„Ha a választók belátják, hogy kellenek a fájdalmas reformok, akkor nem büntetik meg a megszorítások végrehajtóit” –...

„Ha a választók belátják, hogy kellenek a fájdalmas reformok, akkor nem büntetik meg a megszorítások végrehajtóit” – mondta a HVG-nek nemrég Budapesten Sauli Niinistö, a finn parlament elnöke. A jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt egykori elnöke tapasztalatból beszél: 1996–2003 közt pénzügyminiszterként súlyos megszorító intézkedéseket vezetett be.

HVG: Finnország az 1990-es évek közepén átesett egy súlyos válságon. Mi volt akkor a kilábalás receptje?

S. N.: Amikor 1996-ban átvettem a pénzügyi tárcát, Finnország nagyon mély recesszióban volt, s hatalmas volt a költségvetési hiány. A helyzet annyira súlyos volt, hogy mindenki megértette, tenni kell valamit. Négy célt tűztünk ki magunk elé: a költségvetés rendbetételét, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való mielőbbi csatlakozást, a jövedelemadó radikális csökkentését, valamint a kutatási és fejlesztési kiadások látványos növelését. Az állami költekezést jelentősen visszafogtuk, még a szociális kiadásokat is megkurtítottuk, pedig tudtuk, ezzel sokakat hozunk nehéz helyzetbe. Rosszul hangzik az én számból, hogy a kormány jól működött, de a finn polgárok és vállalatok kétségtelenül hamar visszanyerték az önbizalmukat.

HVG: Mit szóltak a választók a nadrágszíj meghúzásához?

S. N.: Az 1996-ban kormányra jutott, a baloldali és jobbközép pártokat tömörítő szivárvány nagykoalíció mögött valódi társadalmi konszenzus állt. Mindenkinek fájtak az intézkedések, és egyikünk sem élvezte, amit csináltunk. De a következő, 1999-es választáson a reformokat elkezdő pártok maradtak hatalmon. A választók nem büntettek meg minket, mert megértették, nem volt más lehetőség a kilábalásra.

HVG: Finnországban most stabil a helyzet, a Helsinkivel szorosan együttműködő balti térségben viszont egyre nagyobbak a gondok. Milyennek ítéli a már recesszióba süllyedt Észtország, Litvánia és Lettország helyzetét?

S. N.: A balti államokban zajló események egy része hasonlít arra, ami Finnországban ment végbe az 1990-es évek közepén. A mi recessziónk egyik oka az volt, hogy az 1980-as évek végén liberalizáltuk pénzpiacainkat, s ezért dőlt a pénz az országba, nagyon egyszerűen lehetett hitelhez jutni. Most a balti államokban is sok a pénz, emiatt nőnek az árak. Úgy tűnik, hasonló válság mindenhol bekövetkezhet, ahol az emberek hirtelen elkezdik magukat gazdagnak érezni. Finnországban jobb a helyzet, ami részben annak köszönhető, hogy a többi európai államnál élénkebb kapcsolatban állunk a még mindig növekvő feltörekvő országokkal, például Oroszországgal és Kínával.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

A jobb tanuló felel

Az exportorientált Finnországot kevésbé sújtja a nemzetközi gazdasági válság, ám úgy tunik, Helsinki sem tudja elkerülni a recessziót.

Nincs elég pénze a gazdáknak a ketreces tyúktartás megváltoztatásához

Nincs elég pénze a gazdáknak a ketreces tyúktartás megváltoztatásához

Közel kétszáz hamis magyar iratot állított ki egy okmányirodai ügyintéző

Közel kétszáz hamis magyar iratot állított ki egy okmányirodai ügyintéző

Hazatérnek a magyarok? Többszörösen torzít a statisztika

Hazatérnek a magyarok? Többszörösen torzít a statisztika

A Huawei titokban már elkezdte kidolgozni a haditervet a Google ellen

A Huawei titokban már elkezdte kidolgozni a haditervet a Google ellen

Ezzel az első szavazóknak küldött levéllel kampányol a Fidesz mellett Érd polgármestere

Ezzel az első szavazóknak küldött levéllel kampányol a Fidesz mellett Érd polgármestere

Brazil cég vásárolja fel az Avont

Brazil cég vásárolja fel az Avont