szerző:
Poór Csaba

Már alig látszanak a háború nyomai, és gőzerővel zajlik az újjáépítés Csecsenföldön, ám jogvédők szerint folytatódnak az emberrablások.

 

©

„Az tizenöt-, ez pedig húszemeletes lesz” – mutatott két vasbeton kolosszusra Vaha Naszuhanov, a gudermeszi járás elöljárója. A csecsen fővárostól, Groznijtól alig félórányi autózásra fekvő településen mindenfelé építkezések látszanak, most főleg lakások készülnek, de lesz itt szökőkút és park is – büszkélkedett a prefektus, aki azelőtt az első oroszbarát csecsen elnök, a 2004-ben merényletben meggyilkolt Ahmad Kadirov biztonsági tanácsadója volt, de anyagiakról nem szívesen beszélt. „Az eredmény a fontos, nem a pénz” – mondta a HVG-nek, de azért elárulta, hogy egy év alatt hétmilliárd rubelt, vagyis 45-50 milliárd forintot fektettek be a városban. Kapnak támogatást az Ahmad Kadirov emlékére létrehozott alapítványtól, és köztársasági, valamint szövetségi forrásból is.

A legnagyobb tétel alighanem Gudermeszben is ez utóbbi, csakúgy, mint az egész köztársaságban. A Finansz pénzügyi magazin összesítése szerint Csecsenföld tavaly több mint 57 milliárd rubelt, költségvetésének 90 százalékát Moszkvából kapta, az Orosz Föderáció tagrégiói közül oda jutott a legtöbb központi támogatás. Bár a számvevőszék nemrég megállapította, hogy e források felhasználása nem elég hatékony, az arányok az idén sem sokat változtak. A 2010-es csecsen büdzsé csaknem 57 milliárd rubeljéből 52 milliárd érkezik központi csatornákon.

„Azt szeretném, ha minél több pénzt kapnánk a szövetségi költségvetésből” – ismerte el a minap külföldi újságírók, köztük a HVG tudósítója előtt Ramzan Kadirov csecsen elnök is, amikor Gudermesz határában álló rezidenciáján éjjel egy órakor a mikrofonok elé ült. Hol derűsen mosolygott, hol harcias gesztusokkal kísérte mondandóját, vagyis rutinos nyilatkozónak bizonyult a Vlagyimir Putyin orosz kormányfő emberének tartott, 33 éves politikus, aki évekig apja, Ahmad Kadirov mellett dolgozott, majd miniszterelnök-helyettes, aztán kormányfő lett. Moszkvában alighanem azt az embert látták meg benne, aki ismerheti a kulcsot a régió megbékéltetéséhez. Amióta 2007-ben az elnöki székbe került, helyzete még jobban megszilárdult. Noha sajtótájékoztatója alatt többször is elmondta, hogy Csecsenföld Oroszország elidegeníthetetlen része, ahol az orosz törvények érvényesülnek, egyes értékelések szerint akkora szabadságot vívott ki magának, hogy az észak-kaukázusi térségben ma már inkább az orosz vezetők függenek tőle.

Az első csecsenföldi háború idején, az 1990-es évek közepén még Kadirov is az orosz fennhatóság ellen harcolt, ma viszont banditákként, sátánokként emlegeti egykori gerillatársait. 1999-ben, a második csecsen háború kezdete után az iszlám szélsőséges ágának tekintett vahabizmus térnyerésére hivatkozva apjával együtt szembefordult velük. Azóta kíméletlenül fellép a szerinte Nyugatról finanszírozott illegális fegyveresek ellen, akik között állítása szerint már csupán alig kétszáz csecsen van.

Nem csökken viszont számuk a térség több más köztársaságában, ezért például Ingusföld, Dagesztán és Csecsenföld központi erői össze is fognak, és közös akciókat hajtanak végre a lázadók ellen. Ingusföldön például már 87 fegyverest öltek meg együttes erővel – válaszolta a HVG kérdésére Kadirov ugyanolyan határozottan, ahogy tagadta, hogy köze lenne a neki tulajdonított jogsértésekhez.

Merthogy a Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi szervezet a minap a sajtószabadság ellenségei közé sorolta őt, az osztrák hatóságok pedig összefüggésbe hozták nevét egy csecsen disszidens tavalyi lelövésével. Kadirovot gyanítják több gyilkosság, például Anna Politkovszkaja újságíró és egy vetélytárs csecsen klán, a Jamadajev család két férfi tagja elleni merénylet mögött is, jogvédők pedig azzal vádolják, hogy különítményei embereket rabolnak el és ölnek meg. „Ha valakiről azt feltételezik Kadirovék, hogy köze van a lázadókhoz, de büntetőeljárás keretében ezt nem tudják bizonyítani, akkor az említett módszert alkalmazzák” – mondta a HVG-nek Dokka Iclajev, a Memorial emberi jogi szervezet egyik helyi vezetője. A Memorial adatai szerint csak tavaly több mint 90 ember jutott ilyen sorsra, bár Kadirov állítja, hogy hamisak a számok. Csecsenföldön ma már nincsenek emberrablások, nincs zsarolás vagy szervezett bűnözés – hangoztatta az elnök. Közvélemény-kutatásokra hivatkozva hozzátette, hogy a köztársaság lakosainak 97 százaléka támogatja a politikáját.

A mutatósan újjáépített, tiszta, rendezett és békés Groznijban a házak faláról Kadirov mosolygó portréi, a hálálkodó és méltató feliratok vagy a hivatalnokok szinte leckeszerűen felmondott dicsérő szavai inkább az elnök korlátlan hatalmára, mintsem népszerűségére utalnak. De az is tény, hogy a HVG tudósítójával szóba elegyedett átlagpolgárok többsége szintén a köztársaság jótevőjeként beszélt róla. Igaz, akadt azért bírálat is. A kölyökképű Ajnuddin, aki éppen egy park építésén dolgozott, például a korrupcióra panaszkodott, no meg a súlyos munkanélküliségre, ami egyelőre leküzdhetetlen gondnak tűnik Csecsenföldön. A statisztikák szerint a munkaképes lakosság csaknem 45 százaléka állástalan, pedig a hivatalos beszámolók számos üzem helyreállításáról is szólnak. Az egykor munkások ezreit foglalkoztató kőolaj-feldolgozók kiégett épületei azonban máig háborús mementóként állnak a város határában.

„Több gyárat kellene építeni, nem csak mozikat” – morgolódott Ajnuddin, arra célozva, hogy a csecsen fővárosban új szórakoztatónegyed van kialakulóban. Egy üres bevásárlóközpont felső szintjén például már működik multiplex mozi, amely külsőségeiben semmiben sem különbözik nyugati társaitól. Abban viszont igen, hogy a muszlim hagyományokra hivatkozva a pikáns jeleneteket kivágják, a túl szabadosnak talált filmeket pedig külön mutatják be nőknek és férfiaknak. „Ha nem így lenne, fellázadnának a nézők” – magyarázta a mozi igazgatója a HVG-nek, majd arról beszélt, hogy nem szeretné, ha elveszne népe évezredes kultúrája, ha a gyereke diszkóba járna, dohányozna vagy inna.

„Az iszlám lényegében életmód, próbáljuk jóra tanítani az embereket” – fejtegette Abdurahim Mutusev, a grozniji nagymecset szomszédságában működő muszlim egyetem rektora is. A tavaly augusztusban megnyitott intézményben a hagyományos iszlám alapján képeznek imámokat, arab- és hittantanárokat, miközben harcolnak a radikális áramlatokkal. „A szélsőségesek ma már nincsenek jelen a hétköznapokban, nem hirdetnek ilyen nézeteket az utcán, a mecsetekben” – bizonygatta a HVG-nek a rektor. A hatásuktól azonban, a jelek szerint, még mindig tartanak Csecsenföldön. A grozniji reptéren például hetekkel az úgynevezett fekete özvegyek által elkövetett moszkvai metrórobbantások után is a férfiakénál tüzetesebben ellenőrzik a nők iratait, sőt – mint egy oktató elmondta – a muszlim egyetem bejáratánál azt is megvizsgálják, nem viselnek-e testükre erősített pokolgépet.

POÓR CSABA / GUDERMESZ, GROZNIJ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Világ

Csecsenföld számokban

- Terület: 17,3 ezer négyzetkilométer- Népesség: 1,27 millió fő- Főváros: Groznij (237 ezer lakos)- Hivatalos nyelv:...

Így változik a boltok nyitvatartása a hosszú hétvégén

Így változik a boltok nyitvatartása a hosszú hétvégén

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Fiatal újságírónő az áldozata az észak-írországi terror fellángolásának

Fiatal újságírónő az áldozata az észak-írországi terror fellángolásának

Putyinnal találkozik Oroszországban az észak-koreai diktátor

Putyinnal találkozik Oroszországban az észak-koreai diktátor

Alaposan eltévedt egy oroszországi jegesmedve

Alaposan eltévedt egy oroszországi jegesmedve