Az 1967-es, harmadik arab–izraeli háború után az izraeli kormány késznek mutatkozott, hogy Kelet-Jeruzsálem...

Az 1967-es, harmadik arab–izraeli háború után az izraeli kormány késznek mutatkozott, hogy Kelet-Jeruzsálem kivételével valamennyi elfoglalt területet – így a Golán-fennsíkot, Ciszjordániát, a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet – cserébe visszaadja az átfogó békéért. Vallásos és nacionalista mozgalmak ugyanakkor kampányba fogtak az elfoglalt területek zsidókkal történő benépesítésére, és amikor az 1967-es kartúmi arab csúcson világossá vált, hogy az arab országok nem tárgyalnak Izrael elismeréséről, a kormány is magáévá tette a telepesítést. A folyamatot erősítette, hogy az ortodox zsidók úgy vélték, Isten nekik ígérte a kérdéses területeket, a jobboldali Likud pedig ugyancsak a Bibliára hivatkozva azt vallotta: Jordániát is beleértve egész Palesztina a zsidóké, a britek igazságtalanul osztották ketté a mandátumterületet. A létrejött Nagy-Izrael mozgalom célja az volt, hogy zsidó telepek létrehozásával kész helyzetet teremtsenek a megszállt területeken. Ez abból a történelmi tapasztalatból is táplálkozott, hogy az ENSZ Palesztina 1947-es felosztási tervében azokat a területeket szánta Izraelnek, ahol a zsidók nagyobb számban éltek.

Míg azonban az új kolóniák eleinte a lakatlan területeken jöttek létre, a Likud 1977-es hatalomra jutásakor a telepeket a jobboldali cionista ideológia alapján és stratégiai-védelmi okokból a palesztin lakóövezetek mellett vagy kellős közepén alapították. Néhány közülük – így Ariel vagy Mále Adumim – tízezres városokká fejlődött. Jeruzsálem arabok lakta keleti felében és a szent várost Tel-Avivval összekötő völgy mentén is hatalmas építkezések indultak, a zsidó házsorok gyakran erődítményszerűen vágtak ketté arab lakóövezeteket. Fontos volt a föld alatti vízkészletek ellenőrzésének a megszerzése is. Az Egyiptommal 1979-ben kötött békemegállapodás értelmében Izrael visszaadta a Sínai-félszigetet és felszámolta ottani néhány telepét. A korábban a telepesek bajnokaként politizáló Ariel Saron kormányfő 2005-ben egyoldalúan szüntette meg az izraeli jelenlétet a Gázai övezetben, ahol 24 kolóniát tüntetett el. A 2006-ban kómába esett Saron utódjaként Ehud Olmert kormányfő szintén a palesztinokról való egyoldalú leválás politikáját ígérte Ciszjordániában, amelynek mintegy 150 zsidó településén 250 ezren élnek. A jövő februári választással távozó Olmert azonban egyetlen telepet sem számolt fel, az építkezések több helyen is folytatódtak, az illegális táborokat pedig hiába morzsolja fel a hadsereg, máshol újak alakulnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Kié ott a tér?

Fanatikusan vallásos és eroszakos mozgalom jött létre a ciszjordániai zsidó telepesek körében, hogy megakadályozza a bibliai Júdea és Szamária esetleges kiürítését.

Öt percben elmondjuk, mi történik most a Huawei telefonokkal

Öt percben elmondjuk, mi történik most a Huawei telefonokkal

Utolsó helyen áll a magyar egészségügy a V4-ek között

Utolsó helyen áll a magyar egészségügy a V4-ek között

Tizennyolc Fradi-szurkolót ítélt el a bíróság a Bonyha elleni támadás miatt

Tizennyolc Fradi-szurkolót ítélt el a bíróság a Bonyha elleni támadás miatt

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

Felfüggesztettek egy olasz történelemtanárt, mert a diákjai összevetették Salvini és Mussolini törvényeit

Felfüggesztettek egy olasz történelemtanárt, mert a diákjai összevetették Salvini és Mussolini törvényeit

Elismerte a köztévé, hogy egyoldalúan tájékoztatott a TASZ egyik ügyéről

Elismerte a köztévé, hogy egyoldalúan tájékoztatott a TASZ egyik ügyéről