szerző:
HVG

Kétes választási győzelemmel őrizte meg hatalmát Hamid Karzai afgán elnök, márpedig az USA legitim és erős kabuli kormány nélkül nem győzhet a tálibok ellen.

Gyenge és hiteltelen államfőként folytathatja elnöki ténykedését Hamid Karzai, akit hétfőn győztesnek nyilvánított az afgán választási bizottság, miután egyedül maradt a november 7-ei második fordulóra. Több évtizedes háborúskodás után Karzai 2004-ben Afganisztán első demokratikusan megválasztott vezetőjeként került az ország élére, de mostanra besározódott, és mintha az egykor ügyes taktikus elvesztette volna a realitásérzékét is.

Karzai a múlt héten még ragaszkodott a második forduló megtartásához, holott óriási nemzetközi nyomás nehezedett rá – hétfőn Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is megjelent Kabulban –, hogy ejtse a katonai és politikai szempontból is kockázatos voksolást. Bár az augusztus 20-ai első fordulót a tálibok nem tudták megakadályozni, ezúttal is erőszakkal fenyegetőztek, aminek az ENSZ kabuli vendégháza elleni múlt heti, öt halálos áldozattal járó merénylet is hitelt adott.

Karzai riválisa, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter vasárnap lépett vissza a megméretéstől, mert nem teljesítették a voksolás tisztaságát garantálni hivatott követeléseit, köztük a teljes afgán választási bizottság menesztését. Az ENSZ vezette vizsgálat szerint az első fordulóban legalább 1 millió hamis voks került az urnákba Karzai javára, ezért Abdullah értelmetlennek tartotta a második körben való részvételét. Így komolyan megkérdőjeleződött a következő afgán kormány legitimitása. Ráadásul a pastu Karzai előre elutasította az együttműködést az ellenzékkel, elzárva az egyik lehetséges kiutat a zsákutcából.

Pedig a versengésből való kilépésének bejelentésekor elérzékenyült Abdullah nem zárkózott el a jövőbeni tárgyalásoktól, közölve, döntésében semmiféle hátsó alku nem játszott szerepet. Arra sem szólította fel híveit, hogy vonuljanak az utcákra, vagy bojkottálják a politikai rendszert. Elutasította ugyanakkor, hogy csatlakozzék a Karzai-kormányhoz, és egyben jelezte, a jövő emberének tartja magát. Állítólag Abdullahra is erőteljes nyugati nyomás nehezedett, hogy csillapítsa a kedélyeket, és vessen véget a két hónapja tartó vitának. A tádzsik–pastu vegyes házasságból származó politikus mindazonáltal megerősödve került ki a küzdelemből.

Főhet viszont a feje Barack Obama amerikai elnöknek, akinek Afganisztán-stratégiája erős és legitim kormányra épülne. Hiszen hogyan kérhet otthon újabb elkötelezettséget egy olyan kabuli kormány védelme érdekében, amely csalással maradt hatalmon? Az elnök jövő héten kezdődő tíznapos ázsiai körútja utánra halasztotta a döntést. Stanley McChrystal tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák parancsnoka mindenesetre 40 ezres erősítést kért a jelenlegi 67 ezer amerikai és 42 ezer szövetséges katona mellé.

McChrystal szerint ekkora erővel szavatolni lehetne a lakosság nagy részének biztonságát, és folytatni a harcot a távolabbi területeken a Talibán és az al-Káida terrorista szervezet ellen. Washingtonban azonban csak 10-15 ezres erősítést fontolgatnak, amit könnyebben emésztene meg az afganisztáni háborút ellenző közvélemény és az Obama mögött álló Demokrata Párt is. Ez esetben azonban szakértők szerint az amerikai hadvezetésnek nem marad ereje a tálibok elleni nagyobb hadjáratra. Hírszerzési források szerint a tálib harcosok száma a 2006-os 7 ezerről 25 ezerre nőtt, és bár az amerikaiak így is három-négyszeres túlerőben vannak, a kis csapatokban vadászó gerillák legyőzése nem könnyű. A katonák által harmadik opciónak nevezett 80 ezres erősítés a Fehér Ház számára szóba sem jöhet, holott ez jelentős offenzívát tenne lehetővé.

A csapatnövelések mértékétől függetlenül Washington máris közölte, hogy jelentős nyomást fog gyakorolni Karzaira a hatékonyabb kormányzás érdekében. Arra is igyekszik rávenni az elnököt, hogy távolítsa el a hatalomból a korrupt minisztereket és hivatalnokokat. Obama állítólag jelentést kért Afganisztán minden egyes tartományáról, az azokat vezető kormányzókról, a törzsi elöljárókról és a milíciákról. Az amerikaiak egyik célpontja az elnök öccse, Ahmed Vali Karzai, a korrupció jelképe, akit kábítószer-kereskedelemmel is vádolnak.

Csakhogy a The New York Times című napilap szerint a fiatalabb Karzai az amerikai hírszerző szolgálatnak (CIA) is dolgozik. Segített például egy olyan félkatonai szervezet tagjainak toborzásában, amely a CIA utasítására a déli Kandahárban, a tálibok egykori fellegvárában és körülötte működik. Vagyis az elnök öcscsét úgy kellene eltávolítani a hatalom közeléből, hogy közben Kandahár biztonsága se romoljon. Az amerikaiak azt is szeretnék elérni, hogy az elnök szakítson a környezetében lévő hadurakkal, csakhogy ők most politikai viszonzást várnak Karzai újraválasztásának támogatásáért. Az aktívabb amerikai beavatkozás sikerét az is gátolja, hogy az afgánok zsigerből utasítanak el mindenféle külföldi beavatkozást.

Washington az év elején még reményteljesen kereste Karzai alternatíváját, de nem találta meg. Tavasz óta pedig egyre világosabb, hogy a Nyugat által egykor kedvelt politikus aligha költözik ki az elnöki palotából. Az USA a 2001. október 7-én kezdődött invázió óta 250 milliárd dollárt költött Afganisztánra, ám a nemzetépítés és a hiteles kormányzás megteremtése elmaradt. A nyolc év alatt kiképzett 90 ezres afgán hadseregnek csak a fele harcképes, de magára hagyni még nem lehet, miközben az idei október – 55 halálesettel – a háború eddigi legvéresebb hónapja volt az amerikai erőknek.

A Nyugat és a nemzetközi közösség csúfos vereséget szenvedett az afganisztáni demokrácia felépítésében – fogalmazta meg az utóbbi napokban több szakértő is. A komoly ambíciókkal idén januárban hivatalba lépett Obama – Robert Gates védelmi minisztere tanácsára – már nem hangoztatja elődjéhez, George W. Bushhoz hasonlóan, hogy Afganisztánból nyugati típusú demokrácia lesz. A katonai cél csak az afgán–pakisztáni határvidéken bujkáló al-Káida elpusztítása, és annak megakadályozása, hogy a tálibok újra elfoglalják az országot, megint menedéket adva az USA-t ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadás elkövetésével vádolt, Oszama bin Laden vezette hálózatnak.

KERESZTES IMRE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
15 év alatti magyar korcsolyázó vérében mutattak ki doppingszert

15 év alatti magyar korcsolyázó vérében mutattak ki doppingszert

Matolcsyék új értelmet adnak a sikeres ingatlanbiznisz fogalmának

Matolcsyék új értelmet adnak a sikeres ingatlanbiznisz fogalmának

Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Semjén a svéd nagykövet bekéretéséről: Legalább lesz alkalmuk bocsánatot kérni

Semjén a svéd nagykövet bekéretéséről: Legalább lesz alkalmuk bocsánatot kérni

"Nem most kellett volna meghalnia" - ezzel vigasztalta egy orvos az elhunyt családját

"Nem most kellett volna meghalnia" - ezzel vigasztalta egy orvos az elhunyt családját

Brüsszel még keresi a fogást a kormánypárti médiaholdingon

Brüsszel még keresi a fogást a kormánypárti médiaholdingon