szerző:
HVG

Kivételesen mozgalmas elnökséget zárt a múlt heti EU-csúccsal Franciaország és személy szerint Nicolas Sarkozy államfő, aki szemlátomást élvezte a látványos nemzetközi szereplést.

Nem tudta, de nem is akarta leplezni elégedettségét a múlt heti uniós csúcstalálkozó záró sajtóértekezletén Nicolas Sarkozy francia államfő. A 27-ek nemcsak a nemzeti gazdaságélénkítő intézkedéseket összehangoló 200 milliárd eurós csomagtervet hagyták jóvá, de körvonalazódott a lisszaboni szerződés hatálybalépésének menetrendje is, és méltán történelmi jelzővel illetett megállapodás született az EU energia- és klímavédelmi politikájáról. Párizs ezzel mindent elért, amit a féléves elnökség alatt elérhetett. A nem éppen szerénységéről ismert Sarkozy szerint Franciaország túl is teljesítette júniusban meghirdetett céljait. A francia elnökség négy prioritása, a klímacsomag, a bevándorlási paktum, a közös agrárpolitika állapotfelmérése és az uniós védelmi politika megerősítése közül talán az utóbbiban érték el a legkevésbé látványos haladást. Sarkozy szerint azonban már az is „monumentális előrelépés”, hogy az EU önálló biztonsági és védelmi politikáját többé senki sem tekinti az USA ellen irányulónak.

Alighanem elvitatkoznak majd még az utóbbi fél év mérlegéről az elemzők, de abban többségük máris egyetért, hogy az EU történetének egyik legaktívabb elnöksége volt. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács szokásos októberi és decemberi ülése mellett a francia elnökség alatt sor került egy rendkívüli és egy informális EU-csúcsra is, sőt – a közös európai valuta bevezetése óta először – az euróövezet országainak állam- és kormányfői is külön megbeszélést tartottak. Az augusztusi grúziai háború, majd az ősszel kirobbant pénzügyi krízis alaposan rányomta a bélyegét a francia elnökségre, és Sarkozy maximálisan kiaknázta a kínálkozó lehetőséget a nemzetközi szereplésre. Személyes ambícióinak és fáradhatatlanságának köszönhetően az EU meglepően jól vizsgázott mindkét válságnál, s a tagállamok is fenn tudták tartani a minimálisan szükséges egységet.

Sarkozy stílusa nem keltett osztatlan lelkesedést a tagállamok vezetői között. A rivaldafényt a csendes konszenzuskeresésnél jobban kedvelő francia politikus gyakran nem tudta elkerülni azt a látszatot, hogy országa érdekeit az unióéi elé helyezi, ráadásul – már csak habitusánál fogva is – sokszor híján volt a soros elnökség ellátásához elengedhetetlen diplomáciai érzéknek. Különösen szembetűnő volt, hogy nem találta meg a hangot Angela Merkel német kancellárral, aki az első pillanattól gyanakvással szemlélte a hazai közönségnek játszó francia partner lázas ténykedését. Párizs már az elnökség legelején konfliktusba keveredett Berlinnel a mediterrán unió miatt, a franciák ugyanis kihagyták volna a közvetlenül nem érintett északi tagállamokat. A klímacsomag vagy a személyautók szén-dioxid-kibocsátása ügyében sem volt meg a kellő francia–német összhang, ám a feszültségeket végül a pénzügyi válság kezelése tette végképp nyilvánvalóvá.

Olyannyira, hogy az unión belüli hagyományos koalíciók is átrendeződni látszanak: a pénzügyi-gazdasági mentőakcióban az európai integráció motorjának tartott francia–német tandem helyett Párizs és London vitte a prímet. A francia elnökség Élysée-palotából kiszivárogtatott értékelése szerint Sarkozy elégtételt érzett, amiért magához ragadta a kezdeményezést Merkeltől, aki tavaly a reformszerződésről szóló egyezséggel debütált az európai színpadon. A francia–német viszony megromlását megfigyelők mégis Sarkozy legnagyobb kudarcaként könyvelik el, s ennek felismerésére következtetnek abból, hogy az elnökséget levezénylő Jean-Pierre Jouyet utódja az európai ügyekért felelős államtitkár székében a germanista Bruno Le Maire – Dominique de Villepin volt külügyminiszter és kormányfő egykori jobbkeze – lett, aki nemrég egy cikkben azt fejtegette: nem szabad túlbecsülni a francia–brit kapcsolatok „európai hatékonyságát”.

Maradandó következménye lehet a francia elnökségnek, hogy az emberfeletti tempót diktáló Sarkozy felborította az uniós intézmények egyensúlyát, a politikai és jogalkotási kezdeményezések súlypontját az Európai Bizottság (EB) rovására kormányközi szintre helyezte át. Sarkozy malmára hajtotta a vizet, hogy az EB élén újraválasztására készülő José Manuel Barroso minimális kockázatvállalásra törekszik, nehogy magára haragítsa valamelyik nagy tagállamot. A francia elnökség így olykor már-már titkársági feladatokra kárhoztatta az EB-t. Sarkozy ki is fejtette: az EU-nak erős és határozott elnökségre van szüksége, mert az EB nem képes egyszerre politikát csinálni és őrködni a szerződések felett.

A brüsszeli Justus Lipsius-épület sajtótermében nem kis derültséget okozott, amikor a francia államfő – aki nem tagadta, hogy hiányolni fogja az utóbbi hónapok pörgését – bátorságot kívánt az elnökségi stafétabotot január 1-jén átvevő Mirek Topolanek cseh kormányfőnek. Uniós körökben a csehek ugyanis notórius euroszkeptikusok hírében állnak, még mindig nem ratifikálták a lisszaboni szerződést, ezért hónapok óta aggodalommal várják elnökségüket. Prágának persze rosszulesett, hogy Párizs megpróbálta meghosszabbítani elnökségét. Legalábbis így interpretálták – és nem csupán a cseh fővárosban – azt a párizsi javaslatot, hogy a nemzetközi gazdasági helyzetben továbbra is Sarkozy lássa el az eddig csupán pénzügyminiszteri szinten ülésező és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő által vezetett eurócsoport elnökségét. A franciák végül visszakoztak, de Sarkozy környezetében most azt mondják, ha a csehek elveszítik a lendületet, a francia államfő akár a fejük fölött átnyúlva is kész újabb ötletekkel előrukkolni, s ehhez az eurócsoportot akarja felhasználni.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Elhallgatta a néppárti felfüggesztést Orbán Viktor Facebook-oldala

Elhallgatta a néppárti felfüggesztést Orbán Viktor Facebook-oldala

Halálos baleset Csongrádnál

Halálos baleset Csongrádnál

Településenként 100 millió forinttal indul a szabad strandok felújítása a Tisza-tónál

Településenként 100 millió forinttal indul a szabad strandok felújítása a Tisza-tónál

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

Így kell fizetni a helyi adót, hogy ne legyen baj a NAV-ellenőrzésnél

Így kell fizetni a helyi adót, hogy ne legyen baj a NAV-ellenőrzésnél

Ön miért fizet és miért fizetne a digitális térben? - kérdőív

Ön miért fizet és miért fizetne a digitális térben? - kérdőív