szerző:
HVG

Térdre kényszerítheti a gazdasági recesszió közepette a túlzott költekezés a kajmán-szigeteki brit koronagyarmatot. London az offshore státus feladására akarja rábírni az adóparadicsomot.

Sajátos helyzetbe került a Kajmán-szigetek kormánya. Az adóparadicsomként ismert karib-tengeri brit koronagyarmatnak aligha van más választása az államcsőddel fenyegető helyzet elkerülésére, mint az adóemelés. A Jamaicától 300 kilométerre északnyugatra lévő offshore központ azért kényszerül erre, mert London a minap nem engedte, hogy felvegyen 344 millió dollárnyi hitelt. Csak a töredékét, alig 60 millió dollárnyit engedélyezett, azzal, hogy a fennmaradó hányadot gazdálkodják ki.

Ötletekkel is szolgált London, mondván, ha másképp nem megy, emeljen adót, vagy adja fel offshore státusát, és a világ más részeihez hasonlóan térjen át a közvetlen adózásra. Csakhogy éppen Nagy-Britannia adott 220 éve adómentességet karibi gyarmatának. III. György angol királytól 1788-ban kapták meg a kiváltságot, a legenda szerint annak elismeréseként, hogy a Jamaicából a brit szigetekre tartó, a partjainál megfeneklett kereskedelmi hajókonvojt heroikus küzdelemmel megmentették a pusztulástól.

Alapjaiban rendítené meg bármiféle változás a három szigetből álló, 259 négyzetkilométer területű koronagyarmatot. A Jamaicával együtt 1670-ig spanyol fennhatóság alatt állt Kajmán-szigeteken – a más offshore központként működő országokhoz hasonlóan – nincs személyi, örökösödési, társasági vagy ingatlanadó, az árfolyamnyereséget sem adóztatják meg, és a foglalkoztatás után sem kell járulékokat fizetni. Az állami bevételek háromnegyede az idegenforgalomból származik – évente több mint egymillió turista keresi fel a térséget –, a fennmaradó hányad felerészben importvámokból, felerészben pedig az ott bejegyzett cégek, pénzintézetek, befektetési és pénzügyi alapok működése után fizetett díjakból származik. Bár az importvám mindössze 5–10 százalék – csak az autókra vetnek ki 20 százalékot –, a szigeteknek saját mezőgazdaság és ipar híján szinte mindent külföldről kell beszerezniük.

A Kolumbusz által 1503-ban felfedezett, mai nevét az indián őslakosoktól az aligátorokra használt szóból kapott szigetország a világ hatodik legnagyobb pénzügyi központja. Az 52 ezer lakosra 80 ezer bejegyzett cég és 12 ezer, összesen 2300 milliárd dollárt kezelő árfolyam-kockázati alap jut, továbbá közel 800 biztosító és pénzintézet helyi érdekeltsége. Nem is olyan régen az évi 42 ezer dolláros átlagjövedelemmel a kajmán-szigetekiek életszínvonala volt a legmagasabb a karibi térségben, az egy főre jutó GDP-t tekintve pedig világösszesítésben a 12. helyen álltak.

Az évtizedek óta egyre nagyobb költségvetési többletet a Nagy-Britanniától pénzügyi támogatásban nem részesülő kormány infrastrukturális, idegenforgalmi beruházásokra, az utóbbi években pedig különösen az oktatás fejlesztésére, iskolák építésére fordította. Amivel nem is volt semmi baj, mindaddig, amíg be nem ütött a nemzetközi pénzügyi válság, majd a világgazdasági recesszió, aminek nyomán csökkentek az idegenforgalmi bevételek. Az offshore tevékenységet a kedvezőtlen gazdasági klíma mellett az is visszavetette, hogy világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik az adóparadicsomok megszüntetésére (HVG, 2009. március 7.). A kormány mégsem fogta vissza a költekezést, az idén a 800 millió dolláros kiadással számoló büdzsé már 100 milliós deficittel zárhat, a 600 millió dolláros adósságállomány pedig túllépte a korlátozott autonómiával rendelkező szigetcsoportnak megengedett határt, bevételeinek 86 százalékát. Ezért is kellett London beleegyezését kérnie a hitelfelvételhez.

A szorongatott helyzetbe került kormány meghúzta a nadrágszíjat, első intézkedésként nemrég lemondta a százezer dolláros díjazású szépségkirálynő-választást. Kizárta azonban a közvetlen adók bevezetését, inkább felemelné az offshore ágazatban alacsony, mindössze 3 ezer dolláros egyszeri cégbejegyzési díjat, valamint az importvámot, és csökkentené a havonta 3700 dollárnál többet kereső állami alkalmazottak bérét. Az offshore státusról azért sem mondana le az állam, mert a megítélése mostanában sokat javult. Lekerült „a nemzetközi normákat elismerők, de még nem teljesen alkalmazók” listájáról, és immár 12 állammal megállapodott az adózási információk kölcsönös cseréjéről.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az ügyészség tényleg dolgozik a Microsoft-botrányon

Az ügyészség tényleg dolgozik a Microsoft-botrányon

Zöld rendszámos új Mercedes, itt a plugin hibrid B-osztály

Zöld rendszámos új Mercedes, itt a plugin hibrid B-osztály

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Lukácsi Katalin visszalépett, MSZP-s lesz a közös jelölt Szolnokon

Lukácsi Katalin visszalépett, MSZP-s lesz a közös jelölt Szolnokon

Betiltották az eldobható műanyagokat a Mount Everesten

Betiltották az eldobható műanyagokat a Mount Everesten

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok