Egyre nagyobb a nyomás a lisszaboni szerzodést népszavazáson elutasító Írországra, hogy újabb referendumon érje el az igent.

Sűrű programja volt az utóbbi két hétben Brian Cowen ír kormányfőnek: több uniós tagállam vezetőjét is felkereste, hogy tájékozódjon az e heti EU-csúcs előtt. A ratifikációs folyamatot uniós szinten megakasztó kudarcos júniusi ír referendum után a dublini kormány megígérte, a decemberi uniós csúcson konkrét javaslattal áll elő. A legkézenfekvőbb egy újabb referendum lehetne, ennek megrendezésére a jövő év végén kerülhetne sor. Cowen először az EU soros elnökségét 2009 második felében betöltő Svédország miniszterelnökénél, Fredrik Reinfeldtnél járt, utána Londonba utazott, ahol Gordon Brown brit kormányfővel folytatott megbeszélést, majd Angela Merkel német kancellárhoz, végül az EU soros elnökségét ellátó Nicolas Sarkozy francia államfőhöz és José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez ment.

A körúton Cowen garanciákat akart kapni, hogy az abortusz, az adózás és a semlegesség kérdésében nem sérülnek az ír „vívmányok”, és Dublin megőrizheti biztosát is az EB-ben. Az ír nemhez ugyanis elsősorban az a félelem vezetett, hogy a lisszaboni szerződéssel eltörlik az abortusz írországi tiltását, harmonizálják az adókat, és így emelik az unióban a legalacsonyabb ír kulcsokat, az EB létszámcsökkentésével pedig Dublin jó időre lemondhat a saját biztosról. „Garanciák nélkül egy második népszavazáson is esélytelen az igen győzelme” – állította a HVG-nek Brigid Laffan, a Dublini Egyetem égisze alatt működő Európai Intézet vezető kutatója, aki szerint még a garanciák sem jelentenek feltétlen biztosítékot a szerződés elfogadására.

A szakértő egy nemrég készült közvélemény-kutatásra utalt, amely már a módosított lisszaboni szerződésről kérdezte az íreket, és továbbra is szoros eredményről tanúskodik. A megkérdezettek 43 százaléka elfogadná, 39 százaléka viszont továbbra is elutasítaná, 18 százalék ugyanakkor a „nem tudom” kategóriába sorolta magát. Ami félsiker a júniusi népszavazás eredményeihez képest, amikor a nemek 53:47 arányban győztek. A dublini kormány várhatóan még a héten, a lapzártánk utáni EU-csúcs előtt dönt az újabb népszavazásról. Jogi akadály mindenesetre nincs, a népszavazás után létrehozott parlamenti bizottság is a referendum megismétlését pártolja.

Az ellenzők gőzerővel készülnek az újabb megméretésre, a jövő júniusi európai parlamenti (EP) választásra. Az ellenkampány élére állt Declan Ganley, az egyik leggazdagabb ír üzletember vezette Libertas a minap még Brüsszelben is irodát nyitott, pár sarokra az EB-székháztól. EP-képviselőket győzköd, hogy lépjenek be az unió egészére kiterjedő, általa páneurópainak nevezett pártba. Ganley már az EP-választást is egyfajta népszavazásnak tartja, ami az esetleges újabb lisszaboni referendum kimenetelét is eldöntheti.

Esélyeit növeli, hogy a recesszióba sülylyedt gazdaság miatt már népszerűsége mélypontján álló Cowen-kormány – amelynek a legrosszabbkor jött a dioxinnal mérgezett ír sertéshús körüli botrány és a kivitel leállítása – előrejelzései szerint a jövő év a mostaninál is rosszabb lesz. A munkanélküliség 1997 óta a legmagasabb szintre, 9 százalékra emelkedhet, miközben a hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékkal eshet vissza. A Cowen-kormány helyzetét tovább gyengíti, hogy több uniós országgal ellentétben nincs játéktere a gazdaság állami pénzekből történő élénkítésére. A költségvetési megszorítások dacára a büdzsé hiánya jövőre a GDP 6,5 százalékára rúg, ami az euróövezetben előírtnak több mint a duplája.

Brüsszelnek nem csak Dublin miatt főhet a feje. Az uniós elnökséget 2009. januártól betöltő Csehországban sem ratifikálták a lisszaboni szerződést, s annak megvitatására a lapzártánk idejére összehívott prágai parlamenti ülésen egyes hírek szerint már nem is kerül sor. A vasárnap újabb két évre pártelnökké választott Mirek Topolánek miniszterelnökkel az élén a vezető kormányerő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) több képviselője ugyanis ellenzi a napirendre vételt, s a leghamarabb januárban tárgyalnának a ratifikációról, miután kiderül, hogy az ellenzék támogatja-e a számukra fontos amerikai radarállomás létesítéséről szóló szerződést. Brüsszelben az euroszkeptikus Václav Klaus cseh államfő magatartását is többen nehezményezik. Az EP zöld frakciójának vezetője, Daniel Cohn-Bendit össze is szólalkozott Klausszal a múlt héten, amikor felháborítónak nevezte, hogy a cseh elnök találkozott az ír nemért kampányoló Ganleyvel. Klaus – aki sértetten jelentette ki, hogy hatéves elnöksége alatt még senki nem beszélt vele ilyen hangnemben – Cohn-Bendit 1968-as múltjára utalva arra figyelmeztette a Hradzsinban tartott fogadáson a zöld párti EP-képviselőt, hogy „nem a párizsi barikádokon van”.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ősi tengervízre bukkantak, segíthet a klímakutatásban

Ősi tengervízre bukkantak, segíthet a klímakutatásban

Megkezdődött a szavazás Szlovákiában

Megkezdődött a szavazás Szlovákiában

Több ezer fiatal tüntetett Budapesten a klímaváltozás megállításáért

Több ezer fiatal tüntetett Budapesten a klímaváltozás megállításáért

Orbán a Bildnek: Jó lenne, ha hátszelem lenne a magyar sajtóban

Orbán a Bildnek: Jó lenne, ha hátszelem lenne a magyar sajtóban

Mocskos brigád tagjaként került Orbán a Der Spiegel címlapjára

Mocskos brigád tagjaként került Orbán a Der Spiegel címlapjára

Renoir aktját péntektől láthatja a Szépművészetiben

Renoir aktját péntektől láthatja a Szépművészetiben