szerző:
HVG

A lisszaboni szerződés írországi elfogadása ellenére sem valószínű, hogy lényegesen felpuhul az EU bővítési politikája. Újra lendületet kaptak viszont Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai.

Tíz hónapos szünet után egyszerre hat fejezetet is megnyitottak, ötöt pedig ideiglenesen lezártak az EU és Horvátország múlt heti miniszteri szintű tárgyalásain, éppen négy évvel az után, hogy hivatalosan is megkezdődött a horvát csatlakozási folyamat utolsó szakasza. Akkor persze mind Brüsszelben, mind Zágrábban gyorsabb haladásra számítottak, és Horvátország hamar meg is előzte a tárgyalásokat vele egyszerre megkezdő Törökországot. Igaz, néhány tagállam – köztük elsősorban az ENSZ-békefenntartóinak az 1995-ös srebrenicai szerb mészárlásban játszott ellentmondásos szerepe miatt különösen érzékeny Hollandia – folyamatosan a horvátok orra alá dörgölte, hogy nem működnek együtt „teljes mértékben” a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni cselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel, de a tárgyalásokat 2008 végén Szlovénia futtatta zátonyra.

Ljubljana és Zágráb Jugoszlávia felbomlása óta nem tudott megállapodni határvonaluk kijelölésében, aminek főként a Szlovénia számára tengeri kijáratot biztosító Pirani-öböl hovatartozása miatt elmérgesedett vita volt az oka. Arra hivatkozva, hogy a regionális és környezetvédelmi fejezethez az EU-nak benyújtott dokumentumokban és térképeken a zágrábi kormány Horvátországhoz tartozónak tüntette fel a vitatott területet, Ljubljana tavaly decemberben blokkolta a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság (EB) és jó pár nagy tagállam egyre fokozódó nyomása ellenére a felek csak szeptemberben egyeztek meg abban, hogy a határvitát nemzetközi döntőbíráskodás keretében rendezik, így különválasztják a csatlakozási tárgyalásoktól. A mielőbbi horvát belépésben érdekelt tagállamok – köztük Magyarország – nemcsak azért lélegezhettek fel, mert sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat, hanem mert féltek attól, hogy a szlovén vétó ragadós példává válhat a régió többi, EU-ba készülő országa esetében, ahol határokon átnyúló kétoldalú konfliktusokban szintén nincs hiány.

A horvát tárgyalási áttörés pozitív üzenet az egész térségnek – hangsúlyozta az EU féléves soros elnökégét ellátó Svédország nevében a Balkánt jól ismerő Carl Bildt külügyminiszter. A tárgyaláskezdésre idestova négy éve váró tagjelölt Macedóniában, valamint Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában joggal érezhetik ugyanis, hogy ha még a sok tekintetben az EU-ba 2007-ben felvett Bulgáriánál és Romániánál fejlettebb Horvátországnak is ilyen keservesen megy a folyamat, nekik esélyük sincs a belátható jövőben belépni az unióba. Az EB-nek minden kreativitására szüksége van, hogy „európai perspektíva” kecsegtetésével és komótosan adagolt gyakorlati kedvezményekkel – egyebek közt vízumkönnyítéssel és oktatási csereprogramokkal – fenntartsa ezen országok elkötelezettségét a reformok iránt. Goran Jandrokovic horvát külügyminiszter most Brüsszelben azt mondta, 2010 közepén lezárhatják a tárgyalásokat, bár uniós partnerei óvakodtak attól, hogy bármiféle határidőre utaljanak.

Árgus szemekkel figyeli az EU bővítési politikáját a Brüsszelben és a tagállamok zömében külön esetként kezelt Törökország is, amely eddig csak 11 tárgyalási fejezetet tudott megnyitni, szemben a horvátokkal, akik már 28-nál tartanak. A minap az EB által megbízott, Nobel-békedíjas finn Martti Ahtisaari által vezetett független bizottság jelentése meg is kondította a vészharangot. Miközben Törökországban 50 százalék alá esett az EU-tagság támogatottsága, és meggyengültek az EU-párti politikai erők, az uniós tagállamok is egyre megosztottabbak a kérdésben. Egy friss, 11 EU-országra – köztük a legnagyobbakra – kiterjedő felmérés szerint csak a megkérdezettek 20 százaléka véli úgy, hogy jó lenne, ha Törökország belépne. Három nettó költségvetési befizető tagállam, Ausztria, Franciaország és Németország nyíltan ellenzi a török csatlakozást, noha, mint az Ahtisaari-bizottság is rámutatott, biztonsági és energiaellátási szempontból Törökország egyre inkább felértékelődik az EU számára.

Az EU-ra évek óta jellemző „bővítési fáradtságot” csak súlyosbította az elsietettnek bizonyult bolgár és román tagság, majd a pénzügyi és gazdasági válság. Elemzők ezért biztosra veszik, hogy az EB jövő héten nyilvánosságra kerülő bővítési stratégiai áttekintése, illetve a szokásos éves országjelentések nem tartogatnak kellemes meglepetéseket az EU-ba ácsingózó államok számára. Brüsszel szerint az integrációs folyamatban fontosabb a minőség, mint a sebesség. Sovány vigasz, hogy a megismételt ír referendum nyomán (lásd Szüntelen homály című írásunkat) közelebb került a hatálybalépéshez a lisszaboni szerződés, amely végre megteremti az EU további bővítésének intézményi feltételeit. A jelenleg érvényes nizzai szerződés módosítás nélkül sem Horvátország, sem a tagsági kérelmét nemrég benyújtó, viszonylag sima tárgyalások elé néző Izland csatlakozását nem tenné ugyanis lehetővé, amit nem is győztek fölemlegetni a bővítésért kevéssé lelkesedő kormányok.

VIDA LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A politikusok fizetését már felzárkóztatta Európához az Orbán-kormány

A politikusok fizetését már felzárkóztatta Európához az Orbán-kormány

Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Éremesővel zárták a magyar úszók a világkupát

Visszatért Terence Hill homokfutója elektromos buggyként

Visszatért Terence Hill homokfutója elektromos buggyként

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Zsiráf született a veszprémi állatkertben

Zsiráf született a veszprémi állatkertben

79 éves korában meghalt Peter Fonda

79 éves korában meghalt Peter Fonda