szerző:
HVG

A fejkendőtilalom feloldása, a köztársaság-alapító Atatürkről szóló film és a nyugalmazott tábornokok elleni vádemelés jelzi, Törökországban megkezdődött a kemalista alapelvek újraértelmezése.

Erősen ivott, sokat dohányzott, csapta a szelet a nőknek, a szeretője öngyilkos lett, utódok nélküli házassága félresiklott, félt a sötétben, tele volt kételyekkel, gyakorta unatkozott, élete utolsó éveit magányosan, megkeseredve töltötte. Ilyen esendő, hús-vér emberként ábrázolja Musztafa Kemal Atatürköt, a világi török köztársaság szinte félistenként tisztelt alapítóját egy Törökországban nemrég bemutatott film. Can Dündar rendező Mustafa című alkotása óriási vitát kavart a filmet gyalázkodónak tartó kemalisták és a történelmi igazságot keresők között.

Sokan már azt is botrányosnak tartják, hogy a film eredeti címe nem Atatürk – azaz minden törökök atyja –, ráadásul a gyerekszerepet nem török, hanem görög fiúra osztották. A fő szponzor, a Türkcell mobiltelefon-szolgáltató az utolsó pillanatban visszalépett a támogatástól, történelemoktatók lemondták a diákjaik mozilátogatását, keményvonalas kemalisták pedig egyenesen Törökországot lejárató nemzetközi összeesküvést emlegetnek. Gyanújukat csak erősíti, hogy a Homofóbia elleni harc című, Belgiumban nemrég megjelent könyv Atatürköt is a világ legfontosabb homoszexuális személyiségei közé sorolja.

A nagy reformerről készült filmek eddig hősként ábrázolták Atatürköt, aki győzelemre vezette nemzetét az antanthatalmak ellen vívott 1919–1922-es függetlenségi háborúban, eltörölte a kalifátust, leválasztotta az államot az iszlámról, és az arab írás helyett bevezette a latin ábécét. Vagyis: az Ottomán Birodalom romjain megalapította a modern, világi török köztársaságot. Sosem esett szó emberi gyengeségeiről, diktatórikus hajlamairól. Tekintélye mindeddig kikezdhetetlen volt, portréja a vidéki teázóktól a fővárosi hivatalokig szinte mindenhol ott lóg a falakon. Emléke megsértését törvény tiltja, és még külföldön sem készült róla játékfilm, holott a tervek szerint olyan sztárok játszották volna szerepét, mint Yul Brynner, Kevin Costner vagy Antonio Banderas.

Atatürk emlékének a megsértésével még 2006-ban is vádat emeltek egy író ellen, mert az alkotmányban halhatatlannak nevezett alapító atyáról azt írta: nőnek álcázva jár közöttünk. Egy kiadót 2005-ben pedig azért pereltek be, mert a kurdok elleni török erőszakról szóló könyvet jelentetett meg, holott a kemali felfogás szerint kurdok nem léteznek, csak hegyi törökök. Hivatalosan még ma is szentségtörés, ha valaki – legyen az akár a 2006-os irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk – a 20. század eleji örmény népirtásról beszél.

Ám az Atatürk halálának 70. és a török köztársaság kikiáltásának 85. évfordulójára készített filmet az október 29-ei nemzeti ünnepen több mint kétszáz moziban kezdték el vetíteni, ami azt mutatja, Törökország nagy változáson ment keresztül az utóbbi években. Neves újságírók és értelmiségiek hangsúlyozták: a társadalmi alapkérdésekről szóló párbeszédet elutasítók korábban Atatürk mögé bújhattak, manapság azonban nyílt vita folyik örökségéről. Így a török nacionalizmusról, a központosított államról, a szekularizációról és a hadsereg mindenhatóságáról.

Újabb tabu dőlt le az októberben kezdődött Ergenekon-perrel is, amelyben először ültettek a vádlottak padjára nyugalmazott tábornokokat, pedig az utóbbi fél évszázadban négy választott kormányt is megbuktató hadsereg eddig érinthetetlennek tűnt. Eljárás indult többek között a csendőrség egykori vezetője, az 1989-ben alapított, a világi tömegdemonstrációkat is szervező, nagy befolyású Kemalista Gondolat Társaság alapítvány elnöke ellen is. A mitológiában a török népnek oltalmat adó völgy után Ergenekon névre keresztelt ultranacionalista csoport 86 tagját – köztük egyetemi tanárokat, jogászokat, újságírókat – pedig azzal vádolják, hogy merényletekkel és gyilkosságokkal káoszt akartak teremteni. A vád szerint arra számítottak, hogy a magát a világi állam őrangyalának tartó hadsereg ötödször is közbelép, és megdönti az uralkodó, politikai iszlámban gyökerező Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) hatalmát.

A kormánypártiak azt remélik, a per eredményeképpen eljutnak az úgynevezett árnyékállamhoz, vagyis a biztonsági erőkből és a régi állami bürokráciából verbuválódott titkos világi társasághoz, amelynek a közelmúltig szinte korlátlan hatalma volt. A világi elit szerint azonban az Ergenekon-ügy koncepciós per, és nincs semmiféle, a szálakat a háttérből mozgató rejtett állam.

A múlttal való szembenézést nehezíti, hogy mindent átitat a politika. A világiak a kemalista állam pilléreinek aláásásával és a politikai iszlám bevezetésével vádolják a 2002 óta hatalmon lévő AKP-t. Bizonyítékul szolgált számukra, hogy az év elején a kormány alkotmánymódosítással lehetővé tette a fejkendő viseletét az egyetemeken. A mereven szekuláris erőknek a fejkendőügy vörös posztó, és az alkotmánybíróságnál el akarták érni az AKP betiltását, katonai helyett kifinomultabb jogi puccsot végrehajtva. A világi erőkhöz tartozó taláros testület azonban nem a szíve, hanem az esze alapján döntött: az antiszekuláris tevékenység fertőjének nevezte ugyan a pártot, de csak pénzbírságot szabott ki rá.

Az ellenzéki világi erők dühét táplálja, hogy az AKP – a gazdaság talpra állítása, az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése és a politikai reformok bevezetése révén – rendkívül népszerű. Az utóbbi hat évben két parlamenti és két helyhatósági választást nyert zsinórban, folyamatosan emelkedő voksaránnyal. A nyugat-európai konzervatív kereszténydemokraták után magukat muszlimdemokratáknak nevező AKP-vezetők piacbarát politikát folytatnak, hátterüket a vidéki, vallásos vállalkozóréteg adja.

Az AKP elemzők szerint nem akar muszlim államot, csupán a helyére billentené Atatürk túlkapásait. A nemzeti hős ugyanis – az USA alapító atyáival ellentétben – nem szétválasztotta az államot a vallástól, hanem az iszlámot az állam alá rendelte, a mecseteket és a mullahokat a kormány ellenőrzése alá vonva. Ami pedig a hagyományos fejfedőt illeti, Atatürk nem a női fejkendőt támadta, hanem az akkori kalaptörvényben a fez és a turbán viseletét tiltatta meg a férfiak számára. A fejkendőtilalmat a hadsereg az 1980-as puccs után vezette be. Az iszlám és a politika kapcsolatáról több könyvet is jegyző Rusen Cakir, a Vatan című török napilap újságírója szerint az AKP és a szekuláris elit konfliktusának fő mozgatórugója sokkal inkább a hatalom, és kevésbé a vallás.

Az idén először hallatta hangját Törökország legnagyobb vallási kisebbsége, a 73 milliós lakosság harmadát kitevő, az iszlámon belül eretnekséggel vádolt alavita közösség. Az alaviták – akik nem mecsetekben fohászkodnak, hanem saját imaházaikban, ahol férfiak és nők együtt tartózkodhatnak, zenét hallgatnak és táncolnak – a vallásszabadság jegyében egyenrangúságot követelnek. A török muszlimok többségét kitevő szunniták azonban sámánizmussal vádolják őket, jogaikat a török állam soha nem ismerte el.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Régen várt funkció került a Firefox böngészőbe, ami lecsap a szemtelen weboldalakra

Régen várt funkció került a Firefox böngészőbe, ami lecsap a szemtelen weboldalakra

Korábban is megölte egy csecsemőjét a Fejér megyei nő

Korábban is megölte egy csecsemőjét a Fejér megyei nő

Íme a 4-es út rettenetes statisztikái: 22 halálos és 55 súlyos baleset egy évben

Íme a 4-es út rettenetes statisztikái: 22 halálos és 55 súlyos baleset egy évben

Baleset történt, kerülje el az M3-ast

Baleset történt, kerülje el az M3-ast

Bekerült a Microsoft Store-ba a legendás CorelDRAW

Bekerült a Microsoft Store-ba a legendás CorelDRAW

Készüljön: ma este lehet, hogy nem fog tudni fizetni a neten és a városban sem

Készüljön: ma este lehet, hogy nem fog tudni fizetni a neten és a városban sem