szerző:
Keresztes Imre

Kemény hangnemben szólította fel Washington Iszlámábádot a terror elleni harc fokozására a New York-i merényletkísérlet után. A háború óriási áldozatokat követel Pakisztántól.

„Be kell menniük Észak-Vazirisztánba” – mondta kertelés nélkül Stanley McChrystal tábornok, az afganisztáni hadműveletek amerikai irányítója Parvez Kajaninak, a pakisztáni hadsereg parancsnokának, mintha utasítaná Iszlámábádot, hogy folytassa a terrorizmus elleni háborút. Az USA nagykövete, Anne Patterson hasonló határozottsággal követelte Aszif Ali Zardari pakisztáni elnöktől a tavaly kezdett hadműveletek észak-vazirisztáni kiterjesztését. A térség az al-Káida és a New York-i merényletkísérlet hátterében álló Pakisztáni Talibán egyik utolsó fellegvára.

A többfrontos diplomáciai letámadás éles fordulat az amerikai–pakisztáni viszonyban. Washington a kezdeti bizonytalanság után vasárnap közölte, hogy a New York-i Times Square-en május 1-jén megkísérelt robbantás szálai a Talibánhoz vezetnek. Így vallott a pakisztáni születésű amerikai Faisal Shahzad is, akit a robbanóanyaggal telerakott terepjáró vásárlásának és helyszínre vezetésének a vádjával tartóztattak le. Washington idegessége érthető; ha az autó felrobban, sokan meghalnak a forgalmas utcán, és ez lett volna a Talibán első tengerentúli merénylete.

Motozás a pakisztáni-afgán határon
©

 Az utóbbi hónapokban amerikai földön végrehajtott, a média által nagy terjedelemben taglalt terrortámadások hatékonysága szerencsére igen szerény volt. A The New York Times elemzése szerint az USA-ban 2009-ben erőszakos halált halt 14 ezer emberből mindössze 14 esett a terrorizmus áldozatául – ebből 13 a texasi Fort Hood támaszponton tavaly novemberben zajlott lövöldözésben vesztette életét. Ráadásul az USA-ban 2009-ben elkövetett tíz dzsihádista akció között az ideológiai indítékon kívül semmiféle kapcsolatot nem találtak. A terrorfenyegetettség – állítja a cikk – jóval kisebb, mint a 2001. szeptember 11-ei öngyilkos akciók előtt volt.

Az amerikai félelmeket táplálhatja ugyanakkor, hogy ha bebizonyosodik is a New York-i támadó és a Pakisztáni Talibán közti kapcsolat, aligha derül fény a szélsőséges csoportok rejtélyes hálózataira és a jövőbeni akciókra utaló jelekre. A hagyományos al-Káida és Talibán nem létezik többé – vélik biztonsági szakértők. Elmúltak azok az idők, amikor a hírszerzések világos ábrákat rajzoltak a terrorszervezetek és sejtek kapcsolatairól, az Oszama bin Ladent, a helyetteseit, az operációs parancsnokokat és a közkatonákat összekötő hierarchiáról. A főbb terrorszervezetek ernyőként fognak össze többé-kevésbé önálló csoportokat, naponta jönnek létre és szűnnek meg sejtek, és nemcsak a nyugati, de immár a pakisztáni titkosszolgálatok is sötétben tapogatóznak – állította nemrég Ahmed Rasid pakisztáni szakértő.

Mindezt jól mutatja a feltételezett New York-i merénylő, a 30 éves Shahzad esete is. A pakisztáni légierő magas rangú tisztjének a fia az USA-ba emigrált, diplomát szerzett, megnősült és gyerekei születtek. Mivel állítólag nem kapott munkát, fogékonnyá vált Anvar al-Avlaki szélsőséges jemeni-amerikai prédikátor eszméire. Tavaly apjától kért engedélyt, hogy Afganisztánban harcolhasson az USA ellen, de erről a família lebeszélte. A CIA likvidálási listája élén szereplő, Jemenben bujkáló Avlaki interneten terjesztett ideológiai agymosása végül mégis hatott, Shahzad Pakisztánban keresett segítséget, ahol időközben legalább tucatszor járt.

A Talibán először vállalta a merényletet, majd cáfolta, hogy kapcsolatban áll a férfival, talán megijedve egy esetleges amerikai vagy pakisztáni bosszútól Észak-Vazirisztánban. Shahzad elindulhatott a törzsi területekre, de könnyen lehet, hogy már Karacsiban elérte célját, és a szükségesnek vélt robbantási gyorstalpalót megkapta a kikötővárosban működő terrorszervezetektől – mutatott rá elemzésében Amir Rana, a Pakisztáni Béketanulmányok Intézetének igazgatója.

A 18 milliós Karacsiban működő szélsőséges mozgalmak, a pakisztáni titkosszolgálatok által eredetileg India ellen létrehozott pandzsábi militáns frakciók, valamint a Talibán ernyője alatti dzsihádista csoportok, zsoldosok és bérgyilkosok egymás közt adják-veszik a bombakészítőket, az öngyilkos merénylőket. Közös az USA-ellenességük, közös kiképzőtáborokat tartanak fenn, sőt még a forrásokat is elosztják, így követhetetlen, hogy ki kihez tartozik.

A terrorizmus elleni harc egyre bonyolultabb és egyre drágább. Pakisztánnak 2001 óta állítólag 35 milliárd dollárjába került, ebből 7,2 milliárdot az USA állt. Az ország azonban a számszerűsíthető költségeknél is jóval nagyobb szociális árat fizet. Egy friss pakisztáni tanulmány szerint az ország gazdasága 2008 óta – nem csak a globális válság miatt – alig nő, az állam fizetőképességét az IMF tavaly 11,3 milliárd dollárra megnövelt hitele biztosítja. Az idei első negyedévben 460 millió dollár külföldi tőke érkezett, a tavalyinak kevesebb mint a fele.

A pakisztáni hadsereg – a Szvat-völgyben, valamint az afgán határ menti törzsi területeken, így Dél-Vazirisztánban és Badzsúrban végrehajtott – tálibok elleni offenzívái miatt jelentősen csökkent a régióban létfontosságú mezőgazdasági termelés. Vége a tízezreknek megélhetést biztosító turizmusnak, az iskolák bezárása miatt pedig százezrek maradtak ki az oktatásból. A Pakisztán-szerte elkövetett merényletek növelik a bizonytalanságot, tönkreteszik az infrastruktúrát, a szegénységi ráta 24-ről 37 százalékra nőtt. Míg 2005-ig évi ezer alatt maradt a terror elleni háborúval kapcsolatba hozott halálesetek száma, tavaly meghaladta a 11 ezret.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itt a húsvét, bedugultak a határok

Itt a húsvét, bedugultak a határok

Így könnyű: piszkos trükköket vetett be a Google – állítja a Mozilla egyik volt vezetője

Így könnyű: piszkos trükköket vetett be a Google – állítja a Mozilla egyik volt vezetője

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről

Gigantikus művészeti installációba burkolták a Bécsi Városházát

Gigantikus művészeti installációba burkolták a Bécsi Városházát

Oszlopnak csapódott egy turistabusz Budapesten

Oszlopnak csapódott egy turistabusz Budapesten

Egy „szellemileg is tisztán tartott” kulthely, amely „sziget az általános tahóságban”

Egy „szellemileg is tisztán tartott” kulthely, amely „sziget az általános tahóságban”