Oroszország és a Nyugat között egyensúlyoz továbbra is Azerbajdzsán, miután újraválasztották a lényegében ellenfél nélkül diadalmaskodó Ilham Aliyev államfőt.

Meglepetést hozott a múlt heti elnökválasztás Azerbajdzsánban. Igaz, nem az eredmény volt váratlan, hanem az arány: a tisztséget 2003 óta betöltő Ilham Aliyev a várt 60-80 százaléknál is többet, csaknem 89 százalékot kapott, és ezzel újabb ötéves mandátumhoz jutott. A több mint 1200 külföldi megfigyelő - köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és a Független Államok Közösségének (FÁK) képviselői - a korábbiaknál tisztességesebbnek, de a demokratikus normáktól még távol állónak találta a 75 százalékos részvétellel tartott voksolást, amelyet ötszáz szavazóhelyiségből webkamerán is figyelemmel lehetett kísérni. Több nyugati megfigyelő kifogásolta az ellenzéki kampánygyűlések betiltását, valamint hogy nyomást gyakoroltak diákokra és állami alkalmazottakra az Aliyev-párti rendezvényeken való megjelenésre.

A moszkvai parlament felsőházának alelnöke, Szvetlana Orlova egyenesen a demokrácia térségbeli éllovasának nevezte Azerbajdzsánt, ezzel is érzékeltetve, mennyire felértékelődött a Kaszpi-tenger partján fekvő, az olajbevételein gazdaságilag és katonailag megizmosodott, 8,5 millió lakosú állam.

Az ország élén töltött öt éve alatt az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) több mint két és félszeresére, 5800 dollárra nőtt, az átlagfizetés pedig megnégyszereződött - büszkélkedett Aliyev, aki 2003-ban halálos beteg apjától, az egykori szovjet tagköztársaság, majd a független Azerbajdzsán első emberétől, Heydar Aliyevtől örökölte meg a hatalmat, nem egészen 80 százalékkal nyerve az akkori elnökválasztást. A gazdasági eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy az országban felszínre hozott kőolaj az öt évvel ezelőtti évi 15,4 millióról tonnáról 52 millióra, a gázkitermelés pedig 5,5 milliárd köbméterről 26 milliárdra nőtt, miközben az energiaárak az égbe szöktek. Így aztán jutott pénz a hadsereg korszerűsítésére is, a síita iszlám többségű ország katonai költségvetése évi 2 milliárd dollár.

Politikai gondok azonban a gazdasági megerősödés ellenére is maradtak. Nem sikerült rendezni például az országból kiszakadni akaró, örmény többségű Karabah problémáját, amely két évtizede háborúhoz vezetett, s bár a csatározást 1994-ben tűzszünettel leállították, máig kibékíthetetlen ellentéteket okoz Azerbajdzsán és Örményország viszonyában. Jóllehet Bakuban akadnak radikális lépéseket sürgető erők, Aliyev mindeddig politikai eszközökkel igyekezett nyomást gyakorolni Jerevánra, és ha valaha meg is fordult a fejében egy esetleges katonai megoldás, az augusztusi grúz-orosz villámháború után alighanem gyorsan letett róla. A konfliktus ugyanis világosan megmutatta: érdekeinek védelmében Moszkva - amely Örményországgal kifejezetten baráti kapcsolatokat ápol - kész kemény lépésekre is, a Nyugattól pedig nem lehet hatékony segítségre számítani. Szoros kötődést jelent Moszkvához az Oroszországban élő, 3 milliósra becsült azeri diaszpóra is.

A konfliktust Moszkva is el akarja kerülni, és inkább a minél élénkebb gazdasági - elsősorban olaj- és gázipari - együttműködéssel próbálja érdekszférájában tartani Azerbajdzsánt. Baku eközben, a szovjet utódállamok többségéhez hasonlóan, Oroszország és az USA, illetve Nyugat-Európa között egyensúlyoz. Vagif Guszejnov, a moszkvai Stratégiai Értékelő és Elemző Intézet igazgatója - aki 1989-1991 között az azeri KGB élén állt - úgy véli, az elnök hatalmát éppen ez a lavírozóképesség teszi stabillá. "Apjához hasonlóan Aliyev szót tud érteni Oroszországgal, de jóban van az USA-val és Törökországgal is, együttműködik a NATO-val, sőt tagja az 1997-ben Grúziával, Ukrajnával, valamint Moldovával együtt létrehozott, lényegében oroszellenes GUAM-szövetségnek is" - mondta Guszejnov a HVG-nek. A szakértő szerint a kétoldalú kapcsolatok mostani szintje Moszkvának is megfelel.

A Nyugatnak is fontos partner a dél-kaukázusi ország, és nem csupán a közép-ázsiai régió és Irán felügyeletét megkönnyítő stratégiai fekvése miatt. Európában azt remélik, egyebek közt a Kaszpi-tengeri olajjal és gázzal lehet enyhíteni az Oroszországtól való energiafüggőséget. Főleg úgy, hogy a Bakuból Tbiliszin át a törökországi Ceyhanba vezető olajvezeték már kínál egy alternatív útvonalat.

A gazdasági előnyök reményében a Nyugat hajlandó szemet hunyni az azeri demokrácia hiányosságai fölött. Pedig Aliyevtől nem idegen a kemény kéz politikája. Támaszként ehhez az apja által alapított, a parlamentben abszolút többséget élvező elnöki párt, a mérsékelten konzervatív, piacgazdaságon alapuló világi államra törekvő Új Azerbajdzsán (YAP) szolgál. Több újságíró is börtönben ül írásai miatt, és az azeri hatóságok a 2003-as elnökválasztás és a két évvel későbbi parlamenti voksolás idején kíméletlenül felléptek az ellenzékkel szemben, amely azóta lendületéből és támogatottságából is veszített. Az államfőválasztáson Aliyeven kívül ugyan még hatan indultak, ám a legjobban szerepelt is mindössze 2,9 százalékot ért el.

Bohózatnak minősítette és bojkottálta a voksolást több kisebb ellenzéki párt, mint például a függetlenség megteremtésében döntő szerepet játszó, 1992-1993-ban kormányzó Népfront, valamint a liberálisok, továbbá a mérsékelt iszlám, pántörök irányvonalú Egyenlőség Pártja (Müsavat). Ezek keményebben bírálják az elnököt, egyebek közt azért, mert nem tudott megküzdeni a korrupcióval. A Transparency International nemzetközi szervezet korrupciós listáján Azerbajdzsán a maximális tíz pontból csak 1,9-et kapott, s 180 ország közül a 158. helyen végzett.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mindent megtett, hogy ne bosszantsa a Fideszt, mégis mennie kell

Mindent megtett, hogy ne bosszantsa a Fideszt, mégis mennie kell

John Walsh személyében republikánus kihívója is lesz Donald Trumpnak a 2020-as elnökválasztáson

John Walsh személyében republikánus kihívója is lesz Donald Trumpnak a 2020-as elnökválasztáson

Halálos baleset történt Makkoshotykánál

Halálos baleset történt Makkoshotykánál

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Mostantól Magyarországra is szállít a Tesla

Mostantól Magyarországra is szállít a Tesla

Több száz új tüzet észleltek Brazíliában

Több száz új tüzet észleltek Brazíliában