökségi listáról

Pont a rendőrautót sikerült szabálytalanul megelőznie ennek az autósnak – videó

Pont a rendőrautót sikerült szabálytalanul megelőznie ennek az autósnak – videó

Ha ezt Strache előbb tudta volna: így ellenőrizheti, hogy be van-e kamerázva az Airbnb-je

Ha ezt Strache előbb tudta volna: így ellenőrizheti, hogy be van-e kamerázva az Airbnb-je