Kezdi feladni a két nép, két állam elvén Izraellel kötendő béke tervét a palesztin elit egy része. A másfél évtizede húzódó tárgyalások közepette a megszállt területeken sanyarú az élet.

Ha év végéig nem sikerül megkötni az amerikai kormány által remélt izraeli-palesztin békemegállapodást, illetve létrehozni a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet magában foglaló életképes államot, akkor Izrael keretén belül kell megoldani a konfliktust - javasolta több tekintélyes palesztin személyiség is az utóbbi hetekben. Szari Nuszejbeh, a jeruzsálemi al-Kudsz Egyetem elnöke állt elő először az ötlettel, holott ő korábban az egymás mellett létező zsidó és palesztin állam elvének elkötelezett híve volt. Ahmed Korej veterán politikus, jelenlegi főtárgyaló is felvázolta az egy államon belül két nemzetre épülő elképzelését, pedig a világi Fatah vezetőjeként éveken át az egyik motorja volt a független palesztin állam létrehozását célzó, 1993-ban indult oslói folyamatnak.

A közös haza ötletét a palesztinok a nyomásgyakorlás taktikai eszközeként többször is felvetették, de a nacionalista táboron belüli szakadás ezúttal stratégiai elmozdulásnak tűnik. Az eddig a zsidók és arabok különélését támogató tekintélyes palesztin kutatóintézetek is határidőt követelnek a 15 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó tárgyalások befejezésére. Különben - figyelmeztettek a szakértők - Izraelnek kell felelősséget vállalnia a megszállt területeken élő palesztinok politikai és gazdasági jogaiért.

A palesztinok többsége a felmérések szerint még mindig a két nép, két állam forgatókönyvet támogatja. A közvélemény csalódottságát csak fokozza, hogy a tavalyi annapolisi konferenciával újrakezdett párbeszéd sehova nem vezetett. Az IMF - a tavalyi stagnálás és a 2006-os 4,3 százalékos visszaesés után - az idei első félévben 0,8 százalékra becsülte a palesztin gazdaság növekedését, Ciszjordánia némi bővülésével és a Gázai övezet recessziójával. A szervezet szerint a két terület gazdasága 1999-2006 között 40 százalékkal zsugorodott, s a 4 milliós palesztin lakosság 58 százaléka él a napi 2 dolláros szegénységi küszöb alatt. A munkanélküliség Ciszjordániában 19, a Gázai övezetben 30 százalékos.

Mahmúd Abbász palesztin elnök Ciszjordániát irányító kormánya véletlenszerűen kapja a nemzetközi donorok által ígért segélyeket, így alig két hónapra tudja előre tervezni a költségvetést. A Gázai övezetben a hatalmat tavaly nyáron fegyverekkel kisajátító Hamász és Izrael decemberben lejáró féléves tűzszünete sem hozott érdemi áttörést: a zsidó állam több humanitárius szállítmányt enged be ugyan a bojkottált tengerparti sávba, de a fennmaradt korlátozások miatt a magánszektor nem kelt életre.

Politikailag is egyre távolabb kerül egymástól a két palesztin terület. Működő parlament híján - a választást 2006 januárjában a Hamász nyerte, a 132 képviselőből negyvenen izraeli börtönben vannak - Abbász kormánya Ciszjordániában elnöki rendeletekkel kormányoz. A lakosság többségének tudta nélkül bevezetett több száz szabály és a következő öt évre szóló jogalkotási terv alapján Szalam Fajjad kormányfő - a gazdaság, a közigazgatás, az infrastruktúra, a média, a kultúra és az igazságszolgáltatás terén - teljesen átírja a törvényeket. A liberális elveiről ismert Fajjad demokratának vallja magát, de szerinte törvényhozás nélkül is kell kormányozni. Szemére vetik, hogy vezetése alatt a Jasszer Arafat idejében sem látott hatalomkoncentráció jött létre. Viszont a bűnözés által sújtott Hebronban palesztin rendőrök javítottak a biztonságon, és augusztusban 22 csapat részvételével nyolc év után újraindult a focibajnokság, ami jelzi: kezd visszatérni az élet a ciszjordániai városokba.

A Gázai övezet ezzel szemben kihalt, a két éve még zsúfolt utcákon az üzemanyaghiány miatt elvétve halad autó, de azok is bűzlenek a benzin helyett tankolt főzőolajtól. A rendre a vallásosság jeleként szakállt növesztő Hamász-rendfenntartók vigyáznak, a nők többnyire kendőt kötnek. A kormányzó iszlamista Hamásznak nem csupán a Fatah hátországához tartozó tanárok sztrájkjaival kell megbirkóznia, hanem immár az al-Káida ideológiáját követő csoportokkal is. Szeptemberben a mozgalom fegyveresei 12 embert öltek meg a Dogmos-klán fejének testvére által vezetett Iszlám Hadsereg elleni fellépés során. A szervezet számlájára írják a máig fogva tartott Gilad Salit izraeli katona 2006-os, valamint a négy hónap után elengedett Alan Johnston BBC-riporter 2007-es elrablását. Egy másik csoport, a Dzsais al-Ummah nemrég fegyveres kiképzést tartott Gázában, Izrael és a hitetlenek elleni harcra buzdítva. A szintén al-Káida-barát szervezet élesen bírálta a Hamászt, amiért nem vezeti be a sáriát, a muszlim törvénykezést. Félő, hogy a Hamász nyugati bojkottja tovább radikalizálja a gázai lakosságot, teret engedve a még szélsőségesebb csoportoknak.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Beszorítva

Nem könnyítette meg utódja, a még mindig kormánya összetákolásán fáradozó Cipi Livni izraeli külügyminiszter dolgát a...

Itt a szám: ennyi pénzt szedtek be tőlünk a bankok azért, mert vezetik a számláinkat

Itt a szám: ennyi pénzt szedtek be tőlünk a bankok azért, mert vezetik a számláinkat

Ezért nem jó, ha a világ első embere a Twitteren át kommunikál a világgal

Ezért nem jó, ha a világ első embere a Twitteren át kommunikál a világgal

Ezért lesz a jövő szerda munkaszüneti nap a rendőrségen

Ezért lesz a jövő szerda munkaszüneti nap a rendőrségen

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

A franciák azt kérik: nevezzünk meg egy magyar emlékhelyet, aminek kiemelt védelemre van szüksége

A franciák azt kérik: nevezzünk meg egy magyar emlékhelyet, aminek kiemelt védelemre van szüksége

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről