Még csak a kulisszák mögött folyik ugyan az EU-tagállamok egyezkedése a még nyitott intézményi kérdésekről, máris megindult a helyezkedés az uniós vezetői posztokért.

Párizs Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt és José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság (EB) jelenlegi elnökét látná szívesen az EU élén, akár úgy, hogy Barroso újabb öt évre a helyén marad és Juncker lesz az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) állandó elnöke, akár fordítva. Ezt "a francia államfő környezetéhez tartozó jól értesült forrás" - mint utóbb kiderült, maga Nicolas Sarkozy - szivárogtatta ki nemrég az EU-ról tudósító francia újságíróknak. Nem véletlenül: a jelek szerint az EU-elnökséget Szlovéniától a második félévben átvevő Franciaországra hárul a feladat, hogy a lisszaboni szerződés leghamarabb 2009. január 1-jei hatálybalépése előtt tető alá hozza a politikai egyezséget az újonnan létrejövő vagy jövőre megüresedő uniós vezetői tisztségek betöltéséről.

Négy bársonyszék gazdája kerestetik: az ET egymás után legfeljebb kétszer két és fél évre választható elnökéé, az eddiginél szélesebb jogkörrel felruházott külügyi és biztonságpolitikai főképviselőé, illetve az EB és az Európai Parlament (EP) elnökéé. Míg az utóbbi két poszton a váltás a júniusi EP-választások eredményének függvénye és csak 2009 őszén esedékes, az ET elnökére és az uniós "külügyminiszterre" elvileg már január 1-jétől szükség lehet.

Hivatalosan még nem beszélnek ugyan személyi kérdésekről, a brüsszeli uniós intézmények folyosóin és a sajtóban már jó ideje folynak a találgatások a lehetséges jelöltekről. Tucatnyi politikus neve fölröppent már, elsőként tavalyi lemondásakor Tony Blair volt brit kormányfőé, akit egy darabig Sarkozy is az ET lehetséges elnökeként emlegetett. A valós vagy vélt jelentkezők száma alapján különösen a két új posztért nagy a versengés, noha épp az "EU-elnök" és az "EU-külügyminiszter" hatásköre a leghomályosabb. Látszólag merőben technikai jellegű problémákról van szó, például hogy miként működik majd együtt az EU-t a külvilág előtt megjelenítő két vezető, vagy hogy mekkora mozgásterük marad a féléves rotációs elnökséget ellátó tagállamoknak.

A tanácsi diplomaták illetékes munkacsoportja hónapok óta kóstolgatja ezeket a szerződésben nem vagy csak szőrmentén érintett témákat - persze csak óvatosan, nehogy megzavarják a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatát -, ám a HVG brüsszeli értesülései szerint az általános véleménycserén túl egyelőre nincs érdemi haladás. Hiába ratifikálta lapzártánkig 15 tagállam a szerződést, Brüsszelben lélegzet-visszafojtva lesik a június 12-ére kiírt írországi referendum kimenetelét. Az új uniós intézményrendszer finomhangolását tehát ősszel a francia elnökségnek kell rohamtempóban elvégeznie.

Egyetértés alakult ki abban, hogy a négy vezető tisztséget célszerű "csomagban" kezelni, azaz politikai és földrajzi egyensúlyt kell találni a jelöltek között. Ez persze a lehetetlennel határos. Nemcsak arra kellene tekintettel lenni, hogy a néppárti és a szocialista politikai család - sőt ideális esetben a harmadik legnagyobb, a liberális -, a déli és az északi, a nagy és a kis, a régi és az új tagállamok egyaránt képviseltessék magukat, hanem arra is, hogy a női nemet se érje hátrány, mint arra a minap Margot Wallström, az EB svéd nemzetiségű alelnöke a Financial Times hasábjain figyelmeztetett. A legbefolyásosabb tagállamok már alkudoznak a nevekről, de az EP alkotmányügyi bizottsága szeretné 2009 őszére halasztani a kinevezéseket. Jean-Luc Dehaene belga exkormányfő június derekán - az ír népszavazás után - terjeszti elő azt a jelentést, amely a későbbi ciklusokra is kötelező intézményközi megállapodást szorgalmaz. E szerint az EP-voksolások után előbb mindig a parlament választaná meg a saját és az EB elnökét, s a tagállamok csak ez után szavaznának a másik két posztról.

Sem jogi, sem politikai akadálya nincs a kinevezések halasztásának - állítják az EP alkotmányügyi bizottságában arra hivatkozva, hogy a lisszaboni szerződéshez csatolt egyik nyilatkozat lényegében egy évet hagy "az ET és a Külügyek Tanácsa elnökségének zökkenőmentes átadására". Ráadásul ami a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt illeti, brüsszeli politikai és sajtóberkekben már korábban azt feltételezték, hogy a túlságosan régi motorosnak tartott Javier Solana mandátumát úgyis csak ideiglenesen hosszabbítják meg. Annál is inkább, mivel a "külügyminiszter" egyúttal az EB-nek is tagja, és kinevezni csak a majdani EB-elnök egyetértésével lehet. Sarkozy azonban gyaníthatóan igyekszik megragadni az alkalmat, hogy történelmet írjon, és mindent megtesz, hogy már az ET december végi ülésén döntsenek legalább az "EU-elnök" személyéről. Ehhez papíron elég a minősített többség, ám a franciák is érzik, konszenzusos jelölt kell. Ezért jegyezte meg a minap egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EP egyik korábbi elnöke: "egy kis tagállam nagy politikusát" tudná leginkább elképzelni e poszton.

Sarkozy terveit ugyanakkor felboríthatja, ha valamely tagállamban elhúzódik a ratifikáció. Az elnökségi stafétabotot januárban átvevő Prágában például könnyen megakadhat a folyamat, mert ott az alkotmánybíróság is megvizsgálja, nem ütközik-e a lisszaboni szerződés a cseh alkotmánnyal. Úgy hírlik, a prágai kormány sem bánná, ha odébb tolódna a szerződés hatálybalépése, mert így az első cseh EU-elnökséget nem szorítaná háttérbe az új ET-elnök és a "külügyminiszter" megjelenése.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Bővítési szűkítés

A bővítési ütem lassítását, a szomszédságpolitika és a bővítési stratégia közti közbülső kapcsolatrendszerek...

Világ

Névsorolás

A következő nevek merültek fel eddig valamilyen vezető uniós posztra:- ET-elnökBertie Ahern volt ír kormányfőJosé...

„Autoritárius tagállamok, mint Magyarország” – internetcenzúra vagy jogos védelem a Facebook megregulázása?

„Autoritárius tagállamok, mint Magyarország” – internetcenzúra vagy jogos védelem a Facebook megregulázása?

Nehéz-Posony: A hatalom önmaga felett ítél

Nehéz-Posony: A hatalom önmaga felett ítél

Egy hónappal a határidő lejárta előtt már több ezren jelentkeztek a külképviseleti szavazásra

Egy hónappal a határidő lejárta előtt már több ezren jelentkeztek a külképviseleti szavazásra

Vízpárát figyeltek meg a Holdon, ez fontos lehet

Vízpárát figyeltek meg a Holdon, ez fontos lehet

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Új illatú, alig használt ez az eladó szentesi 1500-as Lada

Új illatú, alig használt ez az eladó szentesi 1500-as Lada