szerző:
Nagy Gábor

Minden idők legköltségesebb amerikai elnökválasztási hadjárata lehet az idei, mert nyitott az út a jelöltek korlátlan közvetett támogatása előtt.

Hosszadalmas és költséges kampányra számíthat a republikánus Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó, ha a március 6-ai szuperkedden, amikor tíz szövetségi államban tartanak előválasztást, nem sikerül meggyőző előnyre szert tennie két nagy riválisa, a konzervatív szárny kegyeiért küzdő Rick Santorum és Newt Gingrich előtt. A republikánusok rémálmaiban már az is feltűnt, hogy az elnökjelöltjük személye csak az augusztus végén a Florida állambeli Tampában tartandó konvenciójukon dől el, amire azóta nem volt példa, hogy 1976-ban Ronald Reagan az utolsó pillanatig próbálta megkaparintani a lehetőséget a hivatalban lévő Gerald Fordtól – aztán végül a demokrata Jimmy Carter jutott be a Fehér Házba.

Ami a politikusoknak riadalomra, az az előválasztási menetrendben később következő szövetségi államok televízióinak, rádióinak, újságjainak vagy reklámcégeinek örömre ad okot. A republikánus viadal folytatódása hirdetésbevételt jelent, és kárpótol az idei kampányidőszak féloldalúságáért, azért, hogy a demokratáknál az újrázásért induló Barack Obama elnöknek nincs ellenfele. A pénz pedig már most is számolatlanul ömlik az amerikai elnökválasztási hadjáratba, így annak költsége – bírálói szerint az USA demokráciájának nem túl nagy dicsőségére – az idén újabb rekordot dönthet. A gátakat a washingtoni legfelső bíróság szakította át 2010-ben, amikor a korlátlan kampányfinanszírozás előtt az 1974-es Watergate-botrány nyomán állított egyik utolsó akadályt is lebontotta, kimondva: a magánszemélyeket, cégeket és szakszervezeteket nem lehet megakadályozni abban, hogy politikai hirdetések révén éljenek szólásszabadságukkal.

A republikánusok alaposan belehúztak, és amikor a fáma szerint Obama kampánymenedzsere kiszámolta, hogy ebben az ütemben a november első keddjén megrendezendő elnökválasztásig az ellenfélhez kötődő szervezetek akár 700 millió dollárt is összeszedhetnek, a legfelső bíróság döntését többször is élesen bíráló elnök is beadta a derekát. Ebben segített, hogy míg az Obamát támogató Priorities USA Action nevű csoport januárban kevesebb mint 60 ezer dollárt tudott felmutatni, a republikánus éllovas Romney melletti Restore Our Future könnyedén begyűjtött 6,6 milliót. A demokraták visszafogottságának azonban vége, a Priorities USA Action pénzgyűjtő eseményein a Fehér Ház befolyásos személyiségei is megjelennek, igaz, Obama és Joe Biden alelnök, illetve a feleségek egyelőre távol maradnak.

Az egyes jelöltek az előválasztási hadjárat idején magánszemélyektől 2500 dollárt gyűjthetnek – majd a demokrata és a republikánus győztes az egymás elleni küzdelemben még egyszer ugyanennyit –, a vállalatoktól, szakszervezetektől, érdekvédelmi csoportoktól pedig egyetlen centet sem fogadhatnak el. Az egyéni adományok szerepe nem lebecsülendő, Obama 2008-ban azokból szedett össze korábban elképzelhetetlenül sokat, 750 millió dollárt. Ezzel a négy éve a politikai kultúrában is változást hirdető Obama volt az első elnökjelölt, aki nem kért a kormányzati kampánytámogatásból, mert akkor limitálnia kellett volna a kiadásait.

A többletforrások becsatornázására főleg az ezredforduló után alakultak az úgynevezett politikai akcióbizottságok (PAC), amelyek választások idején jelölteket ugyan nem, de egyes ügyeket támogathattak, s azok persze könnyen azonosíthatók a favorizált politikusokkal. A finanszírozók körében a vállalatok mellett feltűntek a szupergazdagok, a magyar származású Soros György amerikai milliárdos például azok között volt, akik 2004-ben sok pénzt szántak arra, hogy a legális kerülő úton a végül alulmaradt demokrata John Kerryt segítsék George W. Bushsal szemben.

A legfelső bíróság döntése nyomán a pénzgyűjtő politikai akcióbizottságok jóval izmosabbakká váltak – a nevük az amerikai zsargonban ezért is szuper PAC –, mindenki tudja, melyik jelöltaspiránst támogatják. Egyetlen tilalom maradt: nem egyeztethetik lépéseiket a politikus kampánystábjával. Ez azonban írott malaszt, betartását a szövetségi választási bizottságnak kellene ellenőriznie, amely 3-3 demokratából és republikánusból áll, így a politikailag kiélezett helyzetben minden kényes kérdésben garantált a patthelyzet.

Az USA-ban a választási hadjáratokban eddig is minden más országnál nagyobb szerepet játszott – és a tengerentúlon nem meglepő módon értékmérőnek is számított – a pénz, és sokan most attól tartanak, a gátak megnyitásával a demokratikus folyamat a politikai céljaik elérésére könnyű kézzel áldozó vállalatok és milliárdosok túsza lesz. Newt Gingrich volt házelnököt például Sheldon Adelson kaszinómágnás és felesége 5-5 millió dolláros adománnyal tartotta a republikánus versenyben (HVG, 2012. február 11.). A texasi Harold Simmons üzletember pedig az új szuperdonorok mintájaként eddig 14 millió dollárt adott különböző republikánus jelöltaspiránsok kampányára – természetesen ő is a szuper PAC-eken keresztül. A Bush egykori politikai guruja, Karl Rove által gründolt szervezet már 50 millió dollárnál is többet gyűjtött, ám a pénzt és erejét arra tartogatja, hogy a porondon egyedül maradó republikánus jelöltet segítse a minden eszközzel legyőzni kívánt Obama ellenében.

A demokrata érzésű mágnások még nem nyitották szélesre a pénztárcájukat, elemzők szerint részben azért, mert a liberálisoknak több tekintetben is csalódás a számos kérdésben kompromisszumot keresve középre sasszézó Obama. A demokraták hozzáállása amúgy is ambivalens. Miközben a helyzethez alkalmazkodva maguk is belevágtak a pénzgyűjtésbe, a legfelső bíróság döntését máig kritizálják, éppúgy, ahogy az amerikai liberális sajtó vagy a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalom. A republikánusok és a konzervatív lapok viszont a szólásszabadság győzelmét látják benne. Ez pedig hűen tükrözi az amerikai politikai közéletet a 2000. évi elnökválasztást lezáró határozat óta leginkább megosztó legfelső bírósági döntés körülményeit. Ahogy tizenkét éve a floridai újraszámlálást berekesztő ítélet, a kampányfinanszírozást felszabadító is 5:4-es konzervatív többséggel, a testület kisebbségben maradt liberális tagjainak hangos tiltakozása mellett született.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

A magyarok többsége szerint jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát

A magyarok többsége szerint jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Bochkor Gábor májusban már újra rádiózhat

Bochkor Gábor májusban már újra rádiózhat