szerző:
Folk György / Brüsszel

„Az eurózóna tagországai a maastrichti kritériumok szerint működtetett valutaunió helyett a támogatások uniója mellett...

„Az eurózóna tagországai a maastrichti kritériumok szerint működtetett valutaunió helyett a támogatások uniója mellett tették le a voksukat” – értékelte a HVG-nek Jörg Kramer, a német Commerzbank vezető közgazdásza a hétfő hajnalban született uniós krízisalapot. Az elemző szerint az eurózónában a mindenki a saját költségvetési mérlegéért felelős elv helyett ezentúl a kölcsönösen felelünk egymásért elv érvényesül. A történelminek aposztrofált maratoni tárgyalásokon – a görögöket kisegítő 110 milliárd eurós segélycsomag elfogadása után is ideges pénzpiacok megnyugtatására, a görög válság továbbterjedésének megakadályozására, valamint a spekulációnak kitett euró védelmében – az unió pénzügyminiszterei 750 milliárd eurós plafont határoztak meg a lehetséges pénzügyi segítségnyújtásra. A megállapodás értelmében amolyan kölcsönös segítségnyújtási ügynökség jön létre, amely a stabil pénzügyi mutatókkal bíró gazdaságok által felvett hiteleket továbbítja a pénzpiacokon már csak rossz feltételek mellett hitelhez jutó eurózónatagoknak. Az euróövezetet stabilizáló mechanizmus szakértők szerint azért szükséges, hogy az EU elkerülje a görög válság esetében rendkívül időrabló egyeztetéseket, amelyek veszélyes tőzsdei nyugtalanságot okoztak.

 Az eurózóna vezetői, elkerülendő a görög helyzet megismétlődését, a többi hasonló cipőben járó tagállam – így elsősorban a most szigorú konszolidációs kötelezettséget vállaló Spanyolország és Portugália, valamint Írország és Olaszország – helyzetének biztosabbá tételére két fontos döntést hoztak. Megengedik, hogy az eurózóna-tagországok is részesüljenek abból a jelenleg 50 milliárd eurós – de most 60 milliárddal megemelt – alapból, amelyből eddig csak a közös valutát nem használó EU-tagokon segítettek, 2008-ban például Lettországon, Magyarországon és Románián. A megállapodás – és ezáltal a pénzek – java része az eurózóna-államok által összerakandó, legfeljebb 440 milliárd eurós csomagból származik, amely kormányzati hitelgaranciákat és kétoldalú kölcsönöket tartalmaz. Ezek elosztását az Európai Bizottság koordinálja, és a visszafizetést három év után kell megkezdeni. A HVG értesülése szerint német nyomásra a tagállamok egyhangú döntésére lesz szükség a pénzek aktiválásához. Végül az Európa által összeadandó pénzeket az IMF további 250 milliárd euróval fejeli meg.

Magyarországot a történtek két szempontból érintik – a HVG brüsszeli diplomáciai forrásai szerint. Az Európai Bizottság döntéskörébe tartozó, a közös költségvetést maga mögött fedezetként tudó fizetésimérleg-javító pénzeken ezentúl az eurózónán kívüli országoknak a bent lévőkkel is osztozniuk kell. Másrészt, ha valamely állam nem képes tovább törleszteni fizetésimérleg-javító pénzekből felvett hiteleit, akkor – mivel azokra a tagállamok vállalnak garanciát, és valójában nincsenek meg az EU büdzséjében – be kell fizetnünk a Magyarországra jutó részösszeget, ami jelenleg 600 millió euró.

FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megsérült Dárdai fia, vége az idényének

Megsérült Dárdai fia, vége az idényének

Megint sokan voltak a sárgamellényesek és ismét elszabadult az erőszak

Megint sokan voltak a sárgamellényesek és ismét elszabadult az erőszak

Hiába a figyelmeztetés, még mindig túl egyszerűek a jelszavak

Hiába a figyelmeztetés, még mindig túl egyszerűek a jelszavak

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

Megbokrosodott lovak okoztak kis híján tragédiát az országúton - videó

Megbokrosodott lovak okoztak kis híján tragédiát az országúton - videó

Orbán tovább nyit Kelet felé

Orbán tovább nyit Kelet felé