szerző:
HVG

Van mire büszkének lennie Angolának az Afrika-kupa megrendezése nélkül is: milliárdos kínai beruházások, felfutó kőolajtermelés és a volt gyarmattartó, Portugália visszatérése.

Afrika Kuvaitja – így nevezik hatalmas kőolajkincse miatt Cabinda angolai tartományt, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság tengeri kijárata vág el az anyaországtól. A főként a tengeri talapzaton található olaj mellett az egyéb természeti kincsek is szerepet játszottak a tartomány önállósodási törekvéseiben, de 2006-ban sikerült tűzszünetet kötni. Luanda nyilván a megállapodás tartósságát akarta bizonyítani azzal, hogy a január végéig tartó Afrika-kupa focimeccseinek négy helyszínének egyikéül éppen a tartomány szintén Cabinda nevű székhelyét választotta.

Csakhogy a megosztott gerillák egyik, állítólag mindössze 200 fegyveresből álló frakciója nem tette le a fegyvert, és a togói csapatot szállító busz ellen két hete elkövetett támadással hívta fel magára a figyelmet. A gerillák erejét jelezheti, hogy a togói buszt őrző fegyveres kíséret félórás tűzharcra kényszerült a támadókkal.

Cabindának papíron a területén kitermelt olajból származó jövedelem tizedét kellene visszakapnia, de emberjogi szervezetek szerint ennél lényegesen kevesebb jut neki. Ha a tavalyi 15,7 milliárd dolláros angolai kőolajbevételt egyenlő arányban osztanák szét a 18 millió lakos között, akkor fejenként 870 dollár jutna. Ha viszont az angolai olajtermelés több mint felét kitermelő Cabinda 300 ezer lakosa kapná a tartomány petrodollárjait, egy cabindai markát 26 ezer dollár ütné. A főként francia nyelvű tartomány sérelme az is, hogy állítólag rendszeresek az önkényes letartóztatások, kínzások, kivégzések.

Az Afrika-kupa házigazdájaként az egykori portugál gyarmat arra a rohamos fejlődésre kívánja felhívni a figyelmet, amely a 27 éven át tartó – Cabindán kívüli – polgárháború 2002-es lezárulása után vette kezdetét. A kontinensviadal megrendezésére például egymilliárd dollárt költött a FIFA rangsorában pusztán a 95. helyen lévő ország. 600 millióból négy korszerű stadiont, a maradékból reptereket, utakat, vasutat, hidakat, szállodákat és kórházakat építettek. A fő ékesség a Luandában felhúzott 50 ezres befogadóképességű aréna, amely hatalmas gumiabroncsra hasonlít.

A fővárosban amúgy is óriási építkezések folynak, hatalmas darukkal, különböző készültségi szinten lévő gyárakkal, lakótelepekkel és irodákkal. A fejlesztés fő forrása a napi kétmillió hordós kőolaj-felhozatal, amellyel Angola Afrika legnagyobb termelője lett, megelőzve Nigériát és Líbiát. Kína eddig 5 milliárd dollárnyi kölcsönnel járult hozzá kiemelt afrikai partnerének fejlesztéseihez. Ezenfelül a hongkongi China International Fund legalább 9 milliárd dollárt fektetett be Angolában. Peking érdeklődése nem véletlen, Angola olajának java része nála talál gazdára.

Talán a kínai jelenlétnél is meglepőbb a volt gyarmatosítók visszatérése. Az utóbbi öt évben 60-100 ezer portugál érkezett Angolába, köztük kétkezi munkások, orvosok, mérnökök, bankárok, befektetők. Az a fura helyzet állt elő, hogy Angola lisszaboni nagykövetsége előtt sorok kígyóznak a vízumért, miközben az EU országai éppen szigorítani akarják a bevándorlást egykori gyarmataikról. „A globalizált világban nincs értelmük a határoknak, nekünk pedig szükségünk van a kvalifikált munkaerőre” – adott leckét a vén kontinensnek Justino Pinto de Andrade, a Luandai Katolikus Egyetem közgazdászprofesszora a The Wall Street Journal napilapban nyilatkozva. Angolában egy bankár vagy mérnök a többszörösét is megkeresi annak, amit a gazdasági válság sújtotta Portugáliában.

Az egykori anyaország másképp is függ az 1975-ben függetlenné vált Angolától. Lisszaboni kormányadatok szerint Luanda 2,27 milliárd dollár értékben importált árut 2008-ban, ami majdnem a duplája az előző évinek. Szinte nincs olyan szegmense a portugál gazdaságnak, amely ne profitálna az Angolával folytatott kereskedelemből. A kapcsolatok újjáéledése azért is érdekes, mert Angolában igen brutális gyarmattartókként emlékeznek a portugálokra, és a sebek még nem gyógyultak be teljesen. Ráadásul a 40 százalékos munkanélküliség miatt sokan nem örülnek az újabb „hódító hullámnak”. A változást azért jelzi, hogy az 1979 óta hatalmon lévő José Eduardo dos Santos angolai elnök tavaly először látogatott Lisszabonba, és a két kormány nemrég közös angolai–portugál befektetési bank létrehozásáról állapodott meg.

A kínai és portugál befektetők nyomában loholnak a brazil cégek. Angola egyik legnagyobb munkáltatója az Odebrecht brazil vegyipari és építőipari vállalat, amelynek vezetői közeli kapcsolatban vannak Dos Santos elnökkel. Angola stabilitását erősíti, hogy a Nemzetközi Valutaalappal tavaly szeptemberben 1,4 milliárd dolláros készenlétihitel-megállapodást kötött, elsőként a fekete-afrikai országok közül. Az olajra épülő gazdaság több lábon állását célozza, hogy a luandai kormány a következő öt évben 6 milliárd dollárt kíván a mezőgazdaságba fektetni.

A 2004 és 2008 közötti két számjegyű növekedés révén Angola megduplázta hazai össztermékét (GDP), és a közepesen fejlett országok közé küzdötte fel magát, ám számos adat szerint továbbra is elmaradott. A lakosság jó kétharmada kevesebb mint napi 2 dollárból él, a korrupciófertőzöttség alapján pedig az ország a 180-as listán a 162. helyen szerepel. Önmagában a 2008-as parlamenti választást az EU jelentős előrelépésnek nevezte ugyan a demokratizálódás útján, de magát a szavazást nem tekintette tisztának. Politikai bizonytalanságot jelenthet, hogy bár az elnök által vezetett MPLA Párt – polgárháborús riválisával, az Unitával szemben – hatalmas győzelmet aratott, Dos Santos a tavaly esedékes elnökválasztást 2012-re halasztotta, miközben az ő súlyos betegségéről szóló hírek kaptak szárnyra.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Az utolsó pillanatban húzták le a sínekről a részeg férfit

Az utolsó pillanatban húzták le a sínekről a részeg férfit

Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Majdnem hatalmas balhé lett abból, amit Netanjahu egy újság szerint a lengyelekről mondott

Majdnem hatalmas balhé lett abból, amit Netanjahu egy újság szerint a lengyelekről mondott

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

A nap fotója: Ilyen gyönyörű lett a MÁV felújított Nohab mozdonya

A nap fotója: Ilyen gyönyörű lett a MÁV felújított Nohab mozdonya

Egymást nyírják a rolleresek, gyalogosok, biciklisek, de kinek hol a helye?

Egymást nyírják a rolleresek, gyalogosok, biciklisek, de kinek hol a helye?