szerző:
HVG

„Remélem, az új görög kormány nem akadályozza tovább a névvita miatt Macedónia EU- és NATO-integrációját.

„Remélem, az új görög kormány nem akadályozza tovább a névvita miatt Macedónia EU- és NATO-integrációját. Főként, mivel az utóbbi időben több példa is akad arra, hogy a kétoldalú nézeteltéréseket nem lehet a végtelenségig kihasználni az integráció fékezésére” – mondta a HVG-nek a múlt héten Budapesten járt Antonio Milososzki macedón külügyminiszter a horvát–szlovén, illetve a ciprusi–török vitára utalva.

Szkopje számára a nemzeti büszkeség fontos eleme a Macedónia név, ezért Milososzki szerint országa legfeljebb olyan kompromisszumra hajlik, amely lehetővé teszi a jelenlegi országnevet elutasító Görögországnak, hogy egy általa elfogadható nevet használjon a szomszéd államra, belenyugodva, hogy mások Macedóniaként ismerik el az egykori Jugoszláviából 1991-ben kivált köztársaságot. „Úgy érezzük, az EU-ban egyre nagyobb a szimpátia irántunk, de azt szeretnénk, ha ez voksokban is megnyilvánulna” – mondta a 33 éves politikus.

Macedóniát eközben mindinkább hatalmába keríti a Nagy Sándor-láz. Szinte havonta kezdenek újabb ásatásokba, hogy a Kr. e. 4. században élt világverő makedón király nyomai után kutassanak, Szkopjéban és más városokban pedig számos intézmény viseli az egykori uralkodó vagy apja, II. Philipposz nevét. A fővárosban egyebek mellett iskolák, a repülőtér, a legdrágább szálloda, valamint az egyik főút viseli Nagy Sándor nevét, a városi stadiont pedig Philipposzról nevezték el. Nikola Gruevszki miniszterelnök irodáját Nagy Sándor korát idéző szobrok díszítik, a belvárosi galériákban és szállodákban a makedón királyokról készült festmények, domborművek láthatók. A Nagy Sándor-kultuszt csak erősíti annak a görögországi tagadása, hogy az észak-görögországi Makedóniában magukat nem görögnek tartó makedónok is éltek és élnek. Az Athén által görögöknek minősített helyiek egyikének, az 1940-ben hősi halált halt Nikosz Gruiosznak emléktáblája is van a határhoz közeli Ahladában, és a partizán unokája, a jelenlegi macedón miniszterelnök tavaly felkérte Athént a kisebbség létének elismerésére. A görög kormány ezt elutasította, és megismételte: a macedón–görög határ déli oldalán élők Nagy Sándor nemzetének leszármazottai, míg az északi oldal szlávjai jogtalanul nevezik magukat macedónoknak.

A múlthoz való kötődésben az is szerepet játszik, hogy Macedónia fiatal állam. A 20. század első felében Vardarként számon tartott terület a Tito-féle Jugoszlávia megalakulása idején, 1944-ben jelent meg újra Makedóniaként a térképen. Akkor is csak csonkán: a történelmi állam 51 százaléka, az égei terület Görögországhoz, 10 százaléka, a pirini pedig Bulgáriához tartozik, a mostani ország csupán a vardari Macedóniára terjed ki. A nyelv sem teljesen egységes: északon, a szerb határ közelében sok benne a szerb jövevényszó, míg keleten a macedónt és a bolgárt alig lehet megkülönböztetni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

57 menekültet szállítottak az olasz hatóságok Lampedusára

57 menekültet szállítottak az olasz hatóságok Lampedusára

Második meccsét is megnyerte a DVSC

Második meccsét is megnyerte a DVSC

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Hosszan elbeszélget Merkel és Orbán

Hosszan elbeszélget Merkel és Orbán