A Kínához fűződő kapcsolatok megújítását ígéri Ma Jing-csiou tajvani elnök, ám Tajpej kezében egyre kevesebb ütőkártya marad Pekinggel szemben.

Nauru, Burkina Faso, Palau vagy Szváziföld államfője, illetve uralkodója sehol másutt nem érezheti magát olyan fontos ország vezetőjének, mint a Taipei Arena sportcsarnokban, ahol a múlt kedden Ma Jing-csiou tajvani elnök beiktatási ünnepségét tartották. Küldöttségüket a ceremóniamester hangos köszöntése és a közönség tapsa fogadta, és kényelmes fotelekben, az első két sorban foglaltak helyet. Tajvan ugyanis mindössze 23 állammal - Európából egyedül a Vatikánnal - áll diplomáciai kapcsolatban, így mindegyiket igyekszik megbecsülni, nehogy átálljanak a Kínai Népköztársaság oldalára.

Az első sajtótájékoztatóját külföldi újságírók - köztük a HVG tudósítója - előtt tartó, harvardi tanulmányai nyomán a kérdésekre kifogástalan angolsággal válaszoló Ma némi szarkazmussal elismerte: tajvani elnökként kevés országba utazhat, és a nemzetközi elszigeteltség fokozódásának megállítását a Kínához fűződő kapcsolatok javításától reméli. A viszony elődje, a Tajvant nyolc éven át irányító, a márciusi választások óta ellenzéki Demokratikus Haladó Párt (DPP) vezetője, Csen Suj-pian hivatali ideje alatt jutott mélypontra. Csen - akit korrupció gyanúja miatt máris vizsgálat alá vontak - ugyanis Tajvan függetlenségének kimondását pedzegette, amire Peking minden korábbi kapcsolatépítést befagyasztott, és törvényben rögzítette az erő alkalmazásának lehetőségét.

Ma - aki a hivatali esküt a polgárháborút 1949-ben elvesztő és Tajvan szigetére menekült Csang Kaj-sek portréja előtt mondta el - a status quo fenntartása mellett tette le a voksot, hangsúlyozva, hogy sem az újraegyesítésről, sem a függetlenség kimondásáról, sem erő alkalmazásáról nem lehet szó. A tárgyalások alapját pedig az úgynevezett 1992-es kompromisszum újraélesztése jelenti - tette hozzá -, amely szerint Tajpej és Peking is az egy Kína elv híve, ám elfogadják, azt másképp értelmezik. A kétoldalú viszony alapkérdését az együttműködés érdekében zárójelbe tevő alkut - magyarázta a HVG-nek a kormány információs hivatalának munkatársa - nem rögzítették írásban, létét csupán a kapcsolatok építéséért felelős szervezetek, a tajpeji SEF, illetve a pekingi ARATS levélváltásai tanúsítják.

Az új idők jeleként a héten Kínában tárgyal Vu Po-hsziung, a - kisebb koalíciós partnereivel háromnegyedes, alkotmányozó parlamenti többséggel bíró - Kuomintang (KMT) elnöke, aki Hu Csin-tao pártfőtitkár-államfővel is találkozik. Ő az első tajvani pártvezér, aki 1949 óta Kínába utazik, és megbeszéléseitől azt remélik, pont kerül a bizalomerősítő nyitólépésre, majd júliusban beindulhatnak a közvetlen légi teher- és utasszállító járatok. Kína és Tajvan között jelenleg csak Hongkong közbeiktatásával van légi közlekedés, júliustól viszont a hétvégi charterforgalomban akár napi 3 ezer kínai turista is érkezhet. Laj Sin-jüan, a népi Kína ügyeivel foglalkozó tajvani kormányzati szervezet miniszteri rangú vezetője pénteki sajtóértekezletén hozzáfűzte: hamarosan lehetővé teszik a kínai jüan átváltását tajvani dollárra, és elképzelhetőnek nevezte, hogy az Új Kína állami hírügynökség, illetve a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao újra tudósítói irodát nyit a szigeten. A közeledésben a HVG munkatársának tapasztalatai szerint a tajvani átlagember is lehetőséget lát, a nyüzsgő éjszakai piac árusa éppúgy a gazdasági növekedés felpörgését és pénzüket költő kínaiak megjelenését várja, mint a szállodai recepciós.

Az olvadás ellenére Tajpej és Peking viszonya éppúgy ellentmondásos, mint Tajvan önértékelése. A helyi politikusok már szabadon hol Tajvanként, hol Kínai Köztársaságként utalnak a szigetre, miközben a nagy szomszédot is egyaránt illetik szárazföldi Kína vagy Kína néven. Nem egyszerű a sziget státusának a meghatározása sem. Sajtóértekezletén az elvileg függetlenségpárti Laj többszöri kérdésre is szuverén államnak minősítette ugyan a Kínai Köztársaságot, ám nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági és kulturális kapcsolatok javítása érdekében - valamint a Tajpejben váltig emlegetett 1992-es kompromisszumnak megfelelően - hajlandó eltekinteni az elismerés nemzetközi erőltetésétől. Még sajátosabban fogalmazott beiktatási beszédében Ma: a hivatali ideje során 1911-es alapításának 100. évfordulóját ünneplő Kínai Köztársaság 38 évet töltött a szárazföldön, és eddig csaknem hatvanat Tajvan szigetén.

Tajpejben a HVG által megkérdezett politikusok sűrűn emlegették, hogy a nemzetközi porondon Peking minden eszközzel igyekszik elszívni a levegőt Tajvan elől. Az ENSZ alapítói közé tartozó Tajvant egy 1971-es közgyűlési határozat távolította el a nemzetközi szervezetből, és ezzel a Biztonsági Tanács vétójogú tagságából. Tajvan 1992 óta minden évben kéri felvételét az ENSZ-be, amit Peking rendre megakadályoz. De Kína ellenállása van amögött is, hogy - az USA és Japán támogatása dacára - Tajvan még megfigyelői státust sem kaphat az Egészségügyi Világszervezetben (WHO), az olimpiai játékokon pedig Kínai Tajpej néven vehet részt, és nem használhatja zászlaját, illetve himnuszát. Ahol pedig Kína és Tajvan is tag, ott Peking nyomása másodrangú szerepre kényszeríti Tajpejt - mondta Kristy Hsu, a Chung Hua tajvani gazdaságkutató intézet munkatársa. Példaként említette, hogy Tajvan az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetében csak minisztériumi főosztályvezetői szinten képviseltetheti magát.

Valóságos számháború zajlik a diplomáciai fronton, ahol a higgadtan érvelő Ma tűzszünetet szeretne kötni. Tajvant 1969-ben még 67 ország ismerte el, e szám Peking 1990-es években felpörgetett "dollárdiplomáciája" nyomán apadt a mostani szintre, és a HVG tajpeji értesülései szerint már Panama is az átállást fontolgatja egy jelentősebb kínai pénzügyi támogatásért. Kínát 171 ország ismeri el, ezek Tajvannal csak kulturális és gazdasági képviseleti irodát cserélhetnek, amelyek persze éppúgy kibocsáthatnak vízumot, mint a diplomáciai rangban jóval felettük álló nagykövetségek vagy konzulátusok. Tajpejben kitartó faggatózásra sem tudták megmondani a HVG-nek, hogy Tajvan mivel állíthatná meg Kína offenzíváját. Igaz, a külföldi újságíróknak szervezett kerekasztal-beszélgetésen Jen Csen-sen, a tajpeji Csengcsi Egyetem professzora úgy vélte, Peking, jó szándéka jeleként, kompenzációt adhatna: ha például Paraguay átállna, Tajvan megkaphatná a Kína számára kevésbé fontos Guyana elismerését, míg a Vatikánt szerinte a túlnyomórészt katolikus Málta átadása ellensúlyozhatná.

NAGY GÁBOR / TAJPEJ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Távolból közelre

A diplomáciai kapcsolatok hiánya nem akadályozta eddig a magyar-tajvani gazdasági kapcsolatokat - véli Stanley Kao...

A NAV-nak végzett karbantartásért kért kenőpénzt, öt évet kaphat

A NAV-nak végzett karbantartásért kért kenőpénzt, öt évet kaphat

1300 normadiai tölgyet ajánlottak fel a Notre-Dame új gerendázatához

1300 normadiai tölgyet ajánlottak fel a Notre-Dame új gerendázatához

Ez a játék annyira részletes, hogy segíthet megmenteni a leégett Notre-Dame-ot

Ez a játék annyira részletes, hogy segíthet megmenteni a leégett Notre-Dame-ot

Sárba írt üzenettel menekültek meg a krokodilok torkából

Sárba írt üzenettel menekültek meg a krokodilok torkából

Igazi GTI-gyilkos: 400 lóerős lett a Michelisz Norbi-féle utcai Hyundai i30 N

Igazi GTI-gyilkos: 400 lóerős lett a Michelisz Norbi-féle utcai Hyundai i30 N

Szívszorító felvétel: így néz ki most belülről a Notre-Dame (videó)

Szívszorító felvétel: így néz ki most belülről a Notre-Dame (videó)