szerző:
Szelényi Zsuzsanna

Nem válogathat a rá váró temérdek kihívás között a mérsékelt iszlamista vezetésű tunéziai kormány, amely megfeszített munkával formálja a forradalom utáni társadalmat.

Tuniszban az óvárosi piac szűk utcáin és a Bourghiba sugárúton is hömpölyög a tömeg hétköznap délelőttönként. Az emberek bizakodóak, a szabadságot még sosem érezték ilyen tapinthatónak. Mégis feltűnő a sok szögesdróttal ellátott kordon, amivel a kormányzati és a pénzügyi épületeket körülveszik. A kontraszt arra a nehézségekkel és ellentmondásokkal teli helyzetre utal, amelyben a tavaly októberi választásokon győztes mérsékelt iszlamista Ennahda (Újjászületés) párt vezetésével megalakult kormánynak egyszerre kell kezelnie a felszínre tört vallási és politikai indulatokat, felpörgetni a gazdaság motorját és enyhíteni az arab tavaszt megnyitó forradalomhoz vezető jövedelmi különbségeken.

Egyelőre nincs arról társadalmi konszenzus, mi a feladata a 27 párt alkotta, alkotmányozó nemzetgyűlésként is működő parlamentnek. Az elvárások magasak, egy közvélemény-kutatás szerint az emberek nagyon bíznak a kormányban, és elfogadják, hogy az új intézményrendszer felépítéséhez idő kell. Bár a nemzetállami fejlődés a régió más országainál sikeresebben zajlott le Tunéziában, demokratikus hagyományokról nem lehet beszélni. Egyesek szerint a nemzetgyűlés csak alkotmányozásra kapott felhatalmazást, „ehhez képest máris mindenféle törvényeket ír”. Mások nemcsak az alaptörvény ügyében várnak gyors munkát, hanem sürgetik a gazdasági növekedés beindítását, a kormány politikájának középpontjába pedig a munkahelyteremtést tennék.

Mindenekelőtt a kormányzati intézmények működését kell helyreállítani. A szabadságérzés eufóriája ugyanis a felszín, a mélyben háborognak az indulatok. Hetente fordulnak elő sztrájkok, emelnek útblokádokat, tartanak politikai demonstrációkat, és elszaporodtak a bűncselekmények, amelyek aláássák az emberek biztonságérzetét. A kormány egyelőre hiába igyekszik hatékony és emberarcú rendőrséget létrehozni, a régi erőszakrezsimhez szokott biztonsági erők időnként még hajlanak az atrocitásokra. Tunisztól távolodva növekszik a bizonytalanság. A Gafsa városából származó Manel azt mesélte a HVG-nek, hogy a helyi vezetők sokszor nem tudják megállapítani, melyik régi törvény érvényes még és melyik nem, s előfordul, hogy valakit előállítanak, aztán indoklás nélkül elengedik.

A gazdasági növekedés felpörgetése elsőbbséget élvez. Tavaly legalább 120 külföldi vállalat vonult ki az országból, visszaesett a GDP jelentős részét adó turizmus. A festői Sidi Bou Said – sok magyar turista kedvenc tengerparti üdülője – kong az ürességtől. Ráadásul több ezer külföldi vendégmunkás tért haza a háborgó Líbiából, Egyiptomból és Szíriából. A 2011-ben még 3 százalékos gazdasági növekedés lenullázódott, a munkanélküliek aránya pedig 13-ról 18 százalékra emelkedett. A magasan képzett fiatalok negyede hiába keres állást, ami azért is aggasztó, mert a lakosság 42 százaléka 25 évnél fiatalabb. A munkanélküliség kezelése kulcsfontosságú, a Ben Ali elnök rendszerét elsöprő elégedetlenség kialakulásában főszerepet játszott, hogy a fiatal generációnak a gazdaság az ezredforduló óta egyre kevésbé tudott munkahelyeket teremteni. Az elszegényedést pedig fokozták a globális válság miatt megugró élelmiszer- és kőolajárak.

A konjunktúra kulcsának a külföldi működőtőke bevonását tartják, aminek segítségével önellátásra alkalmassá tennék az élelmiszer-termelést, és újraindítanák a turizmust. Tunézia államkapitalista berendezkedésű, ahová a külföldi befektetők csak az 1980-as évektől nyertek bebocsátást, de kizárólag állami vállalatokba tudtak beruházni. A gazdasági nacionalizmus ugyanakkor a jelenlegi kormány számára is meghatározó, és az új rezsim sem mutat túl sok hajlandóságot a hatalmas állami adminisztráció megnyirbálására, az igazságtalan és rossz hatékonyságú nagy elosztó rendszerek reformjára, az állami szektor részleges privatizációjára.

Az ország megkezdte a tárgyalásokat az IMF-fel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az EU-val kölcsönök folyósításáról, de szeretne befektetőket is az országba csábítani, különösen a Perzsa-öböl térségéből. A forradalom egyéves évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségeken a legnagyobb delegációval a katari emír, az algériai elnök és a szaúdi uralkodó vonult fel. Nem mindenki örül azonban ezeknek a fejleményeknek. Brahim Tahir civil aktivista és vállalkozó a HVG-nek megjegyezte: „Szerintem mindez aggasztó. Egyelőre nem látni, hogy a közel-keleti olajországok dollárjaiért milyen árat kell majd fizetnie Tunéziának.”

A tunéziai demokratikus átalakulás bonyolult nemzetközi helyzetben zajlik. Az ország két szomszédja közül Algéria katonai elnyomó rezsim, ahol a szélsőséges iszlamista csoportok folyamatos biztonsági kockázatot jelentenek, Líbiában pedig súlyos törzsi villongások vannak. A déli határokon át a stabilitást fenyegető fegyveres csoportok szivárognak Tunéziába, közöttük a kormány szerint ott vannak az al-Káida terrorszervezet emberei is. A legtöbb észak-afrikai országhoz hasonlóan Tunézia is sokat fordít a biztonságára – a költségvetés 6 százalékát –, de a jelenlegi helyzetben ez kevés a határok védelmére.

A kormány igyekszik mobilizálni a hagyományosan jó európai kapcsolatokat, de manővereznie kell a zavargó Maghreb-országok (Észak-Afrika Egyiptomtól nyugatra fekvő régiója) és az Öböl menti autoriter arab rezsimek befolyási kísérletei között. Rasíd Gannusi, az Ennahda vezetője úgy vélte, Törökország, Indonézia és Malajzia szekuláris muszlim állama megfelelő minta lehet Tunéziának. A példát azonban nem nevezte jónak a HVG-nek nyilatkozva Asma és Zied, a fiatal közgazdász házaspár: „Ezek az országok túl messze vannak, ráadásul nem is arabok.” Szerintük a tunéziaiak a maghrebi arab kultúra részeseinek tekintik magukat, ezért elkerülhetetlen sajátos, „itteni” út kitaposása.

SZELÉNYI ZSUZSANNA / TUNISZ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ki ez az elfuserált DiCaprio a Titanicot éneklő Celine Dion mögött?

Ki ez az elfuserált DiCaprio a Titanicot éneklő Celine Dion mögött?

OECD: Idén is lassulni fog a magyar növekedés, de jövőre lesz még rosszabb

OECD: Idén is lassulni fog a magyar növekedés, de jövőre lesz még rosszabb

A Huawei titokban már elkezdte kidolgozni a haditervet a Google ellen

A Huawei titokban már elkezdte kidolgozni a haditervet a Google ellen

"Arra az útra nem szabad kimenni, mert ha a rendőrök nekünk jönnek, nem lesz jó vége"

"Arra az útra nem szabad kimenni, mert ha a rendőrök nekünk jönnek, nem lesz jó vége"

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re

Már a következő hónapban bemutathatja az új Xboxot a Microsoft

Már a következő hónapban bemutathatja az új Xboxot a Microsoft